Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

86 Valorizáció Lengyelországban hogy a hitelező végrehajtható birói határozatot kaphasson, ugy mint az az idézés és az itélet. Ennél kevesebb biztosítékkal ebben az eljárásban még kevésbbé elégedhetünk meg, az egyik intés a fizetési meghagyás kézbesítése, a második pedig a végrehajtás foganatosítása, t. i. a végrehajtási záradékkal ellátott fizetési meghagyás kézbesítése". Ez az indokolás azonban nem meggyőző. A forma szerű peres eljárásban nem azért van külön idézés és külön itélet, mert két figyelmeztetés kell, hanem mert ez a per technikájából folyó és igy elkerülhetetlen. Ha tehát a kétszeri intés szükségessége a fizetési meghagyásos eljárás szerkezetéből nem okvetlenül folyó, illetve elkerülhető, ez esetben ide áthozni ezt csak azért, mert a peres eljárásban igy van ez, nem kell. Ha az egyszeri intés alapján beálló jogerő csak kivételesség, utalhatok arra, hogy ez a kivételesség más téren is jelentkezik. Ott van például a büntető parancs, a különböző adófizetési meghagyások, a kényszerkölcsöníizetési meghagyás, ott a váltó, kötelező jegy és kereskedelmi utalvány alapján kibocsájtott fizetési meghagyás 3 napos kifogásolási határidővel. Abból kiindulni, hogy az adós értelmetlen vagy gondatlan ember lein t, aki a fizetési meghagyást a zsebébe sülyeszti és az egész üggyel nem törődik, épp ugy nem lehet, mint abból sem, hogy a megidézett alperes nem tudja a keresetlevelet és az idézővégzést elolvasni. A peres eljárás és igazságügyi szervezet módositása tárgyában benyújtott törvényjavaslat egyszerűen törölhetné tehát a Pp. 598. §-ának rendelkezését, már pusztán azért, mert felvételének indoka nem áll meg, de ezen tulmenőleg azért is, mert az utólagos ellentmondás megengedése oly hátránnyal jár, amely miatt a hitelező, aki gyorsabban kíván végrehajtható határozathoz jutni, nem igen veszi ez eljárást igénybe. Ez a hátrány: az eljárás hosszadalmassága, nehézkessége, az ügy elhúzásának a perbelinél is nagyobb lehetősége, amit még megtetéz a Pp. 605. §-ának rendelkezése is, mely szerint a fizetési meghagyás hatályvesztése esetén a hitelező az adóstól semmiféle költséget, tehát az adós hibájából felmerült végrehajtási eljárás költségeit sem követelheti. Dr. Ballá Ignác. Valorizáció Lengyelországban. Lengyelországban tudvalevőleg a valorizáció tételes szabályozást nyert az 1924. január 11-i szanálási törvényben adott felhatalmazás alapján 1924. május 21-én kelt elnöki rendelettel, mely azóta a gyakorlat alapján felvetődött kérdések folytán több ujabb rendelettel nyert kiegészitést. Ami e rendelet elvi alapját illeti, nem követ kizárólagosan egy elvet, hanem különbözőket vegyesen alkalmaz. A rendeletek alkalmazást nyernek minden követelésre, mely 1924. április 28-a előtt a Lengyelországban érvényben volt pénznemekben keletkezett, azaz lengyel márkában, cári rubelben, osztrák-magyar koronában, vagy német márkában. 1914. augusztus 1-től e pénznemekre átszámítási kulcsot állapit meg az uj pénzegységre, a zlotyra való átszámitás céljából. A követeléseket azután jogcimek szerint tárgyalja. Mindenfajta jogcimnél megállapítja, hogy az átszámítási táblázat