Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Valorizációs joggyakorlat 79 Igen bölcsen függetleníti a VI. tanács 5935/924. sz. határozata a valorizációt a vétkességtől, amikor a valorizáció okául a vétkesség kifejezett elejtésével az egyenértéket veszi alapul: A felperes csak ugy jut végzett munkájának mindakét fél által szem előtt tartott méltányos ellenértékéhez, ha dijait az 1922. szeptember 2-án (amely napon felperes költségeit felszámította) fennállott érték szerint kapja meg. Ezért a kir. Kúria a felperes dijait olyan értékben találta megállapitandóknak, amilyet a hátralék összege az emiitett napon képviselt. Az ügynek ilyen alapon történt elbírálása mellett közömbös az, hogy az alperes a fizetéssel mikortól kezdve van késedelemben, mert az átértékelésnek indoka az adott esetben nem az adóskésedelem, hanem az ettől teljesen független az a szempont, hogy a felperes munkájának megfelelő és méltányos ellenértékét megkapja. 4. Kamatkérdések, a) Kamat a valorizációs különbözet után. Eleinte a kamatot a valorizációs differencia után nem ítéltek meg. Ujabban a IV..és VI. tanács állandóan megítéli az értékkülönbözetek után is a kamatot. A VI. tanács ítéletei szövegezése a svájci frankra átszámított tőke után bennrejlőleg ítéli meg a kamatot az értékkülönbözet után is (P. VI. 1881. 1924., 5435/924., 1921/924., 1923/924.), a IV. tanács pedig kifejezetten a tőke és értékkülönbözet együttes összege után ítéli meg a kamatot. (P. IV. 2026/924., 2652/924., 1940/924., 2652/924.) E két tanács tehát állandó gyakorlatként honosította meg a kamatkötelezettség kiterjesztését az értékdifferenciára is. Ezzel bensőleg igazságosabbá tette az Ítélkezést. b) Valorizáció és magasabb kamat. aa) Valorizáció mellett nincs törvényi magasabb kamat. A kir. Kúriának gyakorlata szerint az 1923. évi XXXIX. t.-c. által meghatározott kártérítést nem lehet alkalmazni oly esetben, amikor a kereseti követelés a tényleges fizetés napjára valorizáltan ítéltetik meg, mert ily esetben a hitelező tökekövetelését annak kamataival együtt teljes összegében megkapja. (P. VIII. 3979/924. Egyező: P. VII. 3917/924., P. IV. 2652/924. Ellenkező: P. IV. 3408/924. sz. hat., amely valorizálás mellett heti 2%, ill- heti lV-2% kamatot ítélt meg.) bb) Valorizáción felül magasabb szerződési kamat jár. A számlával kapcsolatban kikötött 15°/o-os késedelmi kamat is jár a felperesnek a kikötésszerü lejárattól. 1923. január 20-tól fogva, mert a felek bejegyzett cég létére reájuk az 1877: VIII. t.-c. 9. §-ának az 1883: XXV. t.-c. 21. §-a értelmében fenntartott rendelkezése szerint nem irányadó a kamatkorlátozás. (P. IV. 2479/1924.) c) Az u. n. kosztpénz. A valorizációhoz hasonlóan a szerződéses megállapodással kikötött kosztkamat iránti igény