Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Őrségváltó és műveltségváltó Erdély

az új útkeresésnek, a magyarságmentésnek ebben a lázában születik meg minden, amiről nem tudunk másképen szólani, csak úgy, ha ismerjük azt a helyet és azt az ágyat, amelyben megszületnek a mai Erdély megismeréséhez szükséges adatgyűjtések, falugondozások, szórványmunkák, amiről mind igen fontosnak mérhetjük a beszámolást, mert részben már előttünk járnak, másrészt pedig el kell ismernünk László Dezső megállapításának a sok tekintetben való igazságát: »A magyarországiaknak mindig az volt a hibájuk velünk szemben, hogy mindig későre fedeztek fel minket és mindig úgy láttak, ahogy mi tegnap láttuk magunkat.« Ezért feladatunk kell legyen Erdélyt úgy megismerni, amilyen ma; mert csak ebből az ismeretből táplálkozhatik minden reményünk, amelyről ma minden magyar beszél, ír és sír. .. Ha csak a tegnapi Erdélyt ismerjük, akkor Erdély-szemléletünk téves utakra visz, ami igen könnyen egy újabb tragédiánk lehet. Kelemen Sándor * Irodalom: Tamási Áron: Cselekvő Erdélyi Ifjúság, Brassói Lapok. — Makkai Sándor <lr.: Magunk Revíziója. — Makkai László: Erdélyi Húszévesek, Pásztori űz, XXI. 'évi'.. 5—7. >•/.. 1)55—156. 1. — László Dezső: Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Mozgalmak Mérlege, 1933; A Kisebbségi Élet, 1935; Akarom, Tisztám Lássatok, 1933: A Siető Ember; Erdély Megismerésének Titka. Pásztortűz, XXI. évf., 23—24., 549—550. 1.; Harmirirévesek. Pásztortűz. XXI. évf.. 5—7. sz., 157—158. 1. — Spectatpr: Korkép, Pásztortűz, XXI. évf., 5—7. sz., 155—156. 1. — Albrecht Dezső: Metamorphasis Transsylvaniáé, Hitel, 2. sz.. 15*;—1 (ifi. 1. — Tialázs Ferenc: Rög Alatt (1920—1930-ig). Resnum. Egyháztörténeti Évkönyv Közzéteszi: a Magyar Katolikus Töri éneit ró]; Munkaközössége. Budapest, 1936. 392. 1. A történeti irodalom csak igen szűk keretek között Játhatott napvilágot az utóbbi években. Számos folyóirat megszűnt s a Századok anyagi okokból lecsökkent terjedelme nem bizonyult elég tágnak az irodalmi termelés befogadására. Szükséges tehát olyan publikációs lehetőség, mely módot ad főleg a fiatal történésznemzedék munkáinak megjelenésére. Külön jelentősége van a jelen munkának azáltal, hogy a hanyatló katolikus történettudomány újjáélesztését és Fraknói, Karácsonyi stb. nyomán, modern módszerekkel való fejlesztését tűzte ki céljául a megjelentető munkaközösség, amelynek tagjai kölcsönös segítséggel, állandó érintkezéssel s egymás támogatásával igyekszenek terveiket megvalósítani! (A katolikus szó nem jelenti egyoldalú felekezeti szempont érvényesítését történetírásukban, hanem a katolikus vonatkozású tárgyaknak objektív, valósághű feldolgozását.) A vaskos kötet tizennégy író tanulmányát tartalmazza és Szekfű Gyula bevezető szavai kérik a katolikus közönség támogatását a munkaközösség számára. Félegyhchy József: A katolikus történetszemlélet és egyháztörténetírásunk feladatai c. tanulmányában a kérlelhetetlen önkritika, a tényekből folyó tárgyilagos rekonstrukció szükségét hirdeti és helytelenít minden apologetikus jellegű írást, mint a történethez méltatlan ferdítést. A magyar egyháztörténetírás feladatait pontokba foglalva adja elő és az összegyház történetének beható kutatását kívánja a magyar viszonyok szélesebb távlatban való szemlélhetése szempontjából is. Nagy Tibor kitűnő filológiai képzettséggel, a forrásanyag éleselméjű kritikai vizsgálatával megállapítja, hogy az arianizmus kezdetei Pannóniában 325-re tehetők s elterjedése a niceai zsinat után válik nagyobb mértékben lehetővé. Belitzky János a csornai Tiszteletfel felkérjük azon t. előfizetőinket, akiknek előfizetése október 1. napjával lejárt, azt az idemellékelt