Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az Erdélyi Múzeum Egyesület és a magyar tudomány

éó. a magyart tudomány Erdély magyarságának legféltettebb szellemi értékei közé tartozik az Erdélyi Múzeum Egyesület. A régi világban a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemmel forrott össze az EME, amely Erdély magyar tudós akadémiájának szerepét volt hivatva betölteni. Az egyetem azonban elköltözött, tanárai, tudományos büszkeségei utánamentek Szegedre, vagy Budapestre. Az itthonmaradottak, Erdély rögétől elszakadni nem tudók sorában pedig rendeket rágott a halál s az Erdélyi Múzeum Egyesület, anyagi erőiben megfogyatkozva, birtokállományában veszélyeztetve önmagában áll őrt a vártán; egymaga gyűjti össze Erdély szellemi arisztokráciájának kicsinyre olvadt, de annál lelkesebb csapatát s tartja ébren a tiszta és magas szellemi életre jogot formáló hitet. Az Erdélyi Múzeum Egyesület dicső múltját, alapításának körülményeit, jelenlegi helyzetét, a román államhoz és a kolozsvári egyetemhez való jogviszonyát és a jövő perspektíváit akarja megismertetni ez a cikk a mai magyarországi fiatal értelmiséggel. Nem új dolgokat fedezünk fel itt, hanem csak azt akarjuk vázolni, hogy kisebbségi életünkben minő nehézségekkel kell meg küzdenünk, ha fenn akarunk maradni és teljesíteni akarjuk magasrendű szellemi feladatainkat is. I. Az EME alapításának körülményei a messzi múltba, egészen a 18. századba nyúlnak vissza. 1760-ban B o d Péter veti fel először az erdélyi akadémia eszméjét, majd 1785-ben Batthyányi Ignác gróf .erdélyi püspök készít egy tervet tudós társaság felállítására. A 1791-iki kolozsvári országgyűlés egy ómagyar nyelvművelő társaságiról szóló törvénycikket terjesztett fel megerősítésre. B án f f y György gróf kormányzó 1792-ben -^Kézírások Társasága« néven alapít egy történettudományi társulatot. Nagyjelentőségű volt Döbrentei Gábor 1813-iki fellépése. Ő indítja meg az első -»Erdélyi Múzeum«-ot, hogy Kolozsvárott irodalmi és tudományos életet teremtsen. De ez a kezdeményezés éppúgy, mint B ölöni Farkas Sándor főkormányszéki fogalmazó 1829-iki múzeumalapítási gondolata is, anyagi okok miatt feneklett meg. Kemény József és Sámuel grófok 18hl-iki fellépése adott döntő lökést az Erdélyi Múzeum Egyesület eszméjének. Kemény József mellett M ikó Imre gróf hívő lendülete és fáradhatatlan agilitása nagyban előmozdította az ügyet. Az erdélyi országgyűlés 18U2 dec. 23-án határozatot is hozott Erdély nemzeti múzeumának ügyében. A szászság azonban, amely már 1833-ban megindította a »Transilvania«-t és 18W-ben megalakította a »Verein für Siebenbür(jische Landeskunde«-t, minden igyekezetévél azon volt, hogy a magyarság hasonló kulturális törekvését és így a múzeumalapítási tervet elgáncsolja- A szász követek tiltakozása miatt nem szentesítették az errevonatkozó törvényjavaslatot sem. Az időközben kitört forradalom és a szabadságharc elterelte a figyelmet a múzeumról: az abszolutizmus korában, pedig az erdélyi magyarságnak a legnehezebb életküzdelmet kellett folytatnia kulturális életmegnyilvánulásai érdekében. 1855-ben meghalt Kemény József gróf és gyűjteményeit az Erdélyi Múzeumra hagyta. Mikó Imre pedig tíz holdnyi kolozsvári kertjét és villáját adományozta 1856-ban a célra. Ebben az évben már az uralkodó elé terjesztették az erdélyi arisztokrácia jelesei az egyesület első szabálytervezetét. Hosszas huzavona, módosítások és gáncsvetések után Mikó Imre kivívta, hogy a király 1859 szeptember 8-án jóváhagyta az alapszabályokat. Az alakuló közgyűlést 1859 november 23-án a kolozsvári unióuccai híres Vigadó, a Redoute nagytermében tartották meg. Ott volt a magyarság színejava és a jelenvolt 383 szavazó nagy lelkesedéssel, titkos szavazással egyhangúan a magyar nyelvre szavazott, mint az Egyesület hivatalos nyelvére. Az alakuló ülés jegyzőkönyve és az alaj)szabályok félreérthetetlenül kidomborították az EME magyar jellegét és a magyar tudományosság müvelésének és előmozdításának céljait. Az abszolutizmus tehát, bármennyire is késleltette a nagy ügyet, mégsem tudta megakadályozni az erdélyi magyarság törekvéseit. Ettől az időtől kezdve az Erdélyi Múzeum Egyesület mind tekintélyesebb szerepet játszott Erdély életében. Nemcsak a vezető történelmi osztály, a főnemesség vezetői, hanem Erdély magyarságának minden rétege járult hozzá részben pénzbeli adományával, részben gyűjteményei, könyvtára megajánlásával az EME felvirágzásához. A tudományos feldolgozás és a kiadványok is mind szélesebb körben éreztették nemzetnevelő hatásukat. Az EME gyűjteményei tették lehetővé, hogy Kolozsvár 1872-ben egyetemet kaphatott. A Ferenc József-tudományegyetem alapításakor az EME szerződést kötött a magyar (diámmal. Ennek értelmében az EME gyűjteményei tulajdonjogának teljes fenntartása és az Egyesület önkormányzatának érintetlenül hagyása mellett évi 5000 forint bérösszegért könyvtárát, levéltárát és múzeális gyűjteményeit az egyetem használatára átengedte. így egyrészt az EME gyűjteményei fokozottabb mértékben állhattak az EME tudományos céljainak — ásatásainak, könyvkiadásának, vándorgyűléseinek — megvalósítására. Ettől az időtől kezdve a, világháború kitöréséig tartott az EME fénykora. Az Egyesület a következő szakosztályokra oszlott: 1. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, 2. természettudományi, 3. orvostudományi, U. jog- és társadalomtudományi szakosztályokra. Gyűjteményei a következőkben tagozódtak: 1. Könyvtár (hírlaptár, ősnyomtatványok, levéltár, csahídi levéltárak), 2. Érem- és Régiségtár, 3. Állattár, U. Növénytár, 5. Ásványtár. Az EME szaküléseket tartott, ezeknek munkálatait szakfolyóiratokban adta ki. A tárakat megnyitotta a nagyközönség számára; népszerűsítő előadásokat tartott, vándorgyűléseket rendezett Erdély különböző városaiban és megíratta a vándorgyűlések 9