Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Hozzászólás "Sárköz" térképéhez

mára, gatya, árvalányhajas, zsíros kalap, ez már megszűnt. Nem tudom hova degradálódna a magyar paraszt, ha így városba bemenne. Ki állna vele szóba?! A Göre Gáboros világ már csak Gárdonyi könyvében, vagy Móricz Zsigmond fantáziájában él. Nőjeink festői népviselete igaz sokba kerül, de egy­egy szebb ruha. egész életre szól. Nincs külön ruha teához, tánchoz, minden évszaknak megfelelő divat­kreáció. Nagyon érdekesnek tartom szintén a már oly sok esetben felpanaszlott sárközi női öltözködést, mégis ezt tartják festőinek, szépnek. Ezekkel a nők­kel gyöngyösbokrétáznak, ezekkel a ruhákkal és vi selőjükkel büszkélkedünk külföldi vendégeinknek és nem pedig az igénytelenebb, földszerző, ráncosszok­nyás német nőkkel. Sárközi népismerő barátaink. Hagyják ezt a dolgos magyar népet békén; Ne csak a hibáikat, ha­nem az ei'ényeikct is vegyük észre, hiszen, olyan sok szép faji tulajdonság egyesült bennük. Népviseletü­ket, tradícióikat megőrizve, művelődési és művészi hajlamokban gazdag nép, amely minden szépért és jóért tud lelkesedni, áldozni. Csak az utóbbi évek mostohasága állította vissza fejlődésébe, s csúszik ki az ősi föld nap-nap után lábuk alól. S akik a magyar sorsokat irányítják, azok a felelősek a sárközi nép jövendőjéért, — jólétért. Ez a nép már ólt, őt mun­kája után megillető emberi életmódot, amit továbbra is élni szeretne, ós élni is fog, még ha meg is rendülne anyagi biztonsága. Éppen ezért ne szolgáltassák ki illetékes tényezők egy idegen, igénytelenebb nemze­tiség területi hódításainak és uralkodásának. Szeressük mi egymást, kevésszámú magyarok. Szeressük fajtánkat minden szép s jó faji tulajdon­ságunkkal, de ismerjük be egymás hibáit, így Sár­köz népének is, mert ez faji hibánk. Mi nem szület­tünk szolgalelktteknek, a gavallérság és a nyakasság a legszegényebb magyarban is jellemvonás. Ne fir­tassuk egymás hibáit, magyarok, mert ellenségeink ennek csak örülhetnek. És különösképpen ne olyan osztállyal szemben harciaskodjunk, aki nem tud visszavágni. Ha régebben voltak is »egykés« csalá­dok, ha erről volt is híres »Sárköz«, akkor ez a hír­név szűnőfélben van. A mai ifjúság megértette a kor szavát és ma már nem ritka a három gyerek sem. Ennek a népnek élni kell hagyni, mert semmi esetre sem erkölcsi, hanem az anyagiakban keresendő a hiba. Akkor minden biztatás iiélkül is terméke­nyebbé válnak a sárközi éjszakák. ifj. Páli Sándor, kisgazda (Alsónyék). * Ügy adjuk vissza ifj. Páli Sándor, alsónyéká kis­gazda hozzászólását, ahogy kaptuk. Meg kell jegyez­nünk, hogy több állításával nem értünk egyet. Különö­- n ae bigyje ifj. Páli Sándor, hogy a föld népének életével a szociológusok csak feltűnnivágyásból foglal koznak. Ha nem foglalkoznának problémáikkal, akkor a magárahaigyott parasztság sorsa bizonyára nehezebb lemmé. Lgiaza van a hozzászólónak, hogy az egyke-kér­dés nem csak erkölcsi kérdés, hanem kenyérkérdós is. De az egyke azért mégis erkölcstelen marad. S a ma­gyar nép pusztulását jelzi, ha ehhez az eszközhöz fo­lyamodik. A büszke gavallérság sok tekintetben nemes vonás, de vájjon nem helyes-e itt is mértéket tartani és inkáb tanulni az igénytelen német asszonyoktól, mint önként a romlásba menni? Értjük a keserűséget, amellyel, a városok szórakozásairól ír, s ezért mi a megoldást a föld népének gazdasági megsegítésében