Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Tájkultúra és közigazgatás

nyéke katonai térképeinken. Tóth János: Szombathely város esztéitkai problémái (1934. 3. sz.). Schwartz Elemér: Egy érdekes szentgotthárdi dűlőnév. (1935. 1—2.) Horváth Tibor Antal: Szombathelyi órásmesterek. (1935. 3. sz.) Fábián Mária: Dorffmaister István műszaki munkássága a szombathelyi egyházmegyében. Csébi Pogány István: A sárvári »Banyafa«. líéthy Antal: Adatok Szombathely-Herény éghajlatához. (1935. 5—6.) Bezerédj István: A kámi Nopomuki Szt. János szobor. Bátky Zsigmond: Két érdekes vasi íájszó. Géfin: Gyula: Szombathely legrégibb látkép*,. Karner Frigyes: A régi kőszegi posztósipar. Abai Imre: Boszorkányégetés Szombathelyen (1936. 1—2. sz.) stb. Ebből a néhány adatból is látszik, hogy a Vasi Szemle derekasan szolgálja a tájkultúrát. Kár, hogy a várostörténeti és közigazgatástörténet i tanulmányok hiányoznak. A Székesfehérvári Szemle rendelkezésünkre álló néhány számából is kitűnik a tájkultúra szolgálata. így Juhász György Székesfehérvár eleste és Warkocs György hősi halála 1543-ban címmel, Dormuth Árpád: A Vörösmarthy család múltja Fehér megyében és Székesfehérvárott, Marosi Arnold: Ásatás a bicskei középkori temetőben (1934. X. II.), ugyanő: A tác-fövénypusztai ásatás. Juhász József: A baracskai Jupiter oltárkő és Köveaszó (1934. III. IV.), ugyanő: Adatok a fehérvári bazilikái sírok történetéhez. Albensis: A székesfehérvári szőlőhegy múltjából. Brunner István: Kőkori telepmaradványok Lovasberényben. Radnóti Aladár: Római éremlelet Székesfehérvárról. Faller Jenő: Adatok Inota község történetéhez c. írnak tanulmányokat. A Székesfehérvári Szemle jóformán kizárólag a múltba néz. Értékes tanulmányai közé odakívánkoznak vidékének jelen problémái is. A Pannónia11, nagyobb tájegység: a Dunántúl (vagyis Pannónia) kultúrájával foglalkozik. Szerkesztője, ki jelenleg a római Collegium Hungaricumot vezeti, lelkes olaszbarát s az olaszbarátság vonul végig a nívós folyóiraton. Horváth Henrik: Pannóniai antik elemek továbbélése román épületplasztikánkban. Kastner Jenő: Az itáliai műveltség Magyarországon. Timár Kálmán: Dunántúli magyar kódexek sorsa. Juhász: Dunántúli kisgazdák jövedelmi helyzete, egy cikk a baranyai tájkultúráról is. Horváth Adolf: A baranyai növényvilág kutatásának irodalma (1935). Tompa Ferenc: A Dunántúl őstörténelme. Ismét egy baranyai cikk, Klemm Antal: Pécs helynevei (1935. 9—10. sz.). Kardos Tibor: A magyar humanizmus kezdetei. Nagy Lajos: Keresztény-római ládaveretek Szentendréről (1936. 1—3.) stb. A Pannonhal mi Szemle nem szolgál földrajzi tájkultúrát, bár megjelenésének helye: Pannonhalma és a bencésszellem szolgálata össze van nőve a dunántúli tájjal. A Pannonhalmi Szemle az általános kultúrát képviseli és a benne megjelent tanulmányok, melyek legtöbbnyire a bölcselet, teológia köréből valók, is erről tanúskodnak. A Szegedi Szemle jelenleg Városkullúra (éppen úgy mint a Városok Lapja és Városi Szemle, a várostudományok e két európai horizonton mozgó folyóirata) csupán általános városi kérdésekkel foglalkozik. Néha azonban kiad egy-egy ú. n. városi számot. Jelent már meg győri száma, szegedi száma, stb. A Szegedi Füzetek1'' nyelv, irodalom és néptudomány közérdekű folyóirat. Túlnyomóan az Alföld tájkultúrájával foglalkozik, de közli alföldi íróknak másirányú tudományos dolgozatait is. A Szabolcsi Szemlét Szohor Pál Nyíregyháza polgármestere szerkeszti. Célja azonban csak az irodalom művelése. A Nyírség kultúrájának feldolgozása pedig igen hálás témákat adna a nyíri tudósoknak. A Debreceni Szemlét™ a debreceni egyetem tanárai írják, s nem foglalkozik kizárólag tájkultúrával. De vannak ilyen irányú tanulmányai is. Pl. Debrecen napsütése (Berényi Dénestől), Debrecen közlekedés-földrajzi helyzete (Mendöl Tibortól, 1931 februári szám). A mai debreceni grafika (Bérei Soó Rezsőtől. 