Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A tanyai gyermek

ladása érdekében a nyolc osztályú, elemi iskola bevezetése lenne szükséges. A tanyai gyermek otthonának ismeretén kívül semmivel sem bír, amikor iskolába kerül. A tanítóság munkája az első két évben azzal telik el, hogy a nyílatlan kis agyakat az új környezethez megszoktassa. A későbbi években pedig már ráteszi kezét a gyermek-vállakra a szükség, — sokszor a könyörtelen önzés — mely nem engedi, hogy tétlenül fogyassza a kenyeret. Az otthon elvonja a gyermeket az iskolától. Nevelése jóformán el sem kezdődött, már befejezést nyer. A kötelező nyolc osztályban módja lenne a tanyai gyermeknek megtanulni a szükségesebb általános tudnivalókon kívül a közhasznú gazdasági ismereteket. S az alaposabb iskoláztatásban részesült gazda és gazdaasszony a népművelési előadások célját, értékét is jobban fel tudja majd fogni. így a tanyák népének a felnőtt korban való művelődése is az alapos elemi oktatástól függ. A hosszabb iskolai idő alatt a közösség, összetartás és a felelősség érzete is jobban kifejlődik a gyermekben. A tanyai hitoktatás kifejlődésére is nagy munka vár, mert ennek mai hiányossága s az otthonában burjánzó babona a gyermek lelkét ferde irányokba tereli. Ezen a téren az egyháznak is többet kell tenni, mint a múltban. Tanyai hitoktatásra nagyon megfelelnének a Ward-collegium-ból kikerült hitoktatónők. A nyolc osztályú iskolák megnyitásával segíteni lehet az állásnélküli tanítók és tanítónők helyzetén s ezek munkája bőven meghozná az állami befektetés gyümölcsét, mert a tanult gazdálkodó önerejéből fejleszti gazdaságát, kultúráját, családjának egészségét. S hogy ide juthasson, a tanyák népe szükséges ismerje azokat a hibákat is, melyek a haladás útjában állanak. Nem szépítgetni kell tanyai népünk magatartását, hanem a hibák ismeretével azok megszüntetésére kell törekednünk. így lép a ma elhagyatott tanyai gyermek helyébe értelmes, egészséges magyar gyermekek boldog világa. Varga Margit egészségügyi védőnő. Községeink elnyomhatatlan élniakarásának szép bizonyítékai: Veszprém vármegye 1936. évi útépítési tervezetében a Lovászpatona—Nagydém—Gici, a Pápa—Ugod—Csót és a Pápa—Vaszar—Csót közötti utak javítása szerepel. A nagykátai export hetivásárra 120 tehenet, 50 lovat, 250 sertést, sok borjút és rengeteg baromfit hajtottak fel; gabonapiacon 200 szekér áru volt, különösen a baromfinak volt keleté, a baromfiforgalom 7000 pengőt tett ki. Ádács község artézi kutat furat. Vámospércs és Garé községekben falunapot készítenek elő. A Szalkszentmártoni Gazdakör most ünnepelte fennállásának félévszázados fordidóját. Csepel 70.000 pengős költséggel kibövítteti községházát. Sükő községben épül a hercegprímás nyaralója. Homokterenye hősi emlékmüvet állít fel. Orosháza községházat és modem közvágóhidat építtet; a két épület költsége mintegy 800.000 pengőt tenne ki, amit amortizációs kölcsönből fedeznek. Géderlak orvosi rendelőt építtet. Kunbaján és Tataházán kutat furatnak. Tótkomlós rövidesen új postaházat kap. Bácsalmás a községháza udvarán mélyfúrású kutat készíttet. Tihanyban Darányi Ignácnak szobrot állít fel a Balatoni Szövetség. Somogyhárságyon és Görgeteken olajnyomokra akadtak. Kunszentmárton kibővíti gőzfürdőjét. A Dobogókőn hollandi tőke segítséggel 1 millió pengős kirá.ndxdó-szálló épül. Megoldatlan probléma még, hogy vizet Dömös, Pilisszentkereszt vagy Pilisszentlászó területéről kapjon-e az új szálló. Mezőkövesden negyvenágyas járási járványkórház épül 35.000 pengő költséggel. Kerekegyházán és Balmazújvároson 2—2 mélyfúrású kút készül. Biharkeresztes artézi kutat furat. Kálóz utakat köveztet. Szilaspatakon olajnyomokra akadtak. A községben már régen észrevették, hogy egyes kutaknak olajos a felszíne, most azonban kétségtelenül megállapították, hogy a község olajvonnlat fölött fekszik. (Községi Közlöny.) 