Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Kamatproblémák

II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1926. MÁRCIUS POLGÁRI JOG A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MAGÁNJOG ÉS HITELJOG SZEMLÉJE Főszerkesztő: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők : Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN \ Kamatproblémák. Kamattörvényeink mozaikszerű fölépítése mindenKor nehézzé tette a kamatszabályok rendszeres áttekintését. Ma pedig, mikor a gazdasági viszonyok gyökeres átalakulása idején ez exisztenciális érdekeiket fedő területről a jogalkotás egyszerűen megfeledkezett, kikapcsolta rendezése köréből: forrongó, ködbevesző, egészen kaotikus a perspektíva. A régi kamattörvények omladékai közt kiemelkedik még egy-két alapvető rendelkezés, amelynek kötelező ereje vitatható, dé a romok között már hol itt, hol ott felénk mered egy modernebb épitménv ötletszerű és í'élbenmaradt konstrukciója, az egész teriiletet pedig belei)] a rendszertelen, szokásjoggá még nem fejlődött százfelé ágazó gyakorlat bozótja. Akik minden problémakör alakzatait egy centrális kodifikáeió tengelyéhez akarják kapcsolni, azok szeretik az L923:XXXIX. törvénycikket, mint a klasszikus kamattörvények helyébe lépett ni kamattörvényt feltüntetni. Pedig ez esetben a jogutódlás minden ismérve hiányzik. A törvény kifejezetten és élesen elhatárolja magát a régi kodifikációtól. Cime szerint is a „pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről" rendelkezik és csupán azon a logikai hidon keresztül, hogy ezt a kártérítést a tőke bizonyos hányadában állapítja meg, jut oda. hogy lényegében kártérítési kamatotkonstituál. De tovább nem megy és semmilyen vonatkozásban nem vindikálja azt, hogy a törvényes kamat kútfője kívánna lenni. A fogalmak tisztasága szempontjából tudnunk kell azt, hogy annak, amit törvényes kamatnak nevezünk, kettős célja és értelme van. Egyrészt meghatározza a kamat mértékét ott, ahol jogszabályaink értelmében kikötés nélkül is kamat jár (1895. évi XXXV. t.-e. 1. §), más6