Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 32. szám

284 gyűlésen is megbeszélés tárgyát képezte, a mikor is abban állapodtak meg, hogy a békéltető és jogi tanácsadó hivatalokat lehető nagy számban kell berendezni. Továbbképzéseink. a) Budapesten. A budapesti osztály legközelebb újból megkezdi továbbképző megtekintéseit. A közelebbi részletekről tagjaink külön értesítést kapnak. b) Vidéken. A pozsonyi osztály értesít bennünket, hogy törvényismertető előadásait már megkezdette: 1913 deczember hó 18. és 19. napjain dr. Bolla Árpád kir. törvényszéki biró a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. t.-cz. anyagi részét, deczember hó 22. és 23-án pedig dr. Benke Nándor kir. ügyész ugyanezen törvény alaki részét ismertette. Az előadásokra nemcsak a jogászközönség tagjai voltak meghíva, hanem a nagyközönség is és nagy érdeklődés nyilvánult azok iránt. Az új Polgári Perrendtartás ismertetését czélzó előadássorozat legközelebb szintén megkezdődik. A komáromi osztály 1914 január 2-án tartolt ülésében elhatározta, hogy az osztály kebelében továbbképző tanfolyamokat szervez. Az első előadás 1914 január 10. napján volt, a mikor is dr. Gál László biró a fiatalkoruakra vonatkozó eljárást ismertette. Elhatározta egyszersmind az osztály azt is, hogy a városban és környékén lévő gyárakat, ipartelepeket és bányákat megtekintik:és tanulmányozzák. Elsősorban az ácsi ezukorgyár megtekintése tüzetett napirendre. c) Külföld: Továbbképző tanfolyam magasabb igazságügyi tisztviselők számára Bajorországban. Az elmúlt év októberében tartották meg az igazságügyminiszterium állal rendezett 11. továbbképző tanfolyamot Nürnbergben mintegy 250 hallgató részvételével. Az előadások valamennyien kiválók voltak. Dr. Riesser Ferencz berlini egyetemi tanár a modern nagybankok fejlődéséről adott elő. Dr. Réé nürnbergi tanár művészeti kérdéssel a művészetnek és a műiparnak Nürnbergben való fejlődésével foglalkozott. Jogi témával foglalkozott különösen dr. Meyer, a büntetőjogi bizottság tagja, a ki a készülő Btk. tervezetébe vezette be hallgatóit. Az említetteken kívül még a szabadalmi és szerzői jog és börtönügy köréből vett kérdésekről is voltak felolvasások. Tervbe vették a közel jövőben újabb tanfolyam tartását, annál is inkább, mert a birák és ügyészek számára az igazságügyi kormány az előadások látogatását sok kedvezménynyel könnyíti meg. Vegyesek osztályaink köréből. A komáromi osztály indítványozza 1. hogy a bírósági statisztikai év deczember 31-ről június 30-ra tétessék át; 2. hogy a bíráknak és segédszemélvzetnek ne kelljen olyan esetben távozási engedélyt kérni a bíróság . vezetőjétől, mikor a hivatalos órákon kívül csak rövid időre távozik el a bíróság székhelyétől. Elhatározta végül az osztály azt is, hogy a kartársi érintkezés ápolása czéljából időközönként vacsorával egybekötött összejöveteleket rendez. A tiroli birák gyűlésének határozatai. (Fordítás a «Mitteilungen der Vereinigung der österreichischen Richter» czímű lapban megjelent ((Tiroli birógyűlés Sterzingben» czímű czikkből.) A tiroli birák első ülésüket 1913. évi október hó 12-én tartották Sterzingben, ennek a régi városnak már a 15-ik század óta híres tanácsházában. Nagy örömmel üdvözölték a bírákat. Jó jel ez úgy a tiroli bíráknak, mint Tirol népének is, jele annak, hogy a nép és a birák még megértik egymást. A gyűlés szép munkát végzett. A birói karnak nemcsak anyagi kérdései tárgyaltatlak, hanem a birói állás ideális oldalai is. Az első kérdésben a gyűlés a még mindig csak kilátásba helyezett szolgálati pragmatikával, valamint a már rég elavult miköltség kérdésével szemben állást foglalt. E kérdések tárgyalása után a birógyűlés ezt a határozati javaslatot emelte haláro/allá: A Sterzingben összegyűlt tiroli birógyűlés