Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Meghitelezés 121 Az ingó jelzálogjog a gazdasági életnek mind általánosabbá váló hiányérzetét elégítené ki. Csak az élet alkot uj, kathegórikus intézményeket, a jog feladata pedig az, hogy az élet alkotásait konstatálja és megszervezze. Az uj intézmény talán technikailag, esztétikai tökéletességben nem vetekedhetik a klasszikus jog formáival, szerkezetének szabadossága révén nem is ideálja az abszolút hatályú dologi jognak. De ha eszközeivel hozzájárul hiteléletünk rendezéséhez és gazdaságunk egyensúlyának helyreállításához: akkor mindennél értékesebb és nemesebb hivatást fog betölteni. Dr. Varannai István. A korlátolt felelősségű társaság ügyében a kereskedelmi minisztérium törvénytervezetet tett közzé, amelyet a napilapok bőven ismertettek. A tervezet kritikai megbeszélésére visszatérünk. Hazai joggyakorlat. Meghitelezés. Vettük a következő levelet: „Igen tisztelt Szerkesztőség! A Polgári Jog 2. számának „Meghitelezés" cím alatt leadott glossájukat nem hagyhatom szó nélkül. A közlemény elején közölt Ítéleti indoktételből senki sem olvashatja ki azt, hogy a kir. Curia VII. polgári tanácsa az accreditivának folyósításával megbízott pénzintézet személyes felelőssége kérdésében elhagyta eddigi visszautasító álláspontját s rést ütött az általa következetesen alkalmazott magánjogi elven. Ezt a kérdést a kir. Curia VII. polg. tanácsa az emiitett határozattal egyáltalán nem bírálta el, mert annak elbírálására ezúttal nem is volt szükség s igy sem óvatosan, sem elklausulálva nem nyilatkozott a megjelölt kérdésben; quod erat demonstrandum. Hangsúlyozom egyébként, hogy továbbra is a leghatározottabban fenntartom mindazt, amit a cikkünkben említett Írásaimban kifejtettem. Kolos Jenő, kir. curiai tanácselnök. " Tisztelettel és — csalódással vesszük tudomásul a legilletékesebb helyről elhangzott tiltakozást az ellen a feltevés ellen, hogy a kir. Curia magáévá tette azt a szemléletmódot, amely a német és az osztrák bírósági gyakorlatban már magától értetődő közhellyé vált s amely nélkül a nemzetközi kereskedelmi és pénzforgalomba való bekapcsolódásunk ezer akadálya az ezeregyedikkel tetőzödik. . Meszlény. Csödönkivüli kényszeregyezség hatálya külföldi pénznemben fennálló követelésekre. A kir. Kúriának 1925. március 24-én P. VII. 5335/1924. sz. alatt kelt ítélete több szempontból nagvérdekü. Nemcsak azért, mert ama ritka esetek közé tartozik, amikor a Kúriának módjában van kényszeregyezségi ügyben állást foglalni (Ke. rend. 60. g. 2. bek.); hanem azért is, mert ebben az ítéletben a fontos és a gyakorlatban minduntalan felmerülő kérdések egész sora talált eldöntésre vagy legalább irányító állásfoglalásra. Az adott esetben a felperesnek 19.000 cseh K iránti követelését a