Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Trianon az alkotmányban

iiövum a felsőház szervezetében, hisz egészen 1385 -íg a főispánok is tagjai voltak a főrendiháznak. Ezzel egyidejűleg meg lehetne szüntetni a kine­vezett felsőházi tagok intézményét, és a kormányzaj ezentúl azokat, akiket a felsőházi tagság díszével kí­ván jutalmazni, nem felsőházi tagoknak nevezne ki, hanem Nyitra, vagy Udvarhely főispánjává, s azok ezentúl ezen a jogon lennének a felsőháznak tagjai. Ez következnék a magyar közjog Ősi szelleméből. Mi nem csináltuk így, de az őseink egész bizonyosan így csinálták volna, s ha a közjogi érzéknek azt a ko­moly elapadását, amelyet a mai helyzet mutat, csak átmenetnek tekintjük, akkor a Trianon elleni tiltako­zásnak előbb-utóbb alkotmányunkban is valami mó­don kifejezést kell nyernie. Bodor György dr. Lukinich Imre: II. Rákóczi Ferenc felség­árulás! perének története és okirattára I.—II. kötet (Archívum Rákóczianum XI. és XII. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága. 486 és (I4H 1. Budapest, 1!):!.").) A Rákóczi-emlékévet az Akadémia azzal ünnepelte meg, hogy Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér c. kitűnő művének kiadása után két újabb kötettel egé­szítette ki nagy tízkötetes aktakiadványát. — Lukinich Imre egyetemi tianár, a Rákóczi-kor egyik legalaposabb szakértője vállalta az anyag összeszedésének és sajtó alá rendezésének nehéz ós 'felelősségteljes munkáját. Baranyai Béla egyetemi tanár a mága kutatásaival ki­egészítve adja közre két testes kötetben II. Rákóczi Ferenc felségárulás] perének irata cím alatt mindazo­kat az iratokat, melyek bármilyen kapcsolatiban voltak Rákóczi perével. A közzétett akták között számos már egyéb müveik­ből és publikációkból ismert, de legtöbbjük egész ter­jedelmében csiak itt jelenik meg és a gyűjtemény főér­deme éppen abban van, hogy a kérdésre vonatkozó, ed­dig ismeretlen, vagy szétszórtan közölt akták itt jut­naik egyesítve teljes számban napvilágra. Aa első kötet aktáit a kiadó Lukinich professzor terjedelmes tanul­mánya előzi meg, ahol a publikációnak a perre vonat­kozó aktáit teljesen felhasználva, pontos, minden rész­letre kiterjedő, színes előadásban adja elő a felségáru­lási per előzményeit, lefolyását, Rákóczi szökését s a perben resztvettek sorsát, igen érdekes megállapítás,i szerint Lehmann kapitány a császár és a birodalom ér­dekében levőnek tartotta Rákóczi szökését és ezért, is mozdította elő, nem kevésbé érdekes P- Wolff jezsuita atya szerepének indokolása, mely szerint Lipótnak eme kitűnő papdiplomatája az adott európai helyzetben nem tartotta kívánatosnak a spanyol örökösödési háború kitörése előestjén Rákóczi elítéltetését « ezért műkö­dött közre kiszalbdításáná] s meg akarta nyerni tervé­nek ara udvart is, ami nem lett volna nehéz, hiszen az udvarban a császárné és számos befolyásos ember, sőt állítólag a császár is szeretett volna megszabadulni Rákóczitól, akinek érdekében külföldi államfők is közbe­léptek. Ehhez járult még az is, hogy Longneval állítá­sait és leveleit Rákócz/i határozott tagadása, is gyen­gítette s így a haditanács, amely át volt itatva Rákóczi »rebellis« voltának bitétől, meglehetősen sokáig ingado­zott, míg kiadta Rákóczi ellen az elfogatási parancsot szökése miatt, (1701 nov. 24.) az ítéletlevelet pedig esak 1703 május 31-én tették közzé. A tanulmányban szépen kidomborodik Rákóczii feleségének jelentős szerepe ura kiszabadításában s Pillias Emil tanulmányától függet­lenül megállapítja Lukinich is, hogy XIV. Lajosnak Rákóczi ajánlotta fel segítségét, amit a király a békés állapotra való hivatlkozással elutasított (31. 