Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

166 Részvénytársaság elleni csődnyitás nyitandó, a fizetések megszüntetésének hitelt érdemlő igazolása nélkül, — ha egy aláírás, ugy a többi kilenc igazgatósági tag meghallgatandó. És az esetben, ha a 10 közül 9 hozzájárul a csődnyitáshoz, de a tizedik valószinüsiti, hogy a r.-t. fizetéseit nem szüntette meg, — csödnyitásnak nem lesz helye. — Kétségtelen, hogy a törvény hiányos és helytelen szövegezése dacára annak ily értelmetlenséget imputálni nem lehet. — Kézetünk szerint a 247. §. csak a kérvény benyújtásának az aláírás tekintetében való alaki jogosultságát tárgyazza. Következik ez abból is, hogy ezen szakasz sem mondja, hogy a csőd elrendelendő, ha a r.-t.-nak cégjegyzéshez szükséges számú igazgatója kéri, — csak azt, hogy nem rendelhető el, ha a fizetések megszüntetésének hitelt érdemlő igazolása nélkül nem kellő számú igazgatósági tag kéri. Következik ez továbbá a 2-16. §-ból, mely szerint a 244. §-ban foglalt, határozatok megtartásáért (könyvek rendelkezésre bocsátása, mérleg és hitelezői kimutatás csatolása) „az igazgatóság tagjai* felelősek. Tehát mind és nem a cégjegyzéshez szükséges számúak. A r.-t. önmaga ellen való csődkérvénye — helyesen a fizetések megszüntetésének bejelentése — tehát csupán az aláirás tekintetében alakilag szabályszerű, ha az igazgatóságnak cégjegyzéshez szükséges számú tagja irta alá. A kérvénynek, illetve mellékleteinek azonban a fizetések megszüntetését megfelelő módon igazolni kell. A látszólagos ellentmondás a törvényben ekként megszűnik. És érthető lesz ezen látszólagos ellentmondás, ha a 244. §. második bekezdésének azon kitételére vagyunk figyelemmel, hogy .a közadós a mérleget, melynek szerkesztésére nézve a kereskedelmi törvény határozatai szolgálnak irányadóul, sajátkezüleg köteles aláírni". Mert a mérleg szerkesztésének tekintetében a K. T.-re való hivatkozás nyilván nem a 199. §-ra való hivatkozást jelenti. Mert a 244. §. ezen idézett mondata minden közadós kereskedőre vonatkozván, de csak a r.-t.-i mérleg felállítási módozatait tárgyazó 199. §-ra nem hivalkozhatik. Hanem jelenti a 26. és 27. §§-ra, — részvénytársaságnál azonfelül a 195., 199., 200. §§-ra való hivatkozást. A mérlegnek a részvénytársaság összes igazgatósági tagjai és a felügyelőbizottság által kell aláírva lenni — enélkül az nem mérleg. A mérlegen az igazgatóság összes tagjainak aláírása lévén szükséges, — a csődbírósághoz való bejelentésre, melynek a mérleg melléklele, elegendő a cégszerű aláirás. Hogy a törvénynek ezen magyarázata a helyes, amellett elég arra rámutatni, hogy ellenesetben egy tiz tagu igazgatóság öt különböző mérleget terjeszthetne elő, melyek mindegyikét két-két ig. tag irta alá. Azon ellenvetésre, hogy egy igazgatósági tag a mérleg aláírásának megtagadásával a csődkérést megakaszthatná, — elég rámutatni arra, hogy — eltekintve attól, hogy ennek praktikus valószínűsége nincs, mert az ezzel járó felelősséget aligha vállalja egy igazgatósági tag is — az ily esetnek remediuma a közgyűlés, amely által megállapított mérleg csatolása esetén a 244. §. határozatának elég van téve. Viszont mikor a sokkal enyhébb kényszeregyezségi ajánlathoz az összes igazgatósági tagok által hiteles alakban aláirt beadvány és mérleg szükséges, — indokolat-