Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Richesse oblige. 2. r.

144 közgazdaság1 tudományába tartozik. A vagyon u. i. nem más, mint gazdasági hatalom. A német elméleti jogtudományban az a kialakult nézet, hogy jogi szempontból \jagyon alatt a jogalanyt megillető jogok összességét kell értenünk. Ez a definició, amennyire a jogtudomány logikája szempontjából helyes, annyira igazságtalan és helytelen következményekhez vezet gazdasági szempontból. Jelesül nemcsak az eszmei javak egy része mint pl. a vevőkör, üzleti összeköttetés, de olyan reáliák, mint a munkaerő és keresőképesség is kiesnek a vagyon fogalmi köréből. Ugyanez áll a vagyon gyakorlati megjelenési alapjára, a mérlegre is, mert semmiféle mérlegben nincs beállítva egy üzlet keresőképessége, ami pedig egymagában százszor többet ér, mint az egész leltári vagyon. Sőt vannak olyan vállalatok, melyeKnek vagyonuk jóformán nincs is, vagy egészen elhanyagolható, ellenben egész értékük az üzletben, a keresőképességben összpontosul. (Giró és Pénztáregylet). Talán fordulatot jelent a Curia egy legutóbbi döntése, amely a közkereseti társaság tagjának vagyonilletőségéhez azon vagyoni értéket is hozzászámította, amelyet a tagnak a társaság és cég eszmei értékében való részesedés jelent annak dacára, hogy szakértők a cégnek eszmei értékét kifejezetten számításon kivül hagvták. (1923. nov. .12. P II. 5291/24. Mj. XIX. 11). IY. További nagy akadálya annak, hogy a vagyonnal mint kötelmi tényezővel dolgozhassunk, az a körülmény, hogy a vagyont erős titokjog védi. Ezen szemléletből a jogalanyok két kategóriába sorozhatok: I. az öszszes fizikai és mindazon jogi személyek, akik nyilvános számadásra kötelezve nincsenek, II. a nyilvános számadásra kötelezett jogi személyek. Az I. csoportba tartozók azt mondhatják: a tulajdonjog szabadságából folyik a vagyon elrejtésének és titokban tartásának szabadsága. „Senkinek semmi köze ahhoz, hogy nekem mi a vagyonom". Bár a Btk. 328. §-a az ti. n. vagyoni titkot nem védi, mert csak „valamely család, vagy személy jóhirne,vét veszélyeztető" titkot helyezi büntetőjogi oltalom alá, mindazonáltal nem lehet kétséges, Hosy magánjogunk értelmében a személy vagyonára vonatkozó titok személyiségi jog, melynek megsértése ellen mauánjogunk védelmet nyújt. Tételes szabályt az 1923: V. t.-c. 15. és 21. §§-ai tartalmaznak, melyek az üzlétj titkot helyezik magán- és büntetőjogi védelem alá, mely üzleti tilók alatt nyilván az üzlet vagyoni viszonyainak titka is értendő. Azok a vállalatok, melyek nyilvánosan kötelesek számot adni vagyoni viszonyaikról, talán még erősejbb