Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Előzetes végrehajthat óság és biztosítási végrehajtás 159 lett volna már a múltban is, különösen követelőén lép fel azonban tapasztalataink szerint a bizonytalan jelen gazdasági helyzetben. Értem ez alatt a biztosítási végrehajtás körének jelentékeny kiszélesítését. Világosan kitűzött és céltudatosan végrehajtott alapelvnek kell lennie, hogy az, akinek kellően valószínűsített igénye van, a biztosítási végrehajtás jogi oltalmában részesüljön. Az előzetes kielégítési végrehajtással árthatok, ezzel nem. Ezzel csak annak használhatok, akinek utólag beigazolódottan használni kellett; ha nem volt helye, nem ártottam véle senkinek sem. Miképen kellene a biztosítási végrehajtást tágabb körben lehetővé tenni, illetve elrendelésének előfeltételein könnyíteni? 1. Mindenekelőtt a Végrehajtási törvény 223. §-ának helyébe lépett Ppét. 50. §. 1. bek.-ének rendelkezése módosítandó volna olykép, hogy a veszély, mint a biztosítási végrehajtás elrendelésének egyik előfeltétele az ott jelzett esetekben elmarad. Ha adósom tartozásáról közokiratom, teljes bizonyító erejű magánokiratom, váltóm, kereskedelmi utalványom, kötelező jegyem, csekkem van, követelésem lejárt- és adósom nem fizetett, miért kelljen ahhoz, hogy én biztosítást nyerjek, veszélyt, vagyis azt kimutatnom, hogy adósom valaki másnak sem fizetett ? Miért ne legyen elég az, hogy nekem nem fizetett? Telekkönyvi rendtartásunk 88. §-ának b) pontja a felsorolt okiratok alapján — nagyon helyesen — veszély igazolása nélkül enged zálogjog előjegyzést az adós ingatlanára és már ez is mutatja, mennyire nincs belső indokoltsága annak, hogy, ha a jelzett okiratok birtokában lévő hitelezőnek biztosítást akarunk megengedni, ennek előfeltétele az adós vagyonának ingó vagy ingatlan jellegétől függjön és veszély kimutatását kívánjuk az egyik esetben, mig a másikban nem. Ha csakugyan kellene erészben különbséget tenni, akkor is azt kell mondanunk, hogy sokkal indokoltabb az ingó vagyonnal szemben a biztosítást enyhébb előfeltételekhez kötni, mint megfordítva, mert az könnyebben elvonható, elrejthető a hitelező elöl, mint az ingatlan, amely el nem rejthető és amelynek fondorlatos megterhelése és elidegenítése maga is áldozatokkal jár és esetleg igy sem célravezető. De helytelen a Ppét. 50. §. 1. bek.-ének rendelkezésében az a további megszorítás is, mely szerint a • hitelező csakis vagy a kereset beadásával egyidejűleg, vagy azután kérheti a biztosítási végrehajtást. A törvény ezzel a rendelkezéssel arra kényszeríti a hitelezőt, hogy költséget okozzon olyankor is, amikor az egyébként felesleges, mert elkerülhető volna. Hát ha a hitelezőnek a biztosítás jogcselekménye elég? Hát ha az adóst már ez is tartozásának rendezésére fogja birhi? A kötelező egyidejű vagy előző keresetindítást — helyesen —