Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Vétő fél védelme

A vétő fél védelme 5 vételnél ütt jelentéktelenebb, az elhanyagolhatóságig csekély eltérésről van szó, amelyért a törvény a felelősségrevonást megtagadja; a vállalkozói szerződésnél a csekélyebb hibának van jogi fontossága, rnert az árleszállítás joga mindenesetre fennáll és kivételesen fennállhat a felbontás joga. Ami a vállalkozói szerződésnél csekélyebb hibaként bírálható el, a vételi szerződésnél talán nem volna ilyen gyanánt kezelhető, mert, a vételnél ennek a megállapítása minden felelősség alól felold. Ily eltérő jogi helyzet mellett a bíróság csekélyebb hibának minősít majd valamit a vállalkozási szerződésnél, ahol ez még a vállajkozóra bizonyos terhet ró, de ugyanezen hibát nem fogja csekélynek minősíteni a vételnél, mert ott az teljes í'elelösségmentesitést juttathatna. Ez a mentesítés is mutatja, hogy a vételi rendelkezések körében is helyesebb volna adott esetekre az eladó felelősségét az árleszállításra korlátozni annak a lehetőségnek a fenntartásával, hogy a vevő valamely különös érdek igazolása esetén kérhesse a felbontást. Es tényleg ily irányban fejleszti tovább a jogot a svájci köt. törvény 205. §. 2. bekezdése: Auch wenn die AVandelungsklage (elállási kereset) angestellt vvorden ist, stcht es dem Richter frei, bloss Ersatz des Minderwertes zuzuspreohen, sofern die l'mstande es nieht reehtfertigen, den Kauf rückgangig zu ma éhen.* Egy részletkérdés tekintetében az eladó bizonyos fokig védelmet kap. A Ptfej. 1153. §-a az eladót feljogositja, hogy szavatossági hiány állítása esetén határidőt tűzhet a vevőnek a felbontási jog gyakorlására és ezen határidőn tul a felbontás nem kérhető. A jogrend általában sokszor ad ilyen oltalmat a Damokles-kardszerü helyzetekben. Ugyanezen szellemben alakult ki mai bírósági gyakorlatunk, amely meg akarja gátolni, hogy a jogosult a károsító rovására jogtalanul spekuláljon és általában kimondja, hogy a károsító fél sem hagyható hosszabb ideig tartó bizonytalanságban és hogy a ius variandi nem illeti meg a jogosult felet. Mindezen tételeknek kétségtelen intenciója a. vétő fél érdekeinek oltalma. ismert területen mozgunk tovább. E keretbe? tartoznak azok a rendelkezések, amelyek a nem teljesitő félnek az exculpalio lehetőségét akarják biztosítani. A K. T. és a l'tkj., még egyszer megnyitják a teljesítés útját és pedig a teljesítést elmulasztott eladónak (K. T. 354. §.) illetve a nem kellően teljesítő eladónak (Ptkj. 1154. §.) Dogmatikusan a két szakasz között nagy az eltérés; a kereskedelmi törvény póthatáridőt a késedelmes eladónak nyújt, a javaslat a másodszori teljesítésre ad jogot a non rite való teljesítés esetére. A kereskedelmi jogi gyakorlat a minőségi hiány esetére a