Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

138 A budapesti ügyvédi kamara Jókai ünnepe sentánsai gyakorolnak a társadalomra. Ez az ő szimbolikus és representatív jelentőségük tul éli őket és még hosszú idő­kön át elhinti a társadalomban az ő eszméiket -és felkelti az embereknek sokaságában a becsvágyat, hogy példájukat köves­sék és eszméiket megvalósítsák. Emmerson idézi a kinai bölcselőnek, Mon-Cse-nek, mon­dását: „A bölcs száz emberöltőnek a tanítómestere, a belátás­talanok is belátók, a tétovák is tettrekészek lesznek, ha Lao-Cse életét megismerik." Mindezeket a tanulságokat Jókaira is alkalmazhatjuk. Az ö jelentősége sem merül ki az esztétikai gyönyörű­ségben, amelyet munkái az olvasónak szereznek. Emlékezésünknek fogyatékosságában a meseszövésnek izgalmai, a nyelvezetnek zengő varázsa s a megírásnak költői szépsége megfakulhatnak, el is mosódhatnak, de a belénk plántált eszmék és lelkünkből kiváltott érzések bennünk tovább élnek, erjednek és megvalósulásra törekednek. Aki Jókait olvasta és még valaha olvasni fogja, abban általa megvalósulásra tör mindaz, amire lelkesített: A magyar múltnak tisztelete, a magyar jövőnek hite, a magyar élniaka­rás, magyar bátorság, magyar becsület, magyar emberség, magyar szabadság, a jóságosság és igazságosság. Valóban: száz még eljövendő magyar emberöltőnek lett tanítómestere Jókai és a belátástalanok is belátók, a tétovák is tettrekészek lesznek, ha Jókainak munkáit megismerik. így lett Jókai és mindaz, amit irt, a mai trianoni idők­ben egyike azoknak az erős kapcsoknak, melyek elszakított magyarságunkkal összekötnek. Amíg Jókait olvassák túlnan és innen, addig élni fog ott is, itt is a közös kultúrának tudata a közös emlék, közös remény, közös vívódó vágyódás, amely kedvező alkalommal közös cselekvéssé egyesülve, ismét egye­síti azokat, akik Jókainak életében egyek voltak és megvaló­sítja az igazságot, hogy földi erőszak hiába próbálja elszakí­tani azokat, akiket Isten egymásnak teremtett. Nos, ha ez a tisztelet nem kényszerdivat vagy alakos­kodás : ugy az a Jókai által képviselt nemzeti és emberi esz­méknek közös tiszteletét is kell, hogy jelentse. így lehet Jókainak emléke a termő makk, melyből a nemzeti közérzésnek tölgye ismét sudár törzsbe fog szökkenni. Ennek a nemzeti benső megbékülésnek munkájához járul tehát mindenki, aki Jókai emlékének áldoz. Tisztelt ünnepi közgyűlés! Nekünk, budapesti ügyvédi kamarának, egy okkal töb­bünk van, mint bárki másnak arra, hogy Jókainak emlékét ünnepeljük. Jókai Mór kamaránknak disztágja volt, 1893. évi június

Next

/
Thumbnails
Contents