Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 36. szám

V. évfolyam. Budapest, 1914 május 29. 36. szám. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ' Di*. LÁNYI MÁRTON AZ EGYESÜLET TITKÁRA HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE A fKIAEÓTCLAJDONOS jj AZ ORSZ. BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET Szerkesztőség : I. Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal: rv. Egyetem-utcza 4. sz. Meg jelen évenkint legalább hatszor. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár Közgyűlésünk. Ez évi rendes közgyűlésünk 1914 október 4-én lesz Budapesten. Közgyűlési napirend a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés az egyesület 1913 — 1914. évi működéséről. 3. Az új szervezeti törvény és a bírói függetlenség jelentőtősége a jogkereső közönség érdekében. 4. A laikus elem részvétele a bíráskodásban. 5. Pénztáros jelentése a lefolyt esztendő pénzügyi eredményéről. 6. Számvizsgáló bizottság jelentése. 7. Jövő évi tagsági díj megszabása. 8. A jövő év költségvetésének megállapítása. 9. Az egyesületi vagyon mérleg. > 10. Egyesület tisztviselőinek, és az igazgatóság választása. 11. Számvizsgáló bizottság választása. 12. Jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 13. Indítványok. Midőn ezekről az igazgatóság az osztályokat értesíti, egyszersmind felkéri egyesületünk összes osztályait, hogy a közgyűlésre kiküldötteiket nevezzék meg, a kiküldöttek nevét és síámát titkári hivatalunkkal közöljék, továbbá a közgyűlés elé terjesztendő indítványaikat szabályszerű időbea terjesszék be. A részletekről az osztályok külön lesznek értesítve. Az új szervezeti törvénytervezet. Az igazságügyminister úr megküldötte egyesületünknek az új bírósági szervezeti törvénytervezetet. Egyesületünk a törvényjavaslattá! részletesen foglalkozni óhajt és ezért azzal a kéréssel fordult az igazságügyminister úrhoz, hogy a javaslatot oly számban bocsássa rendelkezésünkre, hogy abból minden osztálynak jusson. Felkéri az igazgatóság már ezúttal az osztályokat, hogy a javaslattal részletesen foglalkozzanak és észrevételeiket sürgősen küldjék be központunkba. A wieni bírák Pozsonyban. Az osztrák bírói egyesület wieni osztálya (Seklion Wien des Österreichischen Richtervereines) 1914 május 21-én kirándulást rendezett Pozsonyba. A wieni birák fogadását az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület pozsonyi osztálya rendezte, még pedig olyan szép sikerrel, hogy a kirándulás leglényegesebb kellékének: a kedélyességnek megóvása mellett a wieniek látogatása valóságos íestvériesülési ünnepe volt a magyar és osztrák bíráknak. A bécsiek fogadtatásában részlvett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület központi vezetősége is és pedig Grecsák Károly kúriai tanácselnök, továbbá Lábán Lajos dr. és Ado'f Sebestyén dr. kúriai birák, Dabis Antal dr., Lányi Márton, Mmdy Ede és Szmetán László törvényszéki bírák. A lelkes fogadtatás után a wieni birák megtekintették a város nevezettességeit majd délben közös ebédre gyűltek össze. A vendégeket ekkor Grecsák Károly egyesületünk elnöke köszöntötte fel. Beszédjében azt a gondolatot fejtette ki, hou\ a birák a kik az államalakulatban a birói hatalmat gyakorolják, a kik i törvény és jog őrei, elsősorban vannak hivatva és kötelezve arra, hogy az együvétartozás kötelékét nemcsak mint birák, de mint két különböző, de egy államszövetséget alkotó államnak alattvalói fenntartsák és megerősítsék. Kitejtette, hogy ha valamikor, úgy most itt volna az ideje annak, hogy minden tényező hathatósan munkálkodjék közjogi kapcsolatunk megszilárdításán, hiszen évszázadokon át ebben a kapcsolatban kerestük és találtuk meg s a jövőben is meg kell találnunk érdekeinket. A szocziális és gazdasági átalakulás korszakában, az összesek harczában az összesek ellen, a bíráknak kell gyengíteniök az ellentétek, az összeütközések érdességét, a bíráknak kell alkotniok a kiegyenlítő elemet. A mi feladatunk, a mi tevékenységünk az ellentétek mérsékelése. Ehhez azonban nem elegendő a jog tudása, hanem nyilt érzékkel egyenesen bele kell hatolnunk a fejlődő élet követelményeibe. Nem elég, hogy a doktrínák magaslatáról nézzünk le az életre, hanem bent kell élnünk a szociális küzdelmekben, részt is kell vennünk azokban. Nekünk bíráknak, a kik a politikai mozgalmak, a folytonos vál ozások közepette az állandó elemet képviseljük, a kik az osztrák és magyar állani alappilléreit tartjuk, nekünk elsősorban kell testvéri egyetértésben összeforrnunk nemcsak azért, hogy közös érdekeinket — mint birák — megvédjük, hanem, hogy a két ország közt fennálló közjogi viszonyt megszilárdítsuk, hogy képes legyen a jövő viharainak ellenállani. Ezért nemcsak hivatásunknál fogva, mint birák, hanem mint állampolgárok is szem előtt kell, hogy tartsuk a szociális és gazdasági életben, de általában az egész politikai forgatagban, hogy bár két, de egymásra utalt államnak vagyunk a polgárai és kötelesek vagyunk megtenni mindazt, a mi viszonyunkat erősíti, ellenben kerülni mindent a mi azt gyengíthetné. Testvéri szeretettel és azzal a fogadalommal nyújtjuk ma is kezeinket az osztrák kartársaknak, hogy egyek leszünk, ha közös érdekekről van szó. Üdvözli és élteti az osztrák birói egyesületet. Felhívás az osztályokhoz. Az 1909 április 4-iki igazgatósági ülés úgy határozott, hogy az osztályok a behajtott tagdíjakból kiadásaik fedezésére 25%-ot visszatarthatnak, az év végén pedig ezt a 25%-ot elszámolják a központnak. Természetes, hogy ebben a 25%-ban bennfoglaltatik a közgyűlési kiküldöttnek költsége is, mert alapszabályaink 25. §-a világosan kimondja, hogy: «az összes kiküldöttek költsége közgyűlésenkint legfőlebb 50 K-val terheli az osztály pénztárát.» Minthogy egyes osztályok e rendelkezéseket tévesen értelmezték, az igazgatóság felkéri az osztályokat, hogy úgy az összeg viszszatarlása, mint az elszámolás tekintetében szíveskedjenek a fennli szabálvokhoz alkalmazkodni. Osztályaink köréből. A budapesti osztály ez év tavaszán ismét megkezdette továbbképző megtekintéseit: 1914 április havában a magyar királyi államvasutak istvántelki főműhelyei és az északi vontató műhelyt;