Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A Magyar Jogászegylet 89 Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a polgári per reformja mintegy 60 év óta állandóan foglalkoztatja a magyar jogászvilágot, a szakköröket és a törvényhozást. Azt mutatja ez, hogy az eljárás mindig reformra szorul;, a meglevő szabályozással nincsenek megelégedve és amire akivánt reform megvalósul, uj kívánságok, uj javaslatok merülnek fel. A reformot mindig a szóbeliség és a közvetlenség alapelvei irányították. Ezek megvalósulásában látták minden bajnak oivosszerét. Azt lehetett volna tehát várni, hogy mikor az 1911 : i. törvénycikkel a teljes szóbeliség megvalósult, e nagy alkotás zavartalanul érvényesül és hosszú időre nyugvópontra juttatja a reformtörekvéseket. A bekövetkezett rendkívüli események e kitűnő jogalkotás jótékony hatását is megzavarták. Eddig is sok módosítás történt rajta és az ujabban felmerült javaslatok nemcsak a bírósági szervezetnek, hanem az eljárásnak a rendszerét is támadják, alapelveit háttérbe szorítják, mintha a régi ideálok elvesztették volna hitelüket és az írásbeliség es a közveteti eljárás lenne az uj ideál, mert most nem annyira jó és alapos, mint inkább gyors és olcsó igazságszolgáltatásra van szükség. Az előadó meggyőződése szerint a Pp. jóformán minden változtatás nélkül alkalmas a gyors és olcsó igazságszolgáltatás követelményeinek a kielégítésére is. A baj ott van, hogy bíróságaink és az ügyvédség többször figyelmen kívül hagyják azokat az alkalmas eszközöket, amelyeket a törvény éppen ennek a célnak az elérésére létesített. Áttérve az uj javaslat egyes rendelkezéseire, ismertette az előadó a bíróságoknak belső szervezetét, amely szerint a törvényszék I. fokban egyes bíróság, a törvényszék mint felebbezési bíróság, továbbá a kir. Tábla három tagból, a Kúria pedig öt tagból álló tanácsban határoz. Megszorítja a javaslat az előkészítő iratokkal történő visszaéléseket, amennyiben általában csak egy előkészítő iratot enged mindegyik félnek, a többi ilyen irat közlését pedig a bíróság engedélyétől teszi függővé. Azonban visszaesés! jeleni az uj törvény a szóbeliség érvényesülésében, amennyiben a járásbirósági eljárásban is enged előkészítő iratot, ha a bíró szükségesnek találja. A javaslat a jogerős ítéletek rövidebb szövegezését rendeli el. Megengedi, hogy a felek a felebbvitelről Ítélethirdetés előtt is lemondjanak. A szünetelésnél okozott huzást-halasztást korlátozni igyekszik azzal, hogy az ujrafelvételnek minimális két hónapi határidejét négy hónapra emeli fel. A felebbviteli eljárásban uj az, hogy nem a fél, hanem a tanáe> tagja adja elő az elsőbiróság előtti eljárás eredményét. Fontos uj intézkedés az, hogy az elsőbiróság Ítélete ellen a felebbezés elhagyásával egvene-en felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, ha a tényállás megtámadása nélkül tisztán jogkérdés eldöntéséről van szó. A végrehajtási eljárásban fontos rendelkezéseket tartalmaz az uj törvény a fizetések végrehajtás alá vonásáról, a végrehajtási zárlatról, aj államot illető elő vásárlási jog gyakorlásáról, a sorozásról, a zár alá vétel mellőzéséről stb. A szabályzati rendelkezések közül kiemelte az előadó a bírói és ügyvédi vizsgához szükséges gyakorlatnak négy évben megszabását, a fegyelmi eljárást, a közjegyzői iratok selejtezését; a vegyes rendelkezések közül ,pedig a perenkivüli eskünek (affidavit) és t» váltóelévülésnek uj szabályozását. Szélesebb körű érdeklődésre tart számot a javaslatnak az a