Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Jurygyakorlata a tisztességtelen verseny iránti ügyekben

44 Német jogirodalom A német jogirodalom. Az utolsó félesztendő német jogirodalma a megjelent müveknek számát tekintve, igen sokoldalú és gazdag. Meg kell azonban állapitanunk, hogy a müvek túlnyomórészt compilatiók és kommentárok, vagyis a pillanatnyi aktualitás szolgálatában állanak. A jogi elmélet, a szisztematikus feldolgozás ritka, sőt egyes jogvidékeken teljesen hiányzik. A sok közjogi munka, amelynek túlnyomó része az uj német alkotmánnyal foglalkozik és a sok büntetőjogi mü, amelyeknek tárgyait egyes anyagi büntetőjogi és bűnvádi eljárási reform kérdések adják, tárgykörünkön kivül esik. A civiljoghoz már közelebb esnek az adójogi és általában pénzügyjogi munkák, amelyek sok vonatkozásban érintenek hitel- és magánjogi kérdéseket. Ezen munkák közül feltétlenül névszerinti kiemelést érdemel Strutz-nak nagy összefoglaló munkája (Handbuch des Reichssteuerrechts), amely 1200 oldalon tartalmazza a teljes német tételes adójogot, emellett pedig egy kitűnő általános elméleti bevezetést. A szoros értelemben vett civiljogi munkák túlnyomórészt hiteljogiak. így több összefoglaló kereskedelmi jogi kommentár jelent meg (LehmannHö'niger, Heinsheimcr, stb.), ezenkívül apróbb munkák hozzák a csődjognak (Höniger-Schidtz), szabadalmi jognak (Elstir), a korlátolt felelősségű társaságok jogának (Brodmann) tételes ismertetését. Rengeteg mü jelent és jelenik meg az aranymérlegről és az ezzel kapcsolatos felértékelésről (L. alább.) Külön megemlitésre csak két nagy munka érdemes; az egyik Dr. Hans Planitz gyűjteményében megjelenő „Rechtswissenschaft der Gegenvvart in Selbstdarstellung", amely egyes nagy theoretikusoktól hoz önéletrajzokat és ezen önéletrajzok keretében igen értékes elméleti anyagot hord össze. A most megjelent első kötetben szerepelnek oly kitűnő nevek, mint Zitelmann. Ehrcnbcrg, stb. A másik kiemelkedő mü Dr. Hcdemanti professzornak munkája a B. G. B. dologi jogáról. A munka különös kiemelést érdemel azért, mert nemcsak a tételes jognak egyszerű reprodukálását tartalmazza, hanem ezenfelül minden ponton igyekszik bemutatni a kapcsolatot a gazdasági élet és a korrespondeáló jogintézmények között. A Jheringek és Windscheidok hiányzanak. Németországban most túlnyomórészt a glossátorok munkája folyik. Dr. Gl. A. Uj könyv a filmjogról. A film- és mozgófényképjog Magyarországon igen kevéssé részesült mindezideig elméleti feldolgozásban. Pedig ezen jogterület igen sok érdekességgel bir. A szerzői jog (irodalmi termék vagy müalkotás-e a film ?), a fibneenzura joga, a filmkölcsönszerződések joga, az egész kérdésnek szisztematikája, etc. mind oly kérdések, amelyek a mozgófényképipar óriási fellendülése óta igen nagy figyelmet érdemelnek. Dr. Enist Eckstein tollából „Deutsches Film- und Kinorecht* cimmel 1. Bensheimer kiadásában (Mannheim) egy uj német összefoglaló mü jelent meg, amely bár távolról sem mondható tökéletesnek, de a kérdéseket mégis exponálja és igy érdemes munkát végez. A könyv arra törekszik, hogy az egész kialakuló jogterületen felszedje és összegyűjtse mindazt, ami maradandó és a tudományos feldolgozással elérje azt, hogy a további jogfejlődés szilárdabb talajon épülhessen.