Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A német polgári törvénykönyv jubileuma venni arról, hogy hány egymástól teljesen elütő jogrendszer volt hatályban 1871-ben az egységes alapra helyezett német birodalomban, ismeri ama nehézségeket, melyekkel az eme jogok egységesítésére vonatkozó törekvés találkozott. Az észjogi alapokon épült Allgemeines Landrecht Poroszország túlnyomó része számára összeütközött a Rajnai Tartományban és Baclenben a code civile-lel; Szászország önálló jeles törvénykönyvvel birt és a német nép kb. 1/:!-részének a középkor végén és az újkor kezdetén recipiált pandekták szerint szolgáltattak igazságot, természetesen figyelembe véve a német törzsek szerint változó szokásjogokat és ama változtatásokat, mellyel félszáz önálló és szuverén törvényhozás annak régi szabályait tarkította. E nehézségek legyőzésének, a BGB. keletkezésének története számára, még vázlatosan is szük keretet képeznek e folyóirat hasábjai, azok erre hivatott toll önálló tanulmányára várnak. Elég felemliteni, hogy oly nagy volt az elméleti tudásba vetett bizalom, melynek legjelesebb képviselői veitek részt a javaslatok szövegezésében, hogy a javaslat törvénnyé való emelése nem találkozott a törvényhozásban számbavehető nehézségekkel és a több ezer szakaszához alig adatott be módosítás. Tévedés azonban azt hinni, hogy a codex átvitele a gyakorlati életbe ennek folytán kevesebb nehézségbe ütközött, mint amennyit ellenzői megjósoltak volt. A törvénykönyv elméleti alapokon épült fel; nyelvezete a jogászati szabatosságot és nem a közhasználatot tartotta szemelőtt; túlzásba vitt, minduntalan ismétlődő utalások nehézzé tették használatát. Mindmegannyi körülmény, mely népszerűségét még ma is kizárja és ha a zökkenések ennek dacára nem voltak túlságosak, ez két körülménynek tudható be. Az első, hogy az életbeléptetés a polgári jog irodalmának oly hihetetlen fellendülésével járt, annyi rendszeres feldolgozást, a jeles kommentárok oly nagy tömegét hozta felszínre, mely -páratlan a világon; másodszor az Ítélkezést végső fokon a lipcsei Reichsgericht gyakorolta, mely dicsőséges múltra tekinthetett már akkor vissza és döntéseinek súlya messze túlszárnyalta Németország határait. Az elmélet és gyakorlat kölcsönhatása a jogi ismeretek széles körben való elterjedését vonta maga után, ugy hogy ma azt lehet mondani, hogy minden társadalmi réteg, elsősorban az azóta hihetetlen mérvben terjedő kereskedelem és ipar, át van itatva a BGB. határozmányaival ama szellemben, ahogy azokat praeter és sokszor contra legem tudósok és birák értelmezték. Ma mindenki tisztában van azzal, hogy az állami akarat legfontosabb megnyilvánulása az, midőn polgárai magánélete számára szilárd talajt teremt. E magánéletet az