Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A világgazdaság újjáépülése és a regionalizmus

több kedvezmény elvének kikapcsolásához. Ugyanígy az egymástól távoleső területeknek politikai összefüggések miatt való mesterséges eggyékapcsolása célját tévesztett és ideig-óráig injekcióként ható, de azontúl súlyosabb következményekkel járó intézkedés, amely a résztvevőket egyideig segítheti, de általában a világgazdaságra tartósan nyomasztó hatással van. A regionális egyezmények az általános vámtarifából nyújtandó különleges engedmények — a preferenciák — elvén alapulnak. Ilyen különleges szerződések létesültek a legjobban ismert római háromszögegyezményen és a kisantant-paktumon kívül pl. a skandináv országok, a 'baltitengeri államok, a dél- és középamerikai államok, valamint Törökország és a hajdani ozmán birodalom eiosatolt részei között. E megállapodásokat a területek egymást kiegészítő jellege, vagy pedig az adott gazdasági szerkezetek korábban megszokott kapcsolatainak helyreállítása indokolja. Tragikusak azonban azok az egyezmények, amelyek egymástól távoli államokat vezetnek különféle meggondolások alapján egymás karjaiba. Ilyen pl. az ottawai egyezmény. Az ottawai szerződésrendszer a brit világbirodalom részeit hálózza körül és míg a brit dominiumok nyerstermelőinek jelentős előnyöket biztosít, a világ legnagyobb fogyasztópiacát, Angliát elvonja a többi nyerstermelő államtól és ezáltal a világválságot krónikussá teszi. Anglia birodalmi hatalmát a tengerek és javak szabadságának kettős pillérére építette fel, így Ottawa által gazdasági credójával ellentétbe került. Igaz, hogy az ottawai egyezmény megkötése óta a brit birodalomközi kereskedelem bizonyos mértékben emelkedett, de ugyancsak ezóta nem tud a világkereskedelem lábrakapni és megerősödni. Ez mutatja a kétféle regionalizmus nagy különbségeit. Az egyik regionakzmus a középeurópai típus, olyan országok összefogását kívánja, amelyek szabadkereskedelmi rendszer mellett még a szomszédi viszony kapcsainál is erősebben össze volnának fűzve, míg a másik típus a szabadkereskedelem természetes állapotával ellentétben mesterséges kapcsolatokat akar a gazdaság gépezetébe beoltani. A tényleges gazdasági egymásrautaltság kötöttségek és preferenciák nélkül és elsősorban így érvényesül. A regionalizmust tehát józan meggondolások alapján el lehet fogadni a világgazdaság újjáépítésének lépcsőjéül, be lehet iktatni a nemzetgazdaság és világgazdaság emeletei közötti átmenetnek, de természetesen csak akkor, ha a különleges helyzet, a közös válságokok, az egymásrautaltság és a hasonló elveken alapuló pénzügyi, közlekedési ós valuta-rendszer ezt lehetővé teszi. Ez az elgondolás a világgazdaság szerkezetének legfőbb hatóerejét, a nemzetközi munkamegosztást kívánja helyreállítani és fenntartani. E munkamegosztás az újjáépülásnek legfőbb felhajító ereje, amely a merkantilizmus, a reciprocitás és a kontingensek halálos öleléséből kiszabadítja a nemzetközi kereskedelmet és a század szociális eszmekincsével egyesülve, az emberiség magasabb életszínvonalának eszköze lesz. S a nemzetközi munkamegosztás érvényesülésével az időközben történt gazdasági strukturális átalakulás — mint pl. az iparosodás bizonyos mértékű földrajzi decentralizálódása, a pénzpiacok hajdani centrumainak hely- és szerkezetváltozása és a szociális viszonyok nemzetközi kiegyenlítődésének szüksége — egy egészségesebb gazdasági korszak felé vezet. A világgazdaságnak ebben a harcában hasznos segítőtársa lelhet a józan és céltudatos regionalizmus. V. B. dr. Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1935. Már XI. évfolyamába lép ez a Grutz Gusztáv ny. külügyminiszter kiadásában megjelenő évkönyv, amelynek legfőbb célja, hogy hazánk gazdasági életéről a külföldet tájékoztassa. Azonban a magyar olvasó számára is hasznos ez a 483 oldal terjedelmű kötet. Előnye, hogy a legközelebbi múlt gazdasági statisztikájáról rendszeres adatgyűjteményt tartalmaz 6 ezt a statisztikai anyagot értékes tanulmányok keretében mutatja be. Közel negyven értekezés nyújt fölvilágosítást a gazdasági élet minden vonatkozásáról s nehéz volna ezek közül egyiket vagy másikat kiemelni. Kállay Tibor ez évben is átfogó és pontos képet rajzol az államháztartás helyzetéről; s külön figyelmet érdemelnek a bankok és az állam viszonyával, a nagyipar vámvédelmével, a fejenkénti adóteherrel és külföldi hitelpolitikánkkal kapcsolatos fejtegetései. Egyébként különösen a gyakorlati gazdasági élet és a gazdaságpolitikai igazgatás vezető tényezői interpretálják az évkönyvben gazdasági eredményeinket. Nem nélkülözi a munka a politikai irányú tájékoztatást sem. Érthető, hogy a könyv céljának megfelelően Gratz Gusztáv a »reformparlament« létrejöttének körülményeit mérséklettel tárja föl, viszont nem hallgathatja el, hogy az újabb politikai törekvések, a mult csekély megbecsülésével, eszméiket a diktatúra gondolatvilágából merítik. Némileg szintén az újabb politikai eseménykörébe vág a telepítési és birtokpolitikai vita ismertetése. Ezt az ismertetést Nötel Vilmos dr. rendkívüli alapossággal végzi és egyben tárgyilagos tudományos bírálattal kiséri. Ismerteti az évkönyv azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek az elmúlt év folyamán gazdasági életünket fontosabb vonatkozásokban érintették s a külföld tájékoztatása szempontjából közérdekű munkát végez, amikor az olvasók külön kívánságait e törvényes rendelkezések idegennyelvü fordításával, vagy pedig különleges statisztikai adatokkal is kielégíti. Ezenkívül az évkönyv a legújabb szakirodalomról ismertetést, illetőleg biblográfiát közöl. A szerkesztés munkája Bokor Gusztáv dr. érdeme. (R. L.) * Az egyetemi oklevelek száma melyeket az 1934 35 tanévben főiskoláink kiadtak, néhány fontosabb ágazatban jogtudományi 781 államtudományi 369 orvosi 425 gyógyszerész 119 mérnök 96 építészmérnök .15 gépészmérnök 124 vegyészmérnök 13 közgazd. (keresk.) 56 közgazd. (közig.) 27 állatorvos 35 (M. Stut. Szemle 1935. évf. 12. sz.) 23