Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁ3I 1925 MÁRCIUS POLGÁRI JOG A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI MAGÁNJOG ÉS HITELJOG SZEMLÉJE Főszerkesztő : Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztők : Dr. BEOK SALAMON Dr. VARANNA1 ISTVÁN X^A valorizáció jogalapja.1 Irta: Dr. Szladits Károly, egyetemi tanár. A kir. Kúriának a családjogi és öröklési jogi alapú pénztartozások átértékelése körül kifejlődött legújabb gyakorlatában világos kifejezésre jut az az alapgondolat, bogy a valorizáció nem a rendes jog alkalmazása, nem a pénztartozás szabályaiból folyó jogkövetkezmény, banem kivételes jogsegély, olyan mint a praetori extraordinaria eognitio, juris civilis córrigendi causa. A pénztartozás lerovására irányadó valutajogimk szerint kétségtelenül még a „korona = korona" fictiója áll fenn. Az 1921 : XIV. t.-c. az államjegyeket teljes névértékben törvényes fizetési eszközzé emelte és kényszerforgalommal ruházta fel. Tette ezt a törvényhozás oly időben (1921. május 5.), amikor a korona zürichi jegyzése 2"G5 volt, vagyis amikor egy papírkorona már csak 27-2 aranyfillér „belső értéket'' képviselt. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a valutatörvény nem számolhatott a korona értékromlásával. Az államtönk következtében ránk kényszeritett ez ^ a valutafidió, mely a gazdasági viszonyokkal szöges ellentétben állt, olyan joglélektani helyzetet idézett elő, amelyet Zitelmann „ímechte LücJce"-nek nevez a jogrendszerben. Somló Bódogunk találó elnevezése szerint: Kritikai hézag. Nem a jogszabály hiányzik, hanem-a meglévő jogszabály a jog alapeszméibe ütköző olyan visszás eredményt hoz létre, amely a jogalkalmazásban bizonyos korrigálást vár a bírótól. Erre a 1 Részlet a szerzőnek f. évi március 19-én az Ügyvédi Körben tartott előadásából. 4