Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Valorizáció váltóperben és váltóper után

1 10 2345/1925. sz. Ítéletében. Az adott esetben a váltóadós, bár elkésetten, váltótartozását magyar koronában kifizette. Itt a Kúria is a magyar korona értékromlását mondotta ki megtérítendőnek. Ugyanezen ítélet kimondotta azt is, hogy a váltóper után is követelhető külön perrel a valorizáció, ha egyébként ennek az előfeltételei fennforognának. B. S. Effektivitás kikötésének hiánya. Kúria; A felebbezési birófeág az Ítéletében felsorolt bizonyítékoknak a Pp. 270. §-ának megfelelő indokolt mérlegelése alapján megtámadhatatlanul állapította meg tényállásként azt, hogy az alperes által Budapesten meg- és átvett áruk cseh koronában megállapított vételárának effektív cseh koronában leendő megfizetése semmiféle formában ki nem köttetett, következéskép a K. T. 326. §. 2. bekezdése felhívott rendelkezésének megfelel az a megítélése, hogy a fizetés a teljesítés helyén, Budapesten, a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint országos pénznemben történhetett; ezzel szemközt pedig súlytalanok a felperesnek az effektivitás kikötésének meg nem állapítása miatti támadásai. A felperesnek 1922 júniusig Budapesten fiókja volt; a felperes képviseletében ez lépett a budapesti K. cég által a félperestől vásárolt és alperesnek eladott áru tekintetében alperessel összeköttetésbe és ez állapodott meg 1921 szeptember 6-án a/, alperessel, hogy az áru vételárát az alperes fizeti ki a felperesnek, a felperes pedig a kilogramonkénti 6.70 csehkorona eredeti vételár helyett 3 csahkoronát számit. A felperes és az alpenközötti jogviszonyban tehát nem ügydöntő, hogy K. cég a felperesnek budapesti vagy prágai telepéből vette át az árut. A K T. 322. §-a szerint a teljesítés helye Budapest lévén, nem hivatkozhatik a felperes a K. T. 324. §-a alapján arra, hogy az alperes a felperesnek külföldi telepén csehkoronában köteles fizetni Az anyagi jognak megfelel tehát a felebbezési bíróságnak döntése, amellyel a felperest a vételárnak természetben esehkoronában leendő fizetésére irányuló kereseti kérelmével elutasította és az alperest magyar koronában marasztalta. Ezekből az okokból a felperes minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelme el volt utasítandó. Az alperes felülvizsgálati támadásaira vonatkozólag: nincs megtámadva s ezért irányadó ténymegállapítás az, hogy az 1921 szeptember 6-án árleengedéssel megállapított 30.120 csehkorona vételár 1921 szeptember 7-én volt fizetendő, az alperes azonban ezen kötelezettségének eleget nem tett. Az alperesnek az ugyancsak meg nem támadott ténymegállapítás szerinti azon ténye ugyanis, hogy a jelzett vételárnak 1921 szeptember 7-iki árfolyam szerint számított magyar korona egyenértékét — 152.407 korona 20 fillért - tartozása teljes kiegyenlítésére 1922 március 24-én a felperesnek felajánlotta, de mivel a felperes azt követelése teljes kiegyenlítésére el nem fogadta, 1922 május 20-án bírói letétbe helyezte, — kellő teljesítésnek azért nem tekinthető, mert a felebbezési bíróság ítéletében felhívott jogszabályon alapuló érdekmegtéritési kötelezettségénél fogva az alább kifejtendő korlátozással felelős a késedelmének ideje alatt bekövetkezett pénzérték csökkenésért. Habár az előadottak értelmében az alperes nem kellő teljesítése jogos alapot állapit meg a felperes követelésének átértékelt megítélésére, mégis az anyagi jogot sérti a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy teljes átértékeléssel Ítélte