28 Cholnoky Viktor Irta: Dr. Faragó Erzsébet (Bp., 1936. 50 old.) Cholnoky Viktor, a magyar irodalomnak ez a garabonciása, — jött, küzdött s mielőtt elismerték volna, behúnyta elfáradt szemeit. Nem sok maradt belőle : ^ novellák, regénytöredékek, glosszák, halom nagyszerű újságcikk. S mégis élő s ható anyaga volt korának. Egyéni tragédiája, hogy előbb halt meg, mielőtt értékelték volna. Szellemi balsorsa, hogy meghalt, mielőtt kezdeményezéseinek szellemi rokona megjelent. Mivé lehetett volna? Veti fel a szerző. S rokonságot hoz fel Virginia Woolf, Aldous Huxley, Massimo Bontempellivel, — kiket a fantisztikum, a torz helyzetek felvetése és bonyolítása teljesen közel hoz egymáshoz. Cholnoky ugyanazokkal a módszerekkel próbálkozott, amelyekkel két évtized multán világsikerek övezik a szerzőt. Ami szűk határaink között számára csak lehetőség volt, — az másoknál, a nagy világban lett a — megvalósulás. Érdekes adalék e munka a századvég irodalmához és Cholnoky Viktor amúgy is kevéssé ismert egyéniségének méltó megvilágítása. Életének, munkájának, eszméinek szerencsés egyensúlyát találjuk e nagy kultúrájú könyvben; bár ez a hányatott élet hálás anyaga lehetett volna egy regényes életrajznak is. így azonban, hogy a szerző Cholnokyban főleg az írót látta és rögzítette meg, nyeresége esszéirodalmunknak. (R. I.) * A tejfogyasztást befolyásoló tényezőkről Amerikában részletes kutatómunka folyik. E vizsgálatok szerint például az árcsökkentés csak akkor ösztönzi a fogyasztást, ha lényeges olcsóbbodás történik. Ezért célszerűbb egyszerre csökkenteni az árat, mint ugyanazt az ármérséklést fokozatokban végrehajtani. A propaganda jelentőségét érdekes megvilágításba helyezi, hogy a legtöbb háziasszonyt az iskola közvetítésével sikerült megnyerni a tej nagyobb mértékben való vásárlásának. S az is érdekes, hogy a kávé ára kimutathatóan erősen befolyásolja a tejfogyasztás mennyiségét. A katolikus egyházi birtok a tanulmányi és az egyetemi alap birtokait is beszámítva — kereken 917 ezer katasztrális hold, amelyből 335 ezer hold a szántóföld. Ezenkívül a plébániai javadalmi földek hozzávetőleg 100 ezer holdat tesznek ki. Becslés szerint évi 6—7 millió pengővel növekednék a katolikus egyház fenntartására szolgáló közteher, ha e birtokok jövedelme nem állna az egyház rendelkezésére. Sigmond Elek dr., a talajismeret európai hírű magyar professzora, karácsonykor megjelent cikkében kifejti annak szükségességét, hogy a birtokpolitikai terveket meg kell előznie a különböző talajok kémiai és fizikai vizsgálatának, különben a birtokpolitikai elgondolások a bizonytalan szubjektív becslések alapján kerülnének kivitelre. A hús- és zsírfogyasztás csökkenését szembetűnően megmagyarázza, hogy a hús és zsír ára jelentősen túlhaladja az élő állatok árának emelkedését. Az alábbi adatok mutatják, hogy hány százalékkal volt drágább a hús és zsír az élő állatok budapesti árainál a békeidőben és most. Sertészsír Marhahús drágább az élő állatnál 1913 év 30.1% 98.2% 1936 év 81.2% 135.0% Világos így, hogy a fogyasztó gondjainak növekedésével nem növekszik arányosan a mezőgazdasági vásárlóképesség. Az olajszankciók kérdésének megfelelő megvilágításához az olasz ásványolajimport legutóbbi alakulása is támpontokat nyújt. Az 1935. évi január—szeptemberi behozatal mennyisége kereken 15%-kal magasabb az 1934. évi mennyiségnél. Ugyanekkor a behozatal értéke 21%-kal emelkedett, mert Olaszország kliringmegállapodás alapján szinte kizárólag Romániából fedezte olajszükségletét s ez a megállapodás a világpiaci árakkal szemben magasabb árakat képviselt.