keressük, de óvjuk a nemzetgyilkos egykétől. Azonban azt hiszi ifj. Páli Sándor, hogy a városi lakosságból oly sokaknak jut az ötórai tea és a garden-party? S ha van városi egyke és egyse, abból nem következik, hogy a falu kövesse a város hibáit. Ez a hozzászólás végül több szempontból örömmel is tölt el bennünket. Örülünk, hogyr a sárközi kisgazda ily komolyan és tájékozottan foglalkozik a közügyek­k 1. örülünk, hogy az Országút eljutott hozzájuk és hogy mi is visszaadhatjuk az ő mondanivalóikat, mert ezzel mindenesetre tisztábban fogunk látni — mindkét oldalon. Végül örülünk hozzászólásának befejező mon­danivalóim, amiből az csendül ki, hogy a Sárköz ifjabb nemzedéke megértette a magyarság nagy kiáltását é, szembefordult az egyke bűnével. A munkanélküliség 1935-ben a világ legfontosabb ipari államaiban a következőképpen alakult: Az Egye­sült Államokban a kereső népesség 20.9%-a, Nagy-Bri­tanniában a kereső népesség 8.9%-a, Németországban 5.2%-a, Belgiumban 4.2%-a és Svédországban a kereső népesség 1.5%-a volt munka nélkül. (Magyar Statisz­tikai Szemle. 1936. 113. o.) A világ nyersvas- és nyersacéltermelése az 1931 év­ben érte el mélypontját. Az 1932. évi 38 millió tonna nyersvastermeléssel szemben 1935-ben kereken 71 mil­lió tonnát termeltek, a nyersacéltermelés ugyanebben az időközben 49 millió tonnáról 96 millió tonnára emel­kedett. Ezek a számok, amelyek még az 1934. évi ada­tokkal szemben is 18—20%-os növekedést mutatnak, kétségkívül a fegyverkezési verseny kiélesedésének is a jelzőszámai. A tiszavidéki szikes talajok megjavítása terén Szentannay Sámuel mezőgazdasági szakiskolai főigaz­gató úttörő munkát végzett. 1920-ban a karcagi iskola szikes földjén kipróbálta a mész hatását és mire a gaz­daságot 1933-ban utódjának átadta: 230 kat. hold szán­tója termett az eredeti 132 holddal szemben. Ezenkívül a 2V-2 hold nagyságú kertet 10 holdra nagyobbította meszezéssel. A sikert ékesszólóan tüntetik föl az 1935. év terméseredményei, amelyek összehasonlítva az 1912-ik kitűnő termésű év eredményeivel, 24.653 pengő értéktöbbletet tüntetnek föl, mint az egyévi szemter-. mésnek értékkülönbözetét. (Mezőgazdasági Közlöny. 1936 márciusi szám.) Az olasz mezőgazdaság fejlődésére fényt vet a traktorok és robbanómotorok számának növekedése. 1924-ben 5840, 1934-ben 46.20.3 darab traktort és robbanó­motort használtak mezőgazdasági célokra. Ezzel szem­ben az agrár Magyarországon 1933-ban összesen 37ÍK) traktor volt s azóta is sokat üzemen kívül helyeztek. Mezőgazdasági népességünk megoszlása az 1930. évi népszámlálás alapján: 5 kat. holdon felüli birtokosok és bér­lők családtagokkal együtt .... 1.376.855 30.6%. 5 kat. holdon aluli birtokosok és bér­lők, valamint földnélküli mezőgaz­dasági munkások, családtagokkal együtt • • • 2,373.118 52.8% (iazdasági cselédek, családtagjaikkal együtt 599.622 13.3% A mezőgazdaságban foglalkoztatott egyéb személyek családtagjaikkal együtt 149.798 3.3% Mezőgazdasági népesség összesen . . 4,499.393 100.0% A születések arányszáma Magyarországon az 1935. évben érte el eddig a mélypontot. 20.9 születés esett 1000 lakosra az 1934. évi 21.9 ezrelékes számaránnyal szemben. Még 1932-ben is 23.4 ezrelék volt a születési a l ányszám, 1930-ban 25.4 ezrelék. Egyre veszít a ma­gyar népmozgalom erejéből, mióta a reformkormány szakadatlan fogadkozásait és szónoklatait halljuk az egyke ellen. 47

Next

/
Thumbnails
Contents