1935 március) stb. A legújabb vidéki folyóirat az írott Kő.17 A magyar irodalom védelmében született, de foglalkozik a vasmegyei művészeti kérdésekkel is. Az első számnak (megjelent 1936) ilyen irányú közleménye: Lugosi Dömétől: A szombathelyi krinolinos Madonna. A folyóiratok, amelyek még a tájkultúrát maradéktalanul képviselik is, meglehetősen mostohán bánnak a várostörténettel és a közigazgatás kérdéseivel. Pedig ezek is lényeges összefüggésben vannak a kultúrával s fontosságuk számot tarthat arra, hogy a jövőben intenzívebben foglalkozzanak velük. (VII.) Utolsósorban a közigazgatásnak a tájkultúrával szemben fennálló feladataira kell röviden kitérnünk. Ma már túlhaladtuk azt az álláspontot, hogy a közigazgatás csupán ügyeket intéz, — különösen áll ez az önkormányzatokra. Az önkormányzat nemcsak végrehajt, hanem kezdeményez is. Hogy kezdeményezhessen, ismernie kell azokat a problémákat, amelyek megoldására az önkormányzat helyének és népességének szüksége van. A közigazgatás racionalizálásának egyik alappillére a tiszt viselőképzés.1S A közigazgatási tisztviselőképzésbe bele kell állítani a tájkultúra ismeretét, mert csak a közigazgatásnak alávetett terület és rajta élő személyek múlt és jelen életmegnyilvánulásainak teljes ismerete képesíthet arra, hogy az önkormányzati közigazgatás szervezete eredményes működést fejthessen ki a saját kultúrterületén az egyetemes nemzeti célok érdekében. Csizmadia Andor dr. (Győr) Irodalom: 1. Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kis-AHöld. Szeged, 1930. 3. o. 2. Csizmadia A.: Folyóiratok a városkultúra szolgálatában. Városok Lapja, 1Q36. S. Tjuidik Gusztáv: Közigazgatási jogunk alaptanai. Szombathely 1035. 2. o. I. Mályusz Elemér: Három folyóirat. Századok, 1934. 1—3. sz. 59. old. 5. Alsó László: A községszervezés alapelemei. Budapest, 1935. ii. Kozma. Miklós: Közigazgatásunk racionalizálásának eredményei. Budapest, 1988. 66—73. 0. 7. Hantos: A m. közigazgatás területi alapjai Bp. 1031. 8. Magyi.i,ry Zoltán: A m. közigazgatás racionalizálásának programja. Bp. 1932. 5. ii., továbbít ugyanotok1: A m, közig, gazdaságosságának és eredményességének biztosítása. Budapest, 1931. 7—8 oldal. 9. Kogutowicz i. m. 4. o. 10. Hammer Gyula: Győr. Városföldrajzi tanulmány. Györ, 1136. 3. old. 11. Szerkeszti Bcdv Vince dr. és Gálos Rczsö dr. közreműködésével Valló István dr. 12. Főszerkesztő: Pavel Ágoston. 13. Szerkeszti Marosi Arnold és Dormuth Árpád. 14. Szerkeszti Koltai-Kastner Jenö. 15. Szerkeszti Mészöly Gedeon. 16. Szerkesztik Hankiss János és Milekkcr Rezső. n Szerkesztik Bárdosl Németh János, Kincs Iván, ösz Elek, Kászonyi L. 18. Bővebben Mártonffy Károly: A közszolgálat utánpótlási. Bp. 1935. CEGLÉD lakossága 36.950 fő, tehát körülbelül 800 fővel kevesebb, mini az 1930. népszámlálás alkalmával. SZOLNOKON eddig a pótadó 49% volt. Az 1936. költségvetési évre a pénzügyminisztérium ezt 6í"/o-ra emelte fel. 33