Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Csödnrikivüli kényszeregyezség 123 Ez azért alapvető fontosságú, mert világos, hogy a jelen és a közelmúlt óriási fluktuációi közepette a külföldi hitelezők igen gyakran felette rosszul jártak, amikor az eljárás megindítása idejében fennállott árfolyam alapján átszámított összegnek megfelelő hányadot kapták egy vagy másfél év utáni koronákban. Ha egyszer győzött vagy győz a valorizáció elve,, akkor a kvótát aranyértékben kell fizetni. Ma.ezt már mindenki tudja; 1915-ben még nem tudhatták. A R. 32. §-a alkalmazásának kizárása tehát megnyitja az utat a valorizáció számára. 3. A Kúria szerint: „A kifejtettekből, valamint a kényszeregyezségnek jogi természetéből és a felhívott rend. 61. g-ában meghatározott joghatályából önként következik, hogy a hitelezőknek külföldi pénznemben fennálló követelései a kényszeregyezségi eljárás megindításával az egyezség létrejötte esetében az egyezségi eljárás megindításakor fennálló árfolyamuknak megfelelő összegű magyar koronakövetelésekké változnak át és hogy ehhez képest az adós ezen magyar koronaösszegeknek egyezségi hányadát köteles az egyezség értelmében az illető hitelezőknek megfizetni. * Szerény nézetünk szerint ez a következtelés egyfelől hamis praemissán épült, másfelől e hamis praemissából sem vonható le a Ke. .rend. intencióinak félreismerése nélkül. A hamis praemissa az, amelyről fent 2. alatt szóltunk : a külföldi pénznemben kifejezett követelés egyedül ebből az okból még nem határozatlan összegű követelés és így reá a rend. 32. §-a nem vonatkozik. A kényszeregyezség jogi természetéből továbbá éppen az következik, hogy ebben az eljárásban a követelések fennállta és összege kizárólag a szavazati jog megállapítása érdekében tárgya a bírói döntésnek s nem fosztja meg ez az eljárás a hitelezőt attól, hogy követelését a rendes bírói uton érvényesíthesse. A R. ezt az elvet a legkövetkezetesebben szem előtt tartja s az elismerés esetére kizárólag célszerűségi okokból és csak annyiban tér el attól, hogy az elismert követelés egyezségi hányada erejéig közvetlen kielégítési végrehajtást enged, mert a pert e követelés tekintetében céltalannak tartaná, de tudatosan mellőz minden allúziót is arra nézve, hogy ez az elismerés a res judicata joghatályával birna. Vájjon van-e ily hatálya az elismerésnek és milyen korlátok között, arról vitatkozni lehet; kommentáromban (II. kiad. 138. 1.) ugy konstruálom a dolgot, hogy ez az elismerés a részitélet anyagi jogerejével bir. Nem volna jogosulatlan az a felfogás sem, hogy az elismerés alapján engedett végrehajthatóság csak előzetes, amelyet perrel meg' lehet dönteni. E konstrukciónak csak jelen végrehajtási jogunk tételességei állják némileg útját (1912: LIV. t.-c. 39. §.». Semmiesetre sem lehet azonban az egyezségi eljárásnak, a táblás kimutatásnak vagy az elismerésnek oly hatályt tulajdonítani, hogy az az eredeti követelés tárgyát megváltoztathatná. Ez még a valóban határozatlan összegű követelésekre sem áll, amelyek tekintetében a R. 32. §-a kifejezett szabályt tartalmaz. A kir. Kúria ugyanezen tanácsa 1918 június 6-án P. VII. 912. sz. a. (Hiteljogi Dtár XII. .226. 1.) azt az elvet mondotta ki, hogy .a vevő a jogerős kényszeregyezség folytán az eljárás folyamatbatétele előtt keletkezett szállítási szerződésből teljesítést nem követelhet, hanem csak a teljesítés elmaradása folytán, a kényszeregyezségben megállapított hányad szerint, kártérítéshez lehet igénye.* Látszólag tehát az egyezség folytán a teljesítési kötelezettség átvedlik nem teljesítés miatti kártérítéssé. Ennek azonban a beszámításra vonatkozó rendelkezés dend. 35. §.) gondolatmenetéhez kapcsolódó különös okai vannak (v. ö. kommentárom II. kiad. 76. 1.1. A kártérítési követelés jogalapja és összege tekintetében a hitelező számára még ebben az esetben is kétségtelenül nyitva áll a birói ut, csak éppen a kvóta az, ami reá is kihat. S többet nem lehet kiolvasni a rend. 61. §-ából sem, amely éppen ebben határozza meg az egyezség lényeges joghatályát.