Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 34. szám

V. évfolyam. Budapest, 1914 márczius 27. 34. szam. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ TTITri^iTAO FDTFOITATF KIADÓTULAJDONOS D'••t'±™ji£TO* tllVAIALUö ElüEMlOJE "<,R-r86o,Jx8flOYt8a Szerkesztőség: L Ráth György-u. 20 sz I . ' , Előfizetési <üj : Egész évre 4 korona. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4. sz. Megjelen évenkint legalább hatszor. ^ egye8Ület tagjainak ingyen jar. A porosz Richtertag. A porosz ((Richtertag)) vezetősége a negyedik porosz birógyűlés meglai tását f. évi pünkösdre tűzte ki. Ezen a gyűlésen egyleti ügyeken kívül a következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: 1. A birónak ténykedése (Belátigung) a köz- és gazdasági éleiben. 2. Az igazságügyi hatóságok ügymenetének egyszerűsítése befelé és kifelé. A bajor bírák helyzete. A bajor országgyűlésen a birák, különösen a járásbirák (Amlsrichter) mostoha helyzetét behatóan tárgyalták, mely tárgyalási anyagból kiemelendő : a másod- és harmadfokú bíráknak helyzete sem oly előnyös, mint a hasonló korú közigazgatási kollégáiké. Ők is állásaikban megvénülnek, szenvednek oly avancement alatt, mely mellett igen kevesen kerülnek megfelelő korban a felsőbb birói állásokba. De elégedetlenségük sokkal kisebb, mint az alsófokú biráké. Ez pedig így jött: az 1905-iki és 1909-ikí birodalmi törvények a járásbíróságoknál nagy munkaszaporulatot okoztak és személyszaporítás szükségességét idézték elé, mely szükségesség előzőleg már beállott volt a perenkívüli ügyekre vonatkozólag is. Ezzel a fokozottabb feladatokkal lépést kellett volna tartania a birák állásai rendezésének is. Az előlépés útján elérhető állásokat szaporítani kellett volna, ahelyett pedig csökkentették ezeket. így jölt azután, hogy az előlépéshez szükséges hét évből lett tíz év, és most már tizenhárom év szükséges az előlépéshez. Ezt a stagnaliót akkor, mikor új «Beamtengesetz)) és új fizetésrendezési rendelet volt készülőfélben, hat évvel ezelőtt a bajor birák egyesületi memoranduma alkalmat szolgáltathatott volna a birói állások teljes új szervezésére. De az akkori miniszter akkor csütörtököt mondott. A takarékosság dicsérete a parlamentben meg a sajtóban fontosabbnak látszott lenni, mint alkalmazottjainak megelégültsége. Egy tál lencse számba menő kis fizetésemelés mellett lemondtak megfelelő előléptetési viszonyok rendezéséről, mondta egyik képviselő. Annak a miniszternek ez a végzelteljes hivatalnoki politikája által elhintett magnak a gyümölcse érlelik. Ezt a gyümölcsöt sinyli most minden egyes biró és az egész ország. Az előlépés hiánya nyomasztólag hat az egyénre, ki több mint tizenkét évi szolgálat után a közönség és hasonló korú közigazgatási kollégáinak nézete szerint «még nem vitte semmire». Az előlépés hiányának állandósítása árt az igazságszolgáltatásnak, úgy hogy arra a pályára ügyes ember nem fog jelentkezni, és a pálya a középszerűségnek lesz kiszolgáltatva. Uffj a miniszter, mint az országgyűlés ezeknek a kívánalmaknak jogosultságát elismerte, de a legnagyobb jóindulat daczára a mai pénzügyi hclyzelben és az 1908-ban megteremtett jogviszonyoknál fogva nem tehető semmi. így tehát maradtak szép szavaknál és jobb jövővel való biztatásnál. A perrendtartás küszöbén. E czimen tartott egyesületünkben 1914 márcz. hó 7-én dr. Juhász Andor kir. kúriai biró, a bpesti kir. törvényszék elnöke magas színvonalon álló élvezetes előadást, melyet jogászéletünk előkelőségei nagy számban hallgattak végig. Az előadást teljes terjedelemben bocsátjuk az alábbiakban olvasóink rendelkezésére. I. Az új Perrendtartás életbelépésének küszöbén jogászi életünk minden egyes tényezőjének egész lélekkel közre kell működnie arra, hogy elháríttassanak azok az akadályok, amelyek e hatalmas törvényalkotás hódító útja elé tornyosulnak. Aki székesfővárosunk elsőfokú polgári jogszolgáltatásának jelenlegi helyzetét csak megközelítőleg is ösmeri, az tisztