Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A heidelbergi 33. német jogászgyülés (1924. szeptember 11-13.) magánjogi szakosztályának tárgyalásai

20 Heidelbergi jogászgyülés 8. ha a házasélet annyira feldulatott, hogy a felektől az együttélés nem követelhető, ez esetben is azonban a házasság felbontása nem mondható ki annak a félnek a kérelmére, aki a házasélet feldulásában túlnyomó részben vétkes, és végül: 9. legyőzhetetlen ellenszenv esetén, amely esetben mindkét félnek a házasság felbontását kérni kell, előbb azonban a bíróságnak az ágytól és asztaltól való elválasztást kell kimondania (lásd fent). Az 1921. évi áprilisi törvény a háromszori békéltető tárgyalást megszüntette, úgyszintén, mint idejét mult intézményt, a házasságvédő tisztségét is kiküszöbölte. A régebbi házassági jogok alapján akár a jelenlegi C. S. R. területén működő bíróságok által, akár bármely más külföldi vagy jelenleg a cseh-szlovák köztársaságra nézve külföldivé lett bíróság által jogerősen kimondott ágytól és asztaltóli elválasztás, bontó ítéletté alakitható át,'azonban cseh-szlovák állampolgárokra nézve még az esetben is, ha az alapper külföldön folyt, csak cseh-szlovák! bíróság Ítélhet, különben a bontó per, illetve az ebben hozott ítélet a csehszlovák hatóságok által nem fogadtatik el. Ezek a perek igen egyszerűek és már az első tárgyaláson jogerősen befejezhetök. A régi osztrák illetőségű csehszlovák állampolgárok, amennyiben- nem laknak a köztársaság területén, a prágai törvényszék illetékessége alá tartoznak, a régi magyar állampolgárok pedig a pozsonyi törvényszék illetékessége alá. Szlovákországban ez idő szerint még a magyar házassági bontási jog van alkalmazásban, mert a törvény 30. §-a.értelmében annak csak 1—12 (házassági akadályok), 29. §-a (jogorvoslatok a közigazgatási eljárásban) és a magyar H. T. '2b. §-át hatályon kivül helyező rendelkezése van érvényben. Szó van azonban arról, hogy a törvény egyéb rendelkezéseit is rövidesen kiterjesztik erre az országrészre is. Dr. Sommer Alfréd budapesti ügyvéd. A heidelbergi 33. német jogászgyülés (1924. szeptember II—13.) magánjogi szakosztályának tárgyalásai. /. Minő irányelvek állitandók fel a lakbérleti jog jövendő alakulása tekintetében ? Előadók: Prof. Dr. Ruih, Frankfurt és Hofrat Dr. Klang, Wien. A kérdés magva az volt, hogyan kell áttérni a háborús lakbérleti jogról a béke korszakára. E részben nagy ellentét mutatkozik az osztrák és a német felfogás közt. Ruih két csekély kivétellel (rövid praeclusiós határidők a bérlő befektetési követeléseivel szemben és visszatartási jogának korlá-