Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A Carnegie alapítvány és magyar kapcsolatai. Nemzetközi érintkezés és nevelés

próbálják fenntartani, hogy a nagybirtokot támadják s a kisbirtokkal összeférhetetlennek tüntetik fel. Agrárprogramul juk életképtelenségéi igazolja, hogy 1913-ban a párt feloszlatta a néhány évvel azelőtt, az agrárprogramra kidolgozására kiküldött bizottságot, mert munkáját céltalannak látta.33 Sajtójuk támadja a hitbizományi, egyházi birtokot, magántulajdont, de javaslatot adni képtelen.35 Szociáldemokrata elvekből indult ki, később anarchista elveket hangoztatott a független szocialista párt, Várkonyi István vezetése alatt. Életrevalóbb programraja volt. Szakszerűen és a mezőgazdasági munkás követelményeinek megfelelően szabta, meg kívánságait lapjában, a „Földmüvelő"-ben, mely 1896-ban indult, de csak az 1897-i ceglédi kongresszuson tudott elszakadni a szocialista iránytól, igaz, hogy ekkor már anarchista elveket hirdetett. Még 1897. februárjában Cegléden tartott kongresszuson a kollektív rendszer mellett van, de a második, szeptemberben tartott kongresszuson már „egyelőre" megelégszik a papi birtok állami kezelésbe vételével s az összes birtokokkal együtt 5 holdas parcellákban haszonbérbe adásával, utólagos fizetés mellett. A 100 holdnál nagyobb birtokok szintén 5 holdas parcellákban haszonbérbe adandók volnának. 1906-ban Áchim L. András pártjával egyesülnek a független szocialista parasztszövetségben. Itt védik a magántulajdont s a 10.000 holdnál nagyobb birtokoknál az ezen felüli részt akarják hosszúlejáratú bérlétben kisparcellákban kiosztani s kormányközvetítéssel bért fizetni. 19118-ban Áchim pártjának külön programmjában már 100Ö holdra szállítja le a földbirtok nagyságának felső határát s 10—20 éves bérletet s az 1000 koronában megállapítandó létminimum mentességet akar.33 Ezen irányok a másik szélsőségbe esnek, s — Achimot kivéve —• semmit sem akarnak konzerválni, csak a munkásság érdekeit nézik. Terveik egyoldalúak s ha alkalmasok is hangulatkeltésre, nem valósíthatók meg, a magántulajdon elleni irányuk miatt. * Eöldreform kérdései e korban nem kerültek megvalósulásra, mert a közjogi problémák sok minden más mel ett, e kérdésti s elnyomták. Mérei Gyula dr. Jegyzet: 21. Mérei: i. m. 197. ?. köv. 1. 22. u. o. 202—203- lap s a programm kiadva 338—341. 1. 23. Iván: i. m. 84—91. 1. 24. u. o. 95—103. 1. B. H. és Bcksicme. 25. Mérei: i. m. 29—30. lap. 26: Darányira Iván: i. m. 92—94. 1. 27. A szabadkőművesek elveire Szekfü: Magyar történet VI. k. 344—345. 1. 28. Iván: i. Dl. 130. 1. 29. n: o: 127: 1., 30, Mérei: i. m. 218. a. köv. 1. 81. Czettler Jenő: Mezőgazdasági szociálpolitika. 1914. 154—163. 1. 32. Iván: i. m. 143—Kii. I. 34. Mérei: i. m. 222—234: l: X Á Camegie alapítvány és magyar kapcsolatai X Nemzetközi érintkezés és nevelés 1910. december 14. Ausztria-Magyarország hatalmas flottaprogrammot dolgoz ki, hogy országainak védelmét megerősíts?, Olaszországban izzó lánggal ég az irredentizmus magasranyuló fáklyája, Törökországban egy mozgalom kap nagy erőre, a neve: Jeune Turc -— forrong a Balkán, Európa egén sötét felhők gyülekeznek. A nagypolitika haruspexei, akik sokszor belelátnak az idők méhében alakuló emberi dolgokba, a földhöz szorítva füleiket már hallóik dübörögni az Apokalypsis lovasait... És a hangok zűrzavaros forgatagába, az eljövendő vihar zúgásába egyszeribe egy emberi hang vegyül bele; őszinte, reális, emberi hang. „El kell törölni a nemzetközi háborút, civilizációnk e legszennyesebb foltját. Ha nem is esszük meg már egymást, még mindig barbár módra megöljük embertársainkat. E bűnök ma, a keresztény korszak 20. századában, csak vadállatoknak bocsáthatók meg..." Carnegiei András mondott e súlyos szavakban ítéletet civilizációnkróly 1910. december 14-én, amikor 10 millió dollárral megalkotta a Carnegie Béke-Alapot (Carneg'e Peace Fund). Carnegie ezen alapítványa méltán sorakozik a nagy emberbarát többi nagyértékű műve mellé, sőt a legjobban ennek hatása él még ma is. Milyen okok vezették a szegény, skót ifjúból lett ame rikai acélkirályt hatalmas vagyonának szétosztására? Erre leghűbb feleletet maga Carnegie ad önéletrajzában: „Miután megírtam a Gazdagság evangéliumáról szóló köryvemet, el kellett kezdenem azon elvek szerint élnem, ame lyeket e munkában leszegeztem; fel kellett hagynom vagyonom további szaporításával. Elhatároztam, hogy a pénz halmozást tovább nem folytatom és azzal a sokkal komolyabb és nehezebb feladattal fogok foglalkozni, hogyan hajtsam végre felhalmozott javaim eredményes felosztását. Gyáraim és üzemeim évi tiszta jövedelme elérte a 40 millió dollárt,, ha végrehajtom a tervezett kiterjesztést a jövedelem 70 millióra emelkedett volna. Az acél uralkodóvá váli minden más nyersanyag fölött és hiszem, hogy még mindig nagy jövő áll előtte. De engem egy lelki kényszer hajtott: elosztani vagyonomat."' És Carnegie eladta a műveket s hozzákezdett a mammutvagyon felosztásához... Carnegie alapítólevelében 21 meghatalmazottra (trustee) bízta a Béke Alap kezelését. Ezek között találjuk Roo'; Elihunak, az Unió nagynevű államtitkárának, a pánamerikai gondolat első nagy képviselőjének nevét is. A meghatalmazottak testülete 1911. március 9-én, második öszszejövetelén „Carnegie Endovment for International Peace"' név alatt alkotta meg egyesülési szabályait, amelyek 1929 ben a 21-ik fejezetként iktattattak be New-York állam statútumai közé. Az alkotmányt és az alapszabályokat a törvényi beiktatás alapján 1930. február 10-én fogadta el újjáalakítva a Carnegie Endovment meghatalmazotti testülete. Az egyesület élén héttagú végrehajtóbizottság áll, amelynek jelenlegi elnöke — már 1925 óta — Nicholas Murray Butler, a Columbia Egyetem rektora, hazánk nagy barátja, a Pázmány Péter Tudományegyetem 1931-ben megválasztott díszdoktora. A végrehajtóbizottság titkára, akire a feladatok igen nagy tömegének eüintézése vár, 1910 óta megszakítás nélkül a kiváló Ja/mes Brown Scott. A meghatalmazott testület 1935. május 9-i ülésén beterjesztett hivatalos jelentései alapján ismertetjük azt az értékes kulturális munkát, amelyet a Carnegie alapítvány 1934. tavaszától 1935. tavaszáig kifejtett. E beszámoló ér deklődésre tarthat számot, mert e hatalmas, az egész földet behálózó kulturális és békeszervezet tevékenységéről HOT44