Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Gazdasági lehetetlenülés. Vételár valorizálása. Szemle az 1925. évi joggyakorlat fölött

411 Dr. Blau György (most idézettek és KJ 41.) Nem elég azonban, hogy vevő a vételárat lefizette, kell, hogy az az eladó rendelkezése alá jutott is légyen ; ahol ez hiányzik, (kelcngyeügycknél csak 10%-kal rendelkezhetett az eladó, a többi kötve volt), ott a gazd. lehetetlenülés kifogása megáll (pl. HD 89.) 3. Kezdettől kérdéses, clkáritja-e^veuíi a gazd. lehetetlenülést azzal, hogy megfelelően magasabb vételárat ajánl fel? Ingatlan opció tekintetében a 2(5. Jl) még 1923. márciusában ugy döntölt, hogy „az opció* nem gyakorolható abban az esetben sem, ha jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlanértékének a/, opció érvényesítésekor megfelel. Ennélfogva a gazd. lehetetlenülés még akkor is megszünteti a/, ingatlanvéteii jogot, ha a felek előre ugy intézkedtek, hogy a vételárat annakidején szakértői becsű szabja, majd meg. és a jogot érvényesítem óhajtó fél ezt meg is ajánlotta (V. MD 70, pláne pesti házingatlanról volt szó, melynek értéke még mindig nagyon bizonytalan. Még kevésbé lebet szó természetesen az opciónak az eredeti vételáron gyakorlásáról: MD 85). Bizonyos tehát, hogy a „bírói gyakorlatban oly változás, miszerint a gazd. lehetetlenülést szerződéshatálytalanitó oknak tekintő jogszabály elejtésével — a gazdasági viszonyok megváltozásának eseteiben most már mindenkor csak az értékkülönbözetet megtéríteni" (vételárat felemelni) „rendelő" szabály alkalmaztatnék, — >um állott be (Y. Ml) 38). Általában : nem lehet a gazdaságilag lehetetlenüli ügyletet az eladó akarata ellenére hatályban tartani valorizált íizetéssel sem (VI; MD 15)24.12). Mégis van ide irányuló ujabb tendencia. Ha eladó kijelentette, hogy valorizált vételár ellenében hajlandó teljesilení: utóbb már nem hozhatja fel a gazd. lehetetlenülési, mert nyilatkozata jogosan keltelte vevőben azt a meggyőződést, hogy elállani nem fog, csak valorizált vételárhátralékot kér (Ml) 39, in conereto ez is „felelt meg a felek méltánylandó érdekeinek" a bíróság favorizálja az ügyletfenutarlást). Hasonlóan, ha eladó belenyugodott az ügylet fennmaradásába és lemondott a gazd. lehetetlenülés kifogásáról (MD 1924. 94). Máskor régebbi perekben kötött bírói egyezséget oda értelmezett az V. tanács, hogy mivel eladó a pénzromlás hátrányát magától elakarla hárítani, az egyezségben kitett ellenérték az egyezségkötés időpontjában fennforgott benső értéke szerint értendő és fizetendő, ami által a gazd. lehetetlenülesnek utóbb beállása természetcsen ki van zárva (MI) 25). — Sőt ingó-vételnél felbukkan az a gondolat is, hogy ha vevő a valorizált fizetést felajánlja, a szállítást követelheti (ex HD 82; .csak ugy követelhette volna*, f. KJ 27).— Az eladó a maga részéről mindenesetre joggal teheti liiggővé a szállítást attól, hogy vevő felemelt összegben fizessen (pl HD 02), — bár „egyoldalúan" csak gazd. lehetetlenülésre hivalkozhatik és nem „követelheti" a felemelt vételárat (t. i. oly értelemben, hogy akkor is perelhetné, ha a vevő inkább eltekint az ügylettől. (HT 42). 4. A gazd. lehetetlenülés az eladót mlmknesctrc me-n tesiti a szállítás kötelezettsége alól. Akkor is, ha nem az ő vétkességétől függetlenül, hanem pl. már szállítási késedelem alatt, sőt az ellene indított per idejében következik be. (MD 82. Kivehető pl. ex KJ 25 is) Régebben volt ugyan