Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

Külföldi részvénytársaság magyar fióktelepének tőrlése 69 szolgálati szerződést kötnek anélkül, hogy annak tartamát határozottan megállapítanák és ezt a szolgálati szerződést próbaidőre kötöttnek nyilvánítják, ugy világos, hogy egy hónap maximális idő elteltével a szolgálati szerződés az alkalmazottra nézve oly, határozatlan időre kötött szolgálati szerződéssé alakul át, amelyet a főnök csak előzetes Írásbeli felmondással és a rendes felmondási idő betartásával mondhat fel, azonkép kétségtelen az is, hogy ha a felek határozott időtartamú szolgálati szerződést próbaidőre kötöttnek nyilvánítanak, ugy semmi esetre sem lehet a szerződést, mint határozott időtartamú szerződést érvénytelennek deklarálni, sőt annak próbaidőre kötöttnek való minősítését is csak oly értelemben, amennyiben az az alkalmazottra nézve hátrányos, vagyis amennyiben arról van szó, hogy a főnök kívánná gyakorolni azon jogot, hogy a szerződést bármikor, azonnali hatállyal megszüntethesse. Tehát az egy évi próbaidőre kötött szerződés azon vonatkozásában, hogy egy év, mint kikötött határozott időtartam leteltével a szerződés megszűnik, feltétlen érvényes; azon vonatkozásában, hogy az alkalmazott az egy év alatt bármikor jogosítva van a szerződést megszüntetni, - szintén joghatályos. Érvénytelen csak az a kikötés, hogy a főnök is jogosítva legyen a szolgálati viszonyt az egy év tartama alatt bármikor megszüntetni, mert a főnök erre csakis a próbaidőnek a rendeletben megszabott maximális tartama alatt, vagyis az első hó alatt jogosított. M. G. Külföldi részvénytársaság magyar fióktelepének törlése. Egy osztrák részvénytársaság magyarországi fióktelepét az 1878: XXII. t.-c, illetve az 1890: XXXIX. t.-c. által becikkelyezett egyezmény hatálya idejében jegyeztette be, amidőn a fióktelepnek nem kellett külön tőkét (K. T. 211. §. '2. p.) kimutatnia. Az egyezmény hatálya a beállott államjogi változások következtében megszűnt, mire a társaság a 217. §. 5. pontjára hivatkozva a fióktelep törlését kérte. A 217. §. 5. pontja szerint a bejegyzés törlése bárkinek kivánságára elrendelhető, ha igazoltatik, hogy a társaság az itteni üzlet folytatására szánt tőkét az országból kivonta. (Itt persze mindjárt felmerül az a kérdés, hogy Révvel az actio publicával •élhet-e a társaság maga, és másodszor, hogy a tőke kivonásával egyjelentőségü-e, hogy az a fióktelep, amely utóbb válik üzleti tőke kimutatására kötelezetté, eme kötelezettségének nem tesz eleget.) A budapesti kir. törvényszék cg. 5419, 27/1924. és — előterjesztés folytán hozott — cg. 5419/28/1024. sz. végzésével a kérelmet elutasította és felhívta a társaságot, hogy a fióktelep felszámolását kérelmezze. A végzés indokolása szerint a fióktelepnek, ha nincs is tőkéje, de lehet egyéb vagyona és tartozásai is, ugy, hogy ezek tisztázására a felszámolás el nem kerülhető. Ezt a végzést a budapesti kir. ítélőtábla 6. P. 6527/1924. sz. végzésével helybenhagyta. Hogy ez az álláspont helyes-e, kérdéses; kétségtelenül vannak célszerűségi okok, a fióktelep hitelezőinek és adósainak érdekei, amelyek mellette szólnak. A törvény azonban közrendi szempon-