Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

Az uj értékelési rendeletltez 115 vállalatok a várható valutareformot megelőzőleg ne legyenek kénytelenek a részvények névértékét megváltoztatni és az időrabló felülbélyegzési müveletet elvégezni. 4. Rendes tartalékalap. A R. 6. §-a értelmében, ha a megnyitó leltárban kimutatott társasági tiszta vagyon az eddigi alaptőke összegét meghaladja, a különbözetnek legfeljebb fele részét a rendes tartalékalapba lehet helyezni. A magyar K. T.. ellentétbén a német és osztrák joggal, nem ismeri az u. n. törvényes tartalékalap intézményét és igy alapszabályi intézkedés hiányában a közgyűlés a tartalékalap felett szabadon rendelkezik és azt bármely célra, tehát pl. osztalék fizetésére is, felhasználhatja. A tartalékalapra vonatkozólag a német aranymérlegrendelet tudvalevőleg nem tartalmazott intézkedést, abból indulva ki. hogy egy megnyitó mérlegben tartalékalap kitüntetésének nincs elméleti jogosultsága. A gyakorlati élet emberei azonban a rendelet hallgatását máskép értelmezték és egy szellemes bécsi bankár azon mondásából kiindulva, hogy „ich bin nicht genug Jurist dazu, um in der Sache nicht klar zu sehen" az aranymérlegekben az eddigi szokáshoz hiven jelentős összegű tartalékokat létesítettek. A gyakorlati életet ebben az a meggondolás vezette, hogy egyrészt a külföld mintegy megköveteli valamire való vállalatnál tartalékok kimutatását, másrészt pedig esetleges veszteségek fedezésére alapot akartak létesíteni, anélkül, hogy e célból az alaptökeleszállitás ominózus eszközéhez kelljen fordulni.* A német kormány honorálta is ezen felfogást és a II. végrehajtási utasítás kifejezetten megengedte, hogy u. n. Umstellungsreseive mint nyilt tartalék létesíttessék, kimondván azonban, hogy ezen tartalék csakis az alaptőke felemelésére, vagy pedig veszteségek fedezésére fordítható, de a részvényesek között semmiképen fel nem osztható; ugyanezen elvet tartalmazza a német minta nyomán az osztrák törvényjavaslat is. Az uj értékeléssel kapcsolatosan létesíthető tartalékalap ilyetén megkötöttsége azért mutatkozik szükségesnek, mert egyébként, tág lelkiismeretű vállalatok az uj értékelést arra használhatják fel. hogy a társasági vagyon egy részét adómentesen kioszthatnák a részvényesek között anélkül, hogy a K. T.-nek a hitelezők érdekeinek védelmét szolgáló intézkedéseit betartanák. Nem tudjuk, mi indította kormányunkat arra, hogy a német és osztrák mintától eltérjen, de nem hallgathatjuk el e tekintetben aggályunkat sem. A tartalékalap létesítése természetesen a részvényesek erdekeit is érinti, de a rendeletben foglalt kifejezett engedély folytán nem támadható meg a közgyűlési határozat, ha a tar8*