Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Ingó-jelzálog

Alföldy Ede mikor, milyen összeg erejéig és milyen ingóságra szerzett zálogjogot. Ezt a célt birói kiküldöttközben jötte nélkül is a lehető legegyszerűbben és mégis kielégitően meg lehet valósítani. Minthogy nemcsak a kereskedelmi forgalomban, hanem általában a gazdasági életben is égető szükség van az ingójelzálog intézményére és minthogy még a lerongyolódott magánháztartások is hitelképességük kibővítésére szorulnak, olyan szabályozásra van szükség, amely a legszélesebb néprétegek hiteligényeit sem hagyja ügyeimen kivül. Törvénytervezet az ingó jelzálogról. 1- §. Ingó-jelzálog alapításához a szerződő felek megegyezésén kivül a megegyezésnek a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál való bejelentése is szükséges. A jelzálogjog a bejelentésnek a bírósághoz való érkezése időpontjában lép hatályba. 2. §. A szabályszerű bejelentéssel megalapított jelzálogjognak a biztosítási végrehajtás utján szerzett zálogjoggal egyenlő hatálya van. Ma jelzálogilag lekötött ingóságra, vonatkozóan végrehajtást foganatosítanak vagy foganatosítottak, az összefüggést a végrehajtási jegyzőkönyvben, valamint a bejelentésre vonatkozó iratoknál és a kezelési lajstromok megfelelő rovataiban ki kell tüntetni. 3. §. A bejelentésnek, amelyet a felek a bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatnak, vagy Írásban benyújthatnak, tartalmaznia kell: 1. a felek nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakhelyét; 2. a zálogalapitásra vonatkozó megegyezés kijelentését; 3. a biztosítani kívánt követelés megjelölését, annak a megemlítése mellett, hogy a követelés mikor keletkezett és mikor jár le; 4. a jelzálog tárgyának a körülírását minőség, mennyiség, érték, darabszám, suly, mérték és egyéb ismertető jelek szerint; 5. annak a helynek a közelebbi megjelölését, ahol a jelzálog tárgya az elzálogosításkor létezett