Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben. 2. r.

101 felelősségét az általa igénybe vett másik szállítmányozóért azzal az indokolással, hogy a közvetlen megbízott cég egyáltalán nem működött közre és a szállítmány lebonyolítását teljes egészében átruházta, ilyképen nem közvetlen szállítmányozóról, hanem als/.állitóról van szó, akire a) törvény korlátozásai nem vonatkoznak. (P, IV. 3445/24.) Az alperes szállítmányozó cég által szállított bútorok a külföldi teljesítési helyen rongálódtak meg: felperes a kár megtérítését az illető külföldi pénznemben követelheti. (P. VII. 2696/24.) Az áru elveszése miatt támasztható keresetre az elévülés csak akkor kezdődik, amikor a szállítmányozótól a küldemény visszaadását a feladó követelte. Az egyezkedési tárgyalások alatt az elévülés szünetel, ha pedig az adós a kötelezettség alapját elismeri, az általános magánjogi elévülés alkalmazandó. (F IV. 38. -2.").) Hasonló liberális értelmezéséi a speciális elévülésnek jelzi a P. IV. 3322/23. sz. Ítélet, amikor abból a körülményből, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségét elismerte, már az általános magánjogi elévülést mondotta ki alkalmazandónak. Eltérően a békeidőben kialakult kereskedelmi szokástól, az ujabb szokás értelmében az üQijnöknek jutalék jár már akkor, ha az általa közvetített ügyletet a megbízó elfogadja. A már megkötött ügyletnek az ügynök hibájára vissza nem vezethető esélyei, az ügynök jutalék-igényét nem befolyásolják. (P. II. Ü213/24.) Megbízás eseten a kikötött közvetítési dijat — amennyiben az ügylet az ő közvetítői tevékenysége folytán létesül — a nem bivatásos ügynök is követelheti. (P. II. 59/24.) Nem jár azonban közvetítési jutalék akkor, ha az ügylet teljesítése már annak megkötésénél lehetetlen volt és erről az ügynök a közveütéskor tudott. (P. II. 1350/23.) Nem tarthat számot díjazásra, az az ügvnök sem, aki megbízójának tudta nélkül, a másik fél erdekében is közbenjárt, (P. II. 2087/24.) A korábbi gyakorlattal szemben a bíróság a váltókövetelést valorizálta a közös megegyezéssel elhalasztott lejárati napra. [P. VII. 8/25.) Továbbmenőleg amikor a!z adóst az egyszerű fizetési késedelmet meghaladó vétkesség terheli, a váltótartozás valorizáltatott a tényleges fizetés napját, megelőző utolszor jegyzett árfolyam szerinti átszámítás alapján. (P. VII. 426/25.) A csebszlovák koronáról szóLó váltó ebben a, pénznemben tizetendő ki — habár nincs is „effektív1 kikötés —, ha az adós beleegyezett, hogy a váltót csehszlovák koronáról állítsák ki. ott hozzák forgalomba1 és ott, telepítsék is. (P. VII. 5980/23.) Ha az idegen valutáról szóló váltót az adós magyar koronában fizetheti ki, az átszámítás a fizetés napját megelőzőleg jegyzett árfolyam szerint eszközlendő. (P. VII. 6G03/23.) A csekknek akár csekkjogi uton (forgatmány) akár egyszerű átadással történt átruházása jogilag nem vételi, hanem engedményezési ügylet. (P. VII. 1714/24J Felismerhető tévedés esetében a szerződő fél nem használ batja ki azt a maga javára s ha mégis a tévedő féllel szerződést köt, a szerződés a tévedő félnek előtte ismert valódi akarata szerint tekintendő megkötöttnek. (P. II. 586/25.) A létrejött ügylet feltételeinek módosítása a puszta hallgatásból konkludens tények nélkül egyszerűen nem következtethető, különösen annak megállapítása hiányában, hogy az áru átvétele a számla tártai mának ismeretében és a'hhoz való hozzájárulással történt volna, (P. IV. 3676/24.) Aki az ügyletkötésnek telefon utján való formáját választja, viseli az ebből keletkező tévedések következmé nyeit. (P. ÍV. 1743/24.) Mikor mindkét fél iparszerüleg foglalko-