Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

162 A 25860/1925 IM. rendelethez A 25860/1925, IM. rendelethez. Az értékhatárokat fel­emelő rendeletnél időszerűtlenebbet keresve is alig talál­hatunk. Az értékhatárok felemelését mindannyiszor a korona értékhanyatlása tette indokolttá, sőt szükségessé. Amióta azonban a korona stabilizálódott, ilyen rendelkezés felesleges, ha pedig azt célozza, hogy az értékhatárokat a békebeli aranyparitásra emelje, akkor téves meggondolásból indul ki, mert hiszen a mai jövedelmi és forgalmi viszonyok, a gaz­dasági élet tömeges megnyilvánulásai, jóval a békeidők érték­szinvonalán alul bonyolódnak le. A rendeletnek — ügyvédi szempontból — legsérelme­sebb intézkedése a kötelező ügyvédi képviselet eddigi 500.000 K-ás alsó határának merész ugrással 1,000.000 K-ra történt felemelése (2. §. 3. p.) és az az intézkedés, amely kimondja, hogy 1,500.000 K-át meg nem haladó értékű perek végre­hajtásánál a közbenjáró ügyvéd részére közbenjárási dij meg nem állapitható. (5. §. 3.) E rendelkezések részben ujabb momentummal nehezítik az amugyis küzködő járásbirósági pervitelt, másrészt egye­nesen ügyvédellenes tendenciájuak. Ha laikusokat bocsátunk a járásbirósági tárgyalóterembe, a tárgyalások még lassabban, még nehézkesebben bonyolíthatók le; köztudott dolog viszont, hogy a járásbirósági pereknek több mint 75 százaléka 10,000.000 koronán alul marad és hogy ezek a kis perek azok, amelyek az átlagos ügyvéd munkáját és keresetét képezik. Ezeknél a kis pereknél van az ügyvédnek legnagyobb reménye arra, hogy költségeit az ellenféltől behajthatja. A végrehajtásoknál pedig a helyzet amúgy is az, hogy a kisebb szubsztratumu perekben a bírói kiküldött jóval többet kap, mint az egész eljárást irányító ügyvéd. Ha az illetékes körök itt sérelmet észleltek, azt eliminálhatták volna a végrehajtó költségének mérséklése által. A rendelet sérelmes intézkedéseinek revidiálása érde­kében akció indult meg. Magyar-jugoszláv egyezmény. A Budapesti Közlöny 1925. június 11-iki 129. száma közli a magyar-jugoszláv egyezményt a trianoni szerződés értelmében kicserélendő iratanyagra. Az egyezmény a közigazgatási, posta, utügy, földadókataszter, vizrajzi és katonai iratok kicserélésé után rendelkezéseket tartalmaz a bírósági iratok, telekkönyvek, tago­lási ügyek és anyakönyvi ügyek iratai tekintetében. Az 1925 : VIII. t.-c. (Pp. novella) túlnyomó részét a m. kir. igazság­ügyminiszter 25.700/1925. I. M. sz. rendeletével életbeléptette. Jelesül folyó évi június hó lével életbeléptek a novella 1—20 (a biróságok belső, szervezete ; eljárás az elsöfolyamodásu biróságok előtt; felebbvitel; há­zassági vagy más személyállapotot tárgyazó perek; választott bíróság cimü fejezetek), 22 -33 (tengerészeti ügyek: végrehajtási eljárási rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents