Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A megszállt területek magyar sajtója

Jugoszlávia A folyóirat neve. megjelenés helye : megjelenés ideje: Tartalma : Megjegyzés: 1. Alföld Szabadka időszaki irodalmi Hid „ „ politikai Híradó Nagybecskerek napi politikai Hírnök Szabadka heti kettő 5. Hitélet Mozsor n i> katholikus Jugoszlávia Magyar Újság Szabadka napi politikai megszűnt Katholikus Hitélet Magyarkanizsa heti kettő katholikus Kulai járás Kula heti politikai A Munka Szabadka „ mezőgazdasági 10 Muravidék Muraszombat politikai Napló Szabadka napi politikai legnagyobb magyer lap Reggeli Újság Újvidék » heti » 18 ezer pld.-ban jelenik meg Straibecseji járás Óbecse » heti Tiszavidék 9 ' a 15. A Sziv Újság Tiszavidék Magyarkanizsa w katholikus politikai Topola és Vidéke Topola » „ Uj Hirek Zombor napi Zen'ai Friss Újság Zenta heti három 20. Zentai Újság » 134 folyóirat és napilap tartalma szerint csoportosítva igen vegyes; szembeötlő, hogy különösen gyakran találkozunk szélső baloldali lapokkal. Ezeket jórészt magyar emigránsok jelentetik meg. A 134 lap közül Ruténiára mintegy 46 magyar nyelvű lap esik, ami azért figyelemreméltó, mert a csehek által megszállt részek közül ez a terület a legkisebb és legelhanyagoltabb. Az itt élő több mint 170.000 magyar lakosnak a kultúrája valamennyi nemzetiség közül a legfejlettebb, amelyet elárul a 46-os szám is. Az Ungvári Országos Hivatal legújabb feljegyzése szerint Ruténiában összesen 90 lap jelenik meg, amelyből 46 a magyar nyelvű és 3 a német. A többi 41 hírlap és folyóirat nyelvileg megoszlik: cseh, tót és orosz-rutén között. A felsorolásban nem szerepelnek az évente megjelenő almanachok és naptárak, amelyeknek nagyrésze szintén magyar nyelvű és igen nagy szerepe van a magyar nyelv fenntartásában, sőt terjesztésében. A lapkiadás terén első helyen Pozsony áll, utána Kassa, Komárom, majd Ungvár, Munkács, Beregszász, Losonc, Rozsnyó, Nyitra és Érsekújvár következik. Bár a csehszlovák nyilvántartások és bibliográfiai kimutatások pontosabbak, mint a többi utódállamok kimutatásai s könnyebben lehet körvonalozni a lapok megjelenésének időtartamát és irányát. Mindenesetre a 134-es szám összehasonlítva az erdélyi 140-el, azt jelenti, hogy ezen a területen, amely kisebb az erdélyi résznél, ugyancsak nem maradt hátra a magyar sajtó. III. A magyar sajtó helyzete Jugoszláviában a leggyöngébb. A napilapok és időszaki lapok száma mindössze 20. Ez részben azzal is magyarázható, hogy ez a terület a többi részekhez arányítva, sokkal kisebb s így az itt élő magyarság létszáma is sokkal csekélyebb. Az élen természetesen a politikai jellegű napilapok állanak, számszerűleg is a legnagyobb számban. A politikai áramlatok hatása döntő befolyással van gyarapodásukra vagy betiltásukra. Kisebb bár, de jelentős részét képezi a kisebbségi sajtónak a vallásos tárgyú, lelkiépülést célzó újságok kiadása. Az összeállításban itt nem szerepelnek a naptárak, pedig ezek hathatós eszközei a magyar nyelv megtarásának és terjesztésének. Az Újvidéken megjelenő KÍ3 Szent Teréz naptár pé'dául 10.000 példányszámban forgott közkézen az elmúlt esztendőben. IV. Burgenlandban nincsen külön magyar sajtó, beengedik az összes magyar lapokat, amelyek a burgenlandi 15.000 főnyi magyarságot teljesen kielégítik. A szakmai lapoknál is változás állott be annyiban, hogy ezen a részen már az osztrák ipartörvények érvényesek s az iparosok főként az osztrák szakmai lapokat olvassák, mert a magyar lakosság is bírja a német nyelvet. * Ezek a rideg felsoro'ások egyelőre, minden mélyebb analízis né kül, csupán vázlatos képét adják a megszállt terület magyar sajtójának; kívánatos volna, hogy ez a sajtó megtartsa továbbra is azt a kitartását és lelkesedését, amely erőt önt elszakadt véreink nehéz sorsába. A kisebbségi jogok legaktívabb harcosai ezek a magyar sajtóorgánumok, amelyeknek hazafias munkáját a csonkahazában élők állandó éberséggel figyelik és szeretettel kísérik. Kertész János dr. 38