Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A vasutat terhelő kártérítések a valorizációs törvényjavaslatban

30 Dr. Gál Á, Andor megidézhető érdekelteknek és szükség esetére szakértőknek a meghallgatása ntán arról győződik meg, hogy az ingóság nagy értékcsökkenés, vagy az értékkel arányban nem álló költség nélkül el nem tartható. Az árverést elrendelő végzés ellen felíblyamodásnak helye nincs. Az árverésen befolyt vételárt abban az esetben, ha az érdekeltek annaka liováforditása iránt meg nem egyeznek, a fölosztásra vonatkozó vitás kérdések eldöntéséig birói letétben kell tartani. Alföldi/ Ede, ny. Ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. SZEMLE. Jogakotás. A vasutat terhelő kártérítések a valorizációs törvényjavaslatban. A valorizációs törvényjavaslat 6., 7. és 43. §-a foglalkozik i\ vasutak elleni kártérítések valorizációjának kérdésével. A valorizációs törvényjavaslat 6. §-a aként intézkedik, hogy az államnak és ;i törvényhatóságoknak kereskedelmi, ipari, vagy általában gazdasági célú vállalataira (üzemeire) a valorizációs törvénymentesség nem terjed ki. A 7. §. pedig az állami vagy más közforgalmú vasutat fuvarozási ügylet alapján terhek* pénztartozásai tekintetében valorizációs mentességet állapit meg. A törvény 43. 1. pontja szerint a valorizációs törvényben foglalt mentesség nem nyer alkalmazást azokra a pénztartozásokra, amelyek teljesítésének módját, vagy az összegnek meghatározását 1. Nemzetközi Egyezmény, 2. a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezésével kapcsolatos belső elszámolásról szóló jogszabályok szabályozzák, a törvény 44. §. második bekezdése szerint pedig a valorizációs törvény rendelkezései nem érintik a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923. évi XXXIX. t.-c. rendelkezéseit. Ezek az irányadó rendelkezések a valorizációs törvényben a vasúttal szemben fennálló kártérítési vagy vissztéritési követelésekre nézve.' Köztudomású, hogy 1924. december 31-ig a vasút az államnak üzleti vállalata és mint ilyen volt a cégjegyzékbe is bevezetve. 1925. január 1-től kezdve a vasút azért, hogy jobban a kereskedelmi élethez formálódjék, hogy gyorsabb és könnyebb mozgékonysága biztosittassék, önálló kereskedelmi