Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Társadalombiztosítás és az orvosképzés

1. A higiéné mélyrehajtó tanításával. 2. Az egészségügyi közigazgatás tanításával. 3. Az egészségügyi törvényalkotások tanításával. Részletes kidolgozása a tervnek szakértekezés feladata volna. Kénytelenek vagyunk az elképzelt irányelvek vázolásával megelégedni. 1. A higiéné kollégiumában az egyéni higiéné, az általános higiéné mellett a szociális higiéné, továbbá a technikai higiéné tanítása kívánatos. (Lakásépítés, fűtés, világítás, levegő, napfény, víz. Város- és faluépítés, vízvezeték és csatornázás. Technikai berendezések ismertetése, különös tekintettel a hazai viszonyokna. A magyar ház, a1 magyar nép lakása, ruházkodása, élelmezése stb. A magyar klimatológiai viszonyok egészségügyi vonatkozásai.) A profilaxis és népgondozás címén ismertetni kell egyesületek történelmét, alakulását, szervezetét, munkáját, egyenkint végigtekintve a tüdőbeteggondozás, a nemibetegség elleni védekezés, az anya- és csecsemővédő intézetek rendszerét, összehasonlítva hasonló külföldi berendezésekkel. Ismertetni a Országos Közegészségügyi Intézet, a Fővárosi Tüdőbeteggondozó, a Fővárosi Iskolaorvosi Intézmény, a Stefánia Egyesület, a Teleiia intézetek működését, különös figyelemmel az esetleges fejlődési lehetőségekre. A népbetegségek pontos képét adni, egybevetni a népbetegségek leküzdésére szolgáló intézetek hatásosságával. Felhívni a figyelmet a tennivalókra a jövő nagy lehetőségeire. 2. A közigazgatási kollégium kiterjedne az egészségügyi berendezések és intézetek egész anyagi és szellemi szervezetére. Kiemelve az orvosi szempontok, a gazdasági és adminisztratív szempontok különbözőségét. Irányt mutatva arra, hogy lehetne az orvostudományi szempontok keresztülvitelét a legjobban biztosítani. Felölelné az egésziségügyi gyógyintézetek, a kórház, a klinika, a szanatórium egész történelmét, technikáját, anyagát, szerkezetét, szervezetét, személyzetét, munkarendjét, kritikai alapon, átvizsgálva ezek fejlődési lehetőségét. Betegellátás, betegápolás, élelmezés ellenőrzését orvosi szempontból. A betegápolás szervezetét, ápolónő- és védőnőképzést. Népgondozási és egészségügyi gondozást ellátó intézetek szervezetét, igazgatását, működési területét, adminisztrációját, érintve az intézetek állami és községi közigazgatással való együttműködését. Ismertetné a betegbiztosítási intézetek szervezetét, jogi és gazdasági, valamint szociálpolitikai alapjait. Gazdasági ési orvosi, betegellátási és balesetbiztosítási adminisztrációját. Lehetőleg a meglévő példák bemutatásával, intézetek részletes ismertetével és a szóbanforgó intézet látogatásával. 3. Az egészségügyi törvények kollégiumában az egészségügyi törvények ismertetése, jelentősége, végrehajtási módjuk. Az általános jogi közigazgatás viszonya az egészségügyi kérdésekhez. Népbetegségekre, fertőzőbetegségekre vonatkozó törvények, öszszehasonlítások külföldi és hazai egészségügyi és betegbiztosítási törvények között. Hogy ezen kollégiumok közül melyik lenne kötelező, melyik szabadon választható, részletkérdés. Föltélenül kötelezőnek gondolnám a »Szociális higiéné és népbetegségek«, a »Társadalmi egészságügyi és betegségbiztosító intézetek« és az »Egészségügyi törvényhozás és közigazgatás« kollégiumait. Bízunk egyetemeink magas nívójában és kiváló tanári karában, ahol az óhajtott szakkérdések és gyakorlati tanulmányok tanítására a kérdésnek kiváló szakértői és harcosai vannak. Mikor nemzedékünk ezirányú hiányérzetét, melyet keserves tapasztalatok útján szereztünk és e hiányok pótlásának óhaját kifejezzük, a magyar egészségügyi kultúrának kívánunk szolgálni s az utánunk következő orvosnemzedéknek szeretnénk adni pozitívumnak annak a nehéz küzdelemnek a gyümölcseit, amelyet mostoha viszonyok között tapasztalatban gyűjtöttünk. Szemünk előtt az új viszonyokhoz ilyen előtanulmányok után szerencsésen alkalmazkodott, abba nemcsak beilleszkedő, hanem azt teljesen átélő és ebbe az új kultúrába magát szellemi tartalmával, megértésével és készültségével vezető szerephez jutó olyan eljövendő orvosi rend lebeg, mely nemcsak a saját rendje keretei között fog harmonikusan szellemi, erkölcsi és anyagi biztonságot mutatni, hanem példájával és kulturfölényével az egész nemzet társadalmára fölemelő, társadalom javító hatással lesz. Az Orvosi Rend ilyen előképzettség után, ha kénytelen is lesz a társadalommal szemben engedni előkelő izoláltságából, ez a közeledés nem megalkuvás lesz, hanem megértés és közös munka forrása. Reméljük, hogy a társadalom megérti ezt a lépést és viszonozza azzal, hogy elismeri az Orvosi Rend szerepét és hivatását a mesterség szigorú határain kívül is, a nemzet jobb jövőjének építésében. Kovács Miklós Adorján dr. Mauriac: A tűzfolyam (Budapest, Franklin-kiadás, 1936. 180. oldal.) XX. század, francia könnyedség és finomság, keresztény filozófia és miszticizmus, a legnagyobb francia prózaírók utolérhetetlen formaérzéke — ez Mauriac rövid jellemzése és élethű írói portréja. Magyarul \már négy könyve jelent meg eddig s ezekhez méltán sorakozik e kötet is, mely éppen olyan Imélyen emberi problémákat érint, mint híressé vált »Viperafészek« vagy »Frontenac misztérium« c regénye. Hősei gyarló emberek, \akikben azonban mégis él a megjavulás és tisztaság vágya, küzdenek az élet és hétköznapok kísértései ellen, szeretnének élni, de valami megfogalmazhatatlan tartózkodás ingadozóvá teszi őket, elbuknak, \de mégis felemelkednek, mert — szívüket és szemüket néha a föld felé emelik. A »Tűzfolyam« hőse is egy emberi szenvedélyek és vágyak között vergődő fiatal nő, \aki lelki magányában elbukik és aztán mégegyszer az örvény szélére kerül, de az ár csodálatos módon nem sodorja ismét magával. Miért? Talán azért, mert a legválságosabb napokban barátnője imádkozik érte... Mauriac nem ír irány regény eket s mégis minden kötete hatalmas morális cselekedet. Az irodalom legnemesebb és legművészibb eszközeivel vezeti el olvasóit az élet és szív »legtitkosabb ka)>iaráihoz«, félrehúzza a titkot takaró leplet, de megmarad olvasójával a küszöbön és senkit sem kényszerít arra, hogy tovább menjen. Gondolatokat és problémákat vet fel, figyelmezteti a lét rejtett titkaira, talán némi kis lelkiismeretfurdalást is okoz, de a konzekvenciák levonását olvasóira bízza. Ha a mult században a franciák voltak azok, akik szellemes racionalizmusukkal minden vallásos vagy misztikus szemponttal szemben kételyt tudtak ébreszteni, úgy ma megint francia író — Mauriac — az, aki viszont a racionalizmussal szemben tudja ugyanezt a jogosult kételyt felébreszteni. (— cz. —) 34