sajnálja, hogy a már rég elhatározott szolgálati pragmatika még nem lépett hatályba. A gyűlés azt reméli, hogy sikerülni fog a fennálló akadályokat akár a pénzügyi tervnek parlamentáris ulon való elintézése által, AÁv a pénzügyi terv és a szolgálati pragmatika közi levő junktinmak rHTg»— szüntetése által elenyésztelni. Egyben kijelenti a gyűlés, hogy az útiköltségre vonatkozó, részben még 1854 óta fennálló rendeletek a mai igényeknek többé n ár nem felelnek meg és hogy a tényleges utazási kiadások a most járó illetmények által nem fedeztetnek. Nagyon nyomasztónak tilálja a birói kar azt is, hogy a biróhelyettesílések gyakran mérsékelt díjak mellett történnek. E kérdés szabályozásánál a bírákra nézve a mérsékelt díjak mellőzendők. A dr. Zingerli törvényszéki biró (Landesgericlitsrat) által a birói hivatás gyakorolhatásának követelményeire vonatkozólag tartott érdekes előadást, mely a gyűlés tartama alatt Hangzott el, kivonatosan az alábbiakban közöljük: A birói hivatás gyakorolhatására és enn< k emelésére nem annyira pénzre van szükség, mint inkább arra, hogy mérvadó körökben értsék meg azt, hogy a mai jogéletnek mire van szüksége. Mintha chinai fal választaná el a nép közt élő birót a felsőbb hatóságoktól. Ez a chinai fal oka annak, hogy a mérvadó körökben tanácstalanul állanak szemben azokkal az igényekkel, melyeket a jogkereső nép támaszt a bíróságokkal szemben. Ha a ma uralkodó rendszer fennmarad, akkor még a birói á lások kétszeresítése sem használ semmit és csak a biró tekintélye enyészik el a birói állások szaporításával. Csakis az eljárás egyszerűsítése menthet meg minket. Ha a felettes hatóságaink nem mulasztották volna el a bírákkal élénk kontaktusban maradni, akkor rég belátnák, hogy a mai alaki szabályokkal már nem letelhetünk meg többé a nép jogi szükségletének. Az állam sok pénzt takarított volna meg, mi pedig az összerogyásig menő kimerüléstől megkíméltettünk volna. Az eljárás egyszerűsíiése nélkül a biró feladatának nem tud teljesen megfelelni, ezt fent rég belát halták volna. De az eljárás egyszerűsítésén kívül fontos a munkaeiőknck okos, gazdaságos módon való beosztása és igénybe vétele. Ezért különösen fontos: kizárni minden kezelési munkál a biró magasabb szellemi munkaköréből. Ott feni beláthatták rég, hogy a biró munkájának kétharmadához nem kell jogi képzettség, azért már államgazdaságilag is erre a munkára olcsóbb munkaerőt kell alkalmazni. Meg kellett fontolniok ott fent, hogy csak az a biró áll hivatásának magaslatán, a ki általános műveltségét is kellő színvonalon tartani képes és már a humanizmus szempontjából is elejtendő lelt volna az, hogy némely birói állásnál az egész nap van hivatalos órák állal betöltve. Ezért előadó nézete szerint szükséges, hogy minden birói teendő, kivéve az eskükivélelt és főtárgyalás (úgy polg.. mint büntető ügyben) vezetését a biró megbízottai tBeauftragle des Richters) állal teljesíthetők legyenek. A mostani állapotok azt eredményezik, hogy a biró által felvett közokiratoknak hitelessége iránt már kételyt kezdenek támasztani, a mi nem csoda, mert pl. Innsnrukban a vizsgálóbíró akadályoztatása esetén joggyakornokok végzik a birói leendőket, a jegyzőkönyvben a birót mint jelenlevői szerepeltetik, hololt nem volt jelen. Hogy lehet egy szegény paraszt embert szigorúan elítélni, ki egy marhalevelet hamisít, midőn birák a valóságnak meg nem felelő okiratokat kénytelenek felvenni ? Ha azonban ott fent ily esetről értesülnek, nagyon serények a fegyelmi eljárás megindításában, holott kétségtelen, hogy a szabálytalanságokat közvetve ők maguk idézték elő. Nagyon fontosnak tartja előadó a tanácsok megszüntetését és egyes birói intézmény kiterjesztését. Azt tapasztaltam — mondja az előadó — hogy az egyes biró megbízhatóbban ítélkezik, mint egy