Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Szóbeli megállapodások 131 azt az érdekelt pénzintézetek szerették volna. S jár azzal a másik jóval is, hogy sokak szeme előtt újból demonstrálta, micsoda nagy morális hatalom az a független bíróság, főkép, ha valóban független és melléktekintet nélkül követi jogi meggyőződését. Az adott esetben persze ez a meggyőződés az irányadó tényállás kellő ismerete nélkül keletkezett és igy nem lehet megnyugtató, mert a kir. járásbíróság nem tette s talán nem is tehette volna vizsgálat tárgyává, milyen az alperesnek, a Magyar Általános Hitelbanknak, vagyoni helyzete, hogyan és milyen arányban sikerült neki konzerválnia vagyonát, milyen összegű takarékbetétek kerülnek valorizáció alá s ebből folyólag milyen összegű valorizációt bir el anélkül, hogy gazdasági lehetetlenségre hivatkozhatnék. Vájjon a törvényhozás akkor, amikor a valorizációs kulcsot megállapítja, kellő alapossággal és tárgyilagossággal fogja-e ezt a vizsgálatot megejteni: nyilt kérdés; az osztó igazság szempontjából mi jogászok nem óhajthatunk egyebet, mint azt, hogy a jogalkotó hatalom a legnagyobb minuciozitással vizsgálja meg a szembenálló érdekek gazdasági súlyát és horderejét és ne tévessze szem elől, hogy a betevő nemcsak betevő, hanem a közgazdaság élő lelkiismerete, mert ha méltányos valorizációs kulcs megállapítását elmulasztja, a betevő bizalma menthetetlenül elfordul a vagyonkonzerválás e módjától, ami egyértelmű a takarékossági hajlam aláásásával és a közhitei ujabb, súlyos megrenditésével. M. A. Szóbeli megállapodások érvénye. Az a jogszabály, hogy a szerződés megkötését megelőzött tárgyalások folyamán, vagy a szerződés Írásba foglalásával egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csak arra az esetre alkalmazható, amikor a vitatott szóbeli megállapodás az Írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik, de nem abban az esetben is, ha a szóbeli megállapodás az írásbeli szerződésben foglalt megállapodással nem ellenkezik, hanem csak kiegészíti. P. VI. 4723/924. Házassági jog. Jogszabály az, hogy a jogos indok nélkül elhagyott házastárs rendszerint a komolyan visszatérni akaró elhagyó házastársát visszafogadni köteles, hacsak az elhagyó félnek a különélés idejében elkövetett olyan tényeit nem bizonyítja, amelyek a visszafogadást alapos okokból lehetetlenné teszik. P. III. 7360/923. Ajándékozás hatálytalanítása, a) Az ajándékozó az ajándékozási jogügylet hatálytalanítását, az eset körülményei szerint, akkor is kérheti, hogy ha az a cél és indok, amely őt az ajándékozási ügylet megkötésénél vezette, s amely cél és indok ily módon a szerződésnek lényeges feltételét képezte, a viszonyok változása miatt — -kívüle fekvő okokból, — nfár többé el nem érhető, vagyis az ügylet ekként reá nézve érdekét vesztette; másrészt pedig az ajándékozó az ajándékozási ügylet hatálytalanítását durva hálátlanság okából a megajándékozott örökösei ellen is érvényesítheti, mert az örökösökre, kik az örökhagyó személyiségét folytatják, az ajándék tárgyát képező vagyon, a megajándékozott ellen érvényesíthető teherrel száll át. P. V. 32/92442. b) Minthogy a magyar kir. Kúria is ugy találta, hogy a betegességig ideges alperes részéről a nagyfokban felhevült lelkiállapotban , elkö9*