Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Magyar nép-birák. Hogyan közigazgatta a magyar nép önmagát?

régente karácsony szombatján a pásztorok kezükbei* fúzfaesomóval mindazokat a helyeket bejárták, ahol gondjukra bízott marha volt s ai fűzfacsomóval a háznépet meglegyintették, elmondották inondókájukat s a gazda korsójukba bort öntött, a gazdasszony pedig zsákjukba kolbászt, sonkát tett. Hegyhát vidékén máig fennmaradt az ;i szokás, hogy a kovácsot is évről-évre választják, a »falu házában lakik, fizetése az ekevasélesítésért, telkes gazda szerint természetben jár ki, többi munkáját készpénzben fizetik. ;— Szüret alkalmával a kovácsnak, valamint a kanásznak és csordásnak szabad a koledálás, midőn a hegyen végigmennek és minden pincében 1—2 liter mustot és némi válogatott szőlőt kapnak. Amint a községeknek közigazgatási szükségletei kielégítésére megvolt a maga választott szervezete, úgy a legénysorba serdült, legénnyé avatott ifjúságnak (V. ö. Országút II. 1936. 2. sz.) is megvolt a maga vezetője: a legénybíró. Az ifjúság vezetőjét sokhelyen választották, másutt azonban valamilyen verseny dönti el, hogy ki a legügyesebb és így legalkalmasabb arra, hogy a legények elseje legyen. A legénybíró jelvénye ,ai kezében hordott bojtos pálca. A legénybíró általános joga a táncmulatságok és kalákák rendezése s itt a rend fenntartása. Kalotaszegen az esküdtekkel minden vasárnapi templomozás után gyűlést tartottak s a káromkodáson vagy más erkölcsiség elleni kihágáson talált hibás legényre ítéletet hoztak s azt egy kifúrt fapálcával megveregették, ö igazította, el a legények közötti viszályokat is. # A régi időben az állami közigazgatás csak igen kis körre terjed ki. A nemesi községek privilégiumaikon belül maguk szabályozták főként gazdasági ügyeiket, — a jobbágy-községek részére részben a földesúr, részben annak jóváhagyásával maguk a községek állapították meg a szabályokat. A különleges gazdasági, társadalmi és politikai élet számos tisztséget teremtett, amelyek ma, az állami közigazgatás kiterjesztésével legnagyobb részben megszűntek vagy teljesen átalakultak s feladatkörük a legszűkebbre szorult össze. Ha végigtekintünk az egyes tisztségek fejlődésén, majdnem mindenütt megláthatjuk, hogyan válik a körülmények által keletkezett állás szokásossá, hogyan fejlődik ki feladata a falu, város keretein belül s hogyan lesz végül törvénnyé s ezáltal általánossá, egyöntetűvé az egész országban. Szendrey Ákos dr. PÉNZÜGYI IRODALOM RENDSZERES MAGYAR PÉNZÜGYI JOG. Irta: dr. Takács György. (Bp., 1936. Grill Károly kiadása. 539 1.) ADÓKÓDEX, VAGY ADÓREFORM? ... Irta: Dr. Krivoss Árpád. (Bp., 1936. Madách könyvkiadó. 140 1.) Az állampolgári kötelességek sorában kiemelkedő helyet foglal el a közterhek viselésének kötelezettsége. A lét legelemibb feltételének, az anyagi lehetőség nyújtásával ez teszi lehetővé az állam létezését ós fennmaradását. Hasonló jelentőséggel bír ugyanekkor az egyén szempontjából is, mert az adózás valamennyi közül legsűrűbben gyakorolt honpolgári kötelezettsége. Ha ehhez az általános jelentőséghez hozzávesszük azt a nyomós ténybeli aktualitást, hogy a köz- ós magánháztartások súlyos helyzetük orvoslását, mintegy a tizenkettedik órában, az adó- és illetékrendszer anyagi és alaki újjáépítésétől várják, kellő megvilágításban áll előttünk a pénzügyi tudományok nemzetet, egyént átfogó fontossága. Minden