Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Liechtenstein magánjogi törvénykönyve

alapján tekinthet be, vagy ha a biróság ezt perenkivüli eljárásban elrendeli, ami mellett tekintettel kell lennie az üzleti titok szempontjára. Székhelyrészvénytársaság, — olyan, amelynek Liechtensteinban csak székhelye (iro­dával vagy anélkül) vagy vagyonkezelése van, de üzletet nem folytat, — nem köteles ugy mint más részvénytár­saság, ha alaptőkéje egymillió frankot meghalad, leg­alább háromtagú igazgatótanácsot tartani s az ily társa­ság részvényeseit illető értesítéseket csak a biróság hir­detőtábláján való kifüggesztés utján közlik. Ellenőrző szerv (revizorok vagy felügyelőbizottság) csak akkor kell, ha az alaptöke 50.000 franknál nagyobb és húsznál több részvényes van. Kisorsolt' részvények helyett élve­zeti részvényeket lehet adni, amelyeknek névértékük nincs, de minden egyéb részvényjogot — szavazati jogot is — adnak. Névre szóló részvények mellett váltakozó alaptőkéjű részvénytársaság is alakitható, amelynél az alaptőke közgyűlési határozat nélkül fokozatosan fel­emelhető vagy leszállítható: Az egyéb jogi személyek körében érdekes az u. n. „Treuhandgesellschaften" szabályozása: oly társaságok, amelyeknek cégében vagy a cégitoldatban a „Treuhand'1 vagy hasonló kifejezés foglaltatik és amelyek túlnyomóan könyvrevizióval, ellenőrzéssel, felszámolással vagy vál­lalatok igazgatásával foglalkoznak anélkül, hogy vagyoni fiduciarius tulajdonba átvennének, kötelesek legalább egy vizsgázott revizort vagy jogtudót az igazgatóság tagja­ként kijelölni s háromtagú ellenőrző szervet felállítani, amelynek legalább egy tagja az igazgatóságtól független szakértő. Ha ilyen társaság szerve vagy alkalmazottjíi felelősséget megalapitó cselekményt követ el, az a vélelem, hogy arról az igazgatóság és ellenőrző szerv valamennyi tagja tudomással bírt. Ha pedig ilven treuhandtársaság pénzügyi miveletekkel is foglalkozik, önkéntes felszámo­lás esetében a biróság a felszámolók közé a kötvénybir­tokosok vagy betevők képviselőjét is kirendelheti. Külön szabályok állanak oly testületekre, amelyek­nek tagjai szintén testületek. E rendelkezések vonatkoz­óak a szervezetre, a tagtestületeknek a főtestülethez való jogviszonyára és külön védik a tagtestületek tagjait az ellen, hogy a belépés az ő tagsági kötelezettségeiket ne súlyosbíthassa. Módot ad a törvény arra, hogy a megengedett tes­tületi formákat egyes személy is igénybevehesse s egy személyes testületet alakítson és tartson fenn. Az ily vál­lalat jogviszonyai szabályozásának teljes tiz cikket szen­tej. Sőt lehetővé teszi azt is, hogy a testület már eredeti-

Next

/
Thumbnails
Contents