Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben

Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben 47 tésre szorul, ezt mint n tervezetből átvett intézkedést, szintén csak egyetemes közgyűlésen az összes részvényesek hozzájárulásával teheti. (((84/20.). A vételi ügyletnek a K. T.-ben foglalt rendszeréhez fűződő gyakorlata igazolja leginkább, hogy a kereskedelmi élet forrongó, napról napra változó szükségleteit egy sub specie aeternitatis hozott törvény egymagában kielégíteni nem képes, hogy azok megoldására csak az élet szágnldásával lépést tartó, hajlékony, az eset körülményeihez igazodri gyakorlat hivatott. A hiba itt csupán az, hogy a törvénysző gyökeréről kihajtott judikatura mentül dúsabban lombosodik, annál szélesebb szögben hajlik el törzséről, annál szertelenebből divergál, inkább teremti a jogot, mint alkalmazza. így történik aztán, hogy azoknál a kérdéseknél is, hol az asetek tömege az egységes gyakorlat széles medrét vájhatta volna ki, az ellentmondó határozatok káros és szomorú jogbizonytalanságot eredményeznek. (Lásd pl. a K. T. 352. és fedezeti vétel körüli gyakorlatot).*) Az, hogy a fajuk és mennyiségük szerint megjelölt árukra nézve azok részletezése utólag teljesítendő, a vétel létrejöttét, nem érinti. (P. VII. .'5647/24) Pénztartozás fizetésére eladó nem köteles vevőnek utúlaqos teljesítési határidőt engedni, mert a K. T. .'!54. §ának idevágó rendelkezései esak áruszolgáltatással való teljesítésnél nyernek alkalmazást. (P. VII. 8545/24.) Ha a vevő akár szándékosan, akár gondatlanságból a teljesítést meghiusítja, az eladó nem köteles utólagos teljesilési határidőt adni. (P. IV. 2901/24.). Ptólagos teljesilési határidő engedésével a kárveszély viselése nem hárul át a vevőre, mert a vevő az eladónak, ha ez kéri. ilyet engedni köteles. (P. VII. 885/24.). Jogosnak mondatott ki az eladónak a vételártizetési késedelem miatt kijelentett ('hálása, bárha a késedelem a/, átutalás lehetetlensége miatt vétlen volt (P. VII., 289/25.) és az esetben is. mikor a vevő a szállított, nem kifogásolt részmennyiség árát nem fizette meg, (P. VII. 289/20.) mert folytatólagos szállítás esetén a vevő igazolatlan fizetési késedelme elegendő a további szállításoktól való elálláshoz. (P. IV. 4114/24.) Az eladó az olyan vevőnek, aki esak perlés kényszere alatt tesz eleget fizetési kötelezettségének, a hitelbe adott árut az eredeti megállapodástól eltérően is, esak a vételárnak az áru átvételekor való kifizetése ellenében köteles kiszolgáltatni (U. a. határozat) Az eladó nem állhat el, ha a vételár előre ki van fizetve. (P. VII. 8105/23.) Az elálló uyiatkozat a vevő részére való elküldéssel hatályossá válik és azért nem szükséges annak kimutatása, hogy a vevő nz elálló nvilatkozatot tényleg meg is kapta. (P. VII. 1831/25.) A vevő az eladó elállásáról értesítettnek tekintendő azzal, hogy a vevő által az átvételre ismételten kért halasztások után neki küldött kisebb vételárat az eladó visszaküldte. (P. II. 2088/23.) A K. T. 352. §-a körül kialakult gyakorlat iránytűje még.mindig veszedelmesen ingadozik. Helyesen mondotta a Kúria egy ízben, hogy az esetben, ha az eladó a törvény értelmében szabad kézből eladandó árut nyilvános árverésre boesátja, a bírói gyakorlat értelmében csak azzwl a következménnyel járhat, hogy az ő terhére esik az a többlet, amely a szabad kézből való eladás utján lett volna elérhető. (P. VII. 5688/24.) Ezzel szemben a IV. tanáes a tőzsdei vagy rendes piaci árral bíró árunak nyilvános árveés utján való eladását egyáltalán nem tekint ia késedelmes vevő rovására történtnek, ha az eladó az eladás foganatosításánál az előnyösebbnek mutatkozó szabad kézből való eladást nem kísérelte meg és igy nem járt el a rendes kereskedő gondosságával. (198/25). Az eladó az árut mindaddig eladhatja, amig a vevő késedelemben van. (P. VII. 258:5/2., 3058/25.) Árverés hijján elutasította Kúria az eladót az árkülönbözet iránti igényével, de 'l A gazdasági lehetetlenülés és az idevájjtó valorizációs gyakorlatot lásd részletesen dr. Blftil György a V. 3. jele» számában közöli rikkében.