Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám

Kr 2 Dr. Meszlény Artúr ? xe legyen a jog — minden társadalom erkölcsi alapfolfogusának elkerülhetetlenül igazmondó tükre — a jogtiprátf szurtos és szolgálatkész pesztonkája, hanem legyen az Igazság büszke tartású papnője. S a törvény ne legyen az erőszak végrehajtásának formája, hanem legyen az a biztos védelmet nyújtó pajzs, amely készségesen befogad mindenkit, aki az erőszak elől menekül. A megváltásnak persze Nyugat felől kellene jönni, s miként a háború előtti kulturmentalitást a nemzetközi konflagráció vaditotta el, ugy a megbékélés atmoszféráját más nem hozhatja, mint a nemzetek gyűlölködésének leszerelése. Akik mindenünket elvették, — bocsássák ezt meg nekünk. * * * Lényegében csak annyi a programm, amit e sorokkal szárnyra bocsátott Szemlénk maga elé tűzött: közremunkálni a romok eltakarításán, az egymást megértés müvén, a jog visszavezetésén abba a kiegyenlitett, egyoldalúságot és elfogultságot magától messze elhárító, az emberi szenvedélyek és előitéletek gőzkörén túllátó magaslatra, amelyen valamikor volt. Ismereteket és újra csak ismereteket kiván nyújtani, uj és talán a mai hajszolt és görnyedező kor igényeihez jobban alkalmazkodó módszer szerint, nem keresve a gáncsoskodást és minden kákán csomót, de nem riadva vissza a tárgyilagos és decens hangú birálattól, nem pályázva kegyekre és előnyökre senkitől, kerülve a személyeskedést és a provokációt, de kérlelhetetlenül az igazságra függesztett tekintettel. Szemle kivánunk lenni, szemmel tartani mindent, ami kitűzött tárgykörünket akár a belföldön, akár a külföldön érinti. Rövid és megbizható közlői óhajtunk lenni a jogfejlődésnek inkább, mint mély tudományú cikkek terjesztői, amelyeknek megvannak a régi és megszokott szószékei, ahonnan nem óhajtjuk őket letériteni. Nyilt szemű és érzékenyen beidegzett figyelői akarunk lenni mindennek, ami előrevisz és óvó Kasszandrái mindennek, ami kultúránk szintjének leszorításával fenyeget. Hogy a pénzügyi jogot is belevontuk a müvelés keretébe, az tán magyarázatra vár. Ha igaza van jogtudományunk nagy Siegfried-jének, Grosschmid-nak abban, hogy a büntetőjognak megvan a maga külön házi magánjoga, ugy még