1.). Csak I7034>an határozta el magát a felkelés ügyének meg; segítésiére, mikor erre a spanyol örökösödési háború miatt szüksége volt. (V. ö. erre Pillias Emil: Rákóczi és Franciaország közbelépésének igazi története. Rá­kóczi-emlékkönyv. Szerk. Lukinich Imre, II. k. 301). s köv. U.) A nagyértékű egybegyűjtés méltó a jubileumhoz. (-i. -a.) VOINOVICH GÉZA: PETŐFI. (Bp., Magyar Szemle Kinosa stára, L936, 80 L) Időszerű-e ma Petőfi? Gyulai Pál, Ferencpi Zoltán, Riedl Frigyes kötetekei írtak róla. Az újabb centennáris munkáié, tíz évvel ezelőtt nem tárgyalták-e le őt, költői és emberi mivoltában? Mégis azt kell felelnünk, hogy - időszerű. Mert Petőfi nemcsak a XIX. századi ro­mantika, a szerelem, a hazafias érzések költője, de az első szoeiális költő is, aki észrevette, hogy ez országban nép is él, melyet elesetlség\ében támogatni kell! Ez jut eszünkbe e kis kötet olvasásakor, melyben a szerző a nagy és nehezen kezelhető irodalomtörténetek mellett, kézikönyvben, de mégis összefoglalóan, nagykultúrájú esszét ad a művelt közönség kezébe: mintegy azért, hogy napjaink gondja 'és baja mellett mégegyszer fel­elevenítse ezt az egyéniséget s zsenijét. Hivatását a kis munka teljesíti s emellett még erénye, hogy több élj adalékkal gazdagítja eddigi ismereteinket, különösen Petőfi és Deák viszonylataira vonatkozóan. (—r.) * A KÖZSÉGI JEGYZŐK mondják: ...a magunk és családunk anyagi helyzete, élet­lehetősége megingott, — ismert kötelezettségünk nem enged időt bajainkkal való foglalkozásra — anyagi összeomlásunk maga után vonná lelkierőink össze­omlását is. A jegyzői kar nem kíván lehetetlent, csak any­nyit, amennyi szerény megélhetéséhez, anyagi gon­doktól mentes életfenntartásához, családja felneve­léséhez elengedhetetlenül szükséges. (Községi Közlöny, 1936. évf. 379. 1.) AZ ORSZÁGOS UGYVÉDSZÖVETSEG, ez az országot átfogó egyesülés, mely az ügyvédi ka­maráknak szervezetéből folyó partikularizmusát küszö­bölte ki, (fennállásának 25 éves jubileumát ünnepelte a napokban. Hatalmas emlékallbumot is adott ki ez alka­lomból, melynek bevezetőjében Moór Gyula örökigaz szavait icdvassuk: »a magyar ügyvéd nélkülözhetetlen és pótolhatatlan a jogrend és a közszabadságok védel­mében. A Corpus Juris Hungarici-t a magyar ügyve­dek .jogtisztelete, ékesszólása és szívóssága^ tette az állam, a család, a gazdasági élet biztos alapjává«. Széles szel­lemi képet rajzol a kötet a tanulmányok egész sorával a magyar ügyvédről, minden vonatkozásban: az elsza­kított területek ügyvédségéről, (káinoki Bedő Sándor tollából), nemzetközi relációiról, Oh. Király Ferenc), a szellemi középosztályiban való elhelyezkedésről, {Murá­nyi László), jog- és társadalompolitikai tevékenységé­ről, (Berend Béla, Vályi Lajos, Vészi Mátyás), a sajtó­ival való viszonylatáról, (Kadosa Marcel); ezek mellett még számos nagyértékű tanulmányt foglal magá­lban ez a Szálay Zoltán szerkesztette kötet. A szövetség jubileumának megünneplésében részt vett az egész igazságügyi szervezet, azonban az elisme­rés röpke szavaim tnlmenően valóban maradandót ad e munka, amely rögzíti a ma ügyvédjének helyzetképét, sorsát. (R. I. dr.) 30

Next

/
Thumbnails
Contents