sor, mely hozzá tud járulni a szempontok tisztázásához, minden szó, mely egy hatékony eszme kitermelésének esak legkisebb lehetőségét hordja mágiában, megbecsülhetetlen a pénzügyek dzsungelében. Bázel a preokkupált értékkitétellel kell kezünkbe venni pénaügyi irodalmunk két legújabb termékét: Takács György és Krivoss Árpád művét. Takács György »Rendszeres magyar pénzügyi joga« magán viseli a kiváló jogász és avatott pénzügyi szakértő munkáját. Módszere és tárgyának felfogása jogászi, a szorosan vett szakszempontok beállítása azonban már szakszerű, ami mellett a forma és feldolgozás — s ez legnagyobb érdeme — rugalmasan és világosan gyakorlati. Ennek valódi jelentőségét csak az tudja felmérni, aki közelebbi betekintést nyerhetett annak végtelenül szövevényes, szerteágazó, nehézkes formanyelvű és hatalmas anyagába. Valójában több ez a mű, mint ahogy címe szerényen állítja: rendszeres pénzügyi jog, inkább 500 oldalra szorított enciklopédia. Az első 50 oldal alaptan. Meghatározza a pénzügyi jog helyét a tudományok között, elhatárolva a rokonszakoktól. Behatóan ismerteti az irodalmat és a jogforrásokat. Felvázolja, rendszerezi és értékeli fogalmait. Magát a pénzügyi jog anyagát — újszerűen — öt részbeni tárgyalja: pénzügyi alkotmányjog, pénzügyi vagyonjog, pénzügyi közigazgatási jog, pénzügyi büntetőjog ós pénzügyi nemzetközi jog. Ezen öt kategórián belül ismét irodalmat, alapfogalmakat, történelmi viszszapi Hántást és a paragrafusok béklyóiból kioldott, helyes magyar nyelvre átültetett jogszabályokat nyújt. A könyv egymagában nyújt olvasóinak tankönyvet, kézikönyvet, szolgálati utasítást, tudományos irodalmat és bibliográfiát. Krivoss Árpád könyve invenciózus mű. Rövid történelmi visszapillantás után adórendszerünk jelenlegi állapotát mutatja be, szemléltetően fedve fel hibáit és hiányosságait. Az adóügyi igazgatás hatalmas apparátusa a milliószámra menő kis adóalapok kimunkálásában aprózza el magát, de nem fordít jelentőségéhez mért gondot a nagy adóalapokra. Áttekinthetetlen és kiismerhetetlen az adójogszabályok légiiója. Adózás tekintetében aránytalanul kedvezőbb helyzetben vannak a társulati adó alanyai, mint a magánszemélyek. A magyar adórendszer nem tudja szabályozó, vagyonelosztási irányító szerepét betölteni, mert aránytalanul sújtja a kisexisztenciákat a nagyokkal szemben. Gyenge lábon áll az adómorál. "Művének gerincét egy gyökeres, de mégis a mult pillérein nyugvó reformjavaslat alkotja. A jelen tanulságai alapján a konkrété kidolgozott javaslat vezérlő gondolata: a túlterhelt adózó kategóriáik terhein való könnyítéssel az adóteher jelentékeny részének a teherbíróbb s az eddigi adózási rendszerben kellőkép igénybe nem' vett adózókra való áthárítása. Ennek keresztülvitele azt a jelentős következményt is maga után vonná, hogy a magyar állam egyenes adóbevételei fokozódnának. Mint segítő járulékok szolgálják a központi gondolat megvalósítását a jogorvoslati és büntető eljárás reformjai. Az elvi átfogó reformon kívül bölos kezdeményezés: az adótételek kumuláltan való kivetése, a közalkalmazottaknak évi 5000 pengő jövedelmen felül jövedelmi adóval való megrovása, a szabad foglalkozásúaknál 20%nak önellátási tartalék címén az adóalapból való levonása sfcb. Preokkupált értékítéletünk a két könyv elolvasása után. hirdetheti, hogy pénzügyi jogunk ós politikánk két értékes művel lett gazdagabb. (U-i L-ó dr.) 12