Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Jurygyakorlata a tisztességtelen verseny iránti ügyekben

Útszéli jogesetek 41 amelyet azóta a földreformtörvény 77. §-a törvényerőre emelt, érvényesnek mondotta ki. A jugoszláv felsőbíróságok ugyancsak érvényesnek mondták ki a rendeletet, mert ez a rendelet az érvényes magyar jognak tárgya volt és minthogy nem irányult a nemzetiségek ellen, továbbra is kötelező jogszabály maradt. Útszéli jogesetek.*) 1. Mióta a pénz oly keveset és minden egyéb dolog oly sokat ér. csekélységekre nagyobb figyelmet fordit az élet. Villamosjeggyel visszaélni pl. valamikor legfeljebb gimnazistáknak jutott eszébe. Ma viruló1 üzletág. Ugy látszik, elharapódzott az a szokás is, hogy az ember vesz egy újságot, elolvassa s azután másnak eladja, vagy ha jólelkű, visszaadja a rikkancsnak, aki igy ugyanazt a példányt többszörösen is elárusítja. A lapvállalatok ez ellen ugy védekeznek, hogy a példányokat leragasztják és kihirdetik, hogy le nem ragasztott példány megv étele vagy eladása szigorúan tilos. Lehet-e a tilalomnak jogilag érvényt szerezni ? Szerintünk — legalább is harmadik személyre is kihatólag — nem. A vevő a példány megvételével és átvételével annak tulajdonosává válik. Dologjogilag tehát a lap fölött korlátlanul rendelkezik. Elidegenitési tilalom harmadik személyekre szóló hatállyal csak oly célból volna felállit> ható, hogy a tilalommal élő ezáltal saját vagy más számára a dolog visszakövetelését illetőleg a tulajdon átruházására irányuló követelést megóvja (polg. tkv. tjav. biz. sz. 396. §.). A jelen tilalommal a kiadóvállalat azonban nem ezt, hanem azt célozza, hogy ugyanazt a példányt csak egyszer lehessen eladni. Tulajdonjogfenntartás (pactum reservati dominii) nem jön tekintetbe, mert ily fenntartás a kérdéses kikötésben nem foglaltatik. Harmadik személy tehát, aki a példányt megszerzi, korlátlan tulajdont szerez, még akkor is, ha rosszhiszemű, vagyis ha a szerzéskor a tilalomról tudomással birt. Más kérdés, vájjon az első szerző kötelmileg nem volna-e kártérítésre szorítható, abból kiindulva, hogy az adásvételi szerződés egyik kikötése az, hogy a vevő az egyszer felbontott példányt nem fogja továbbadni. Amikor ennek dacára továbbadja, pozitív szerződésszegési követ el s az okozott kárért felelős. A rikkancsnak való visszaadás még súlyosabb beszámítás alá esik, mert a vevőt részess*' teszi a rikkancs részéről elkövetett szerződésszegésben, akinek tilos a példányt visszafogadni (polg. tkv. tjav. 1471. §.). Sőt felbujtó-számba is mehet, ha a kezdeményezés tőle indul ki s akkor már azon az alapon is feleh hogy „mást egy harmadik személy irányában fennálló kötelességének megszegésére szándékosan reábir" (polg. tkv. tjav. 1483. §. 1. bek.). *) E rovatban szívesen beszélünk meg előfizetőink köréből hozzánk intézett kér-; déseket, amelyekben a magánjog és hiteljog körébe vágó 'közérdekű eseteket adnak tudtunkra.