csekklapon megújítani szíveskedjenek. premontrei prépostság megalapítása és birtokgyarapodása körülményeit tárgyalja a XIII. sz. végéig s az adatokból levont, ha olykor talán kissé merész, de mindig szellemes okoskodással igyekszik kinyomozni az alapító személyét, a szerzetestagok kolostori származási helyéit az alapító bessenyö nemzetsége és rokoni kapcsolatai segítségével s a birtokállomány kiterjedését az Árpád-kor végéig. P. Gyenis András S.J. a püspökségek birtokosainak névsorát állítja össze 1526-tól 1600-ig, de adatgyűjtése semmi újat vagy különösebben hasznavehetőt nem ad. Kárpáti-Kravjánszky Mór Grome-ról, János Zsigmond olasz testőrkapitányáról ír; a függelékben közzétett eredeti akták János Zsigmond történetéhez kétségtelenül becses adatokat szolgáltatnak. Clauser Mihály Pázmány gondosságára, írói lelkiismeretességére hoz újabb bizonyítékot Pázmány »Felelet«-ének egy példányára jegyzett szerzői korrektúrák, betoldások, újabb bizonyítékanyag ismertetésével. Hórányi Lukács a márcsai görögkeieti püspökség kialakulását tárgyaló tanulmányában jóval a címben megjelölt kereteken túlmenő munkát végez, bevilágítva a pravoszláv vallás és szerb nemzeti érzés szoros kapcsolataiba. Kelényi B. Ottó Marco d'Aviano. a barokk misztikus egyéniségének hatását mutatja meg Bécs és Buda ostrománál, illetve elfoglalásánál s a felszabadító háborúban, továbbá szoros kapcsolatát 1. Lipóttal. A kapucinus barátnak jelentős szerepe volt abban, hogy Lipót ellenállva hivatalnokai vonakodásának és szűklátókörű szempontjainak, elszánta magát a felszabadító háborúra. Meszlényi Antal kitűnően megírt tanulmányának Rákóczi Ferenc felkelésének valláspolitikája és a jezsuiták« címet adta szerényen, de ez csak keret arra, hogy benne szélesebbkörű problémákat is letárgyaljon. A jezsuiták ellen a szécsényi gyűlésen hozott törvénycikk indokolásául egykorúaktól és későbbi feldolgozóktól felhozott vádakat megcáfolja s kimutatja, hogy a törvénycikk létrejöttének egyetlen igazi indoka a protestánsoknak a jezsuitáktól való félelme volt, mert az ő térítésük óriási eredményei, iskoláik sikerei alapjaiban kezdték fenyegetni a protestantizmust. Bónis György a XVIII. sz. eleji házassági törvényjavaslatokban érvényesülő vallásos szellemet mutatja ki, Schoen Arnold a tabáni Szent Katalin plébániatemplom történetéről ír alapos, pontos adatokra felépített cikket. Ember Győző Borié Egyed báró, a bécsi államtanács egyik kiváló tagjának portréját rajzolja meg. Csapodi Csaba rövid cikkében meggyőzően mutatja ki, hogy Szent István királyról korábban uralkodott kép, a vaskezű, komor térítő, kérlelhetetlen pogányirtó király portréja a XVIII. században vesztette el kemény vonásait s helyette a kegyes, jóságos, szelíd atya halvány, tompább körvonalú elképzelése alakul ki. Hermann Egyed a rozsnyói püspökség és az államtanács küzdelméről ír, de a kérdésen belül szépen megrajzolja az államtanács tagjainak általános egyházpolitikai nézetét is. Amint már e vázlatos áttekintésből is láthatjuk, a katolikus egyháztörténeten túlmenően is általános magyar történeti fontossága van a cikkek legtöbbjének s ez teszj indokolttá, hogy e szép kiadvány mielőbbi folvtatását érdeklődéssel várjuk. (-i.) (-a,) Megjelenik tízszer évente. — Minden cikkért szerzője felel. — Lehetőleg géppel s a papirosnak csak együk oldalára írott kéziratokat kérünk. Kéziratokért — az előre megbeszélteken kívül — felelősséget nem vállalunk. Minden levélre, felbélyegzett s megcímzett válaszboríték mellékelése esetén válaszolunk. Kiadja és a szerkesztésért felel: Lipták László dr. Kiadóhivatali igazgató: Munkácsi Sándor Athenaeum irodalmi és nyomdai Rt. nyomása. Felelős nyomdavezető: Kárpáti (Kettinger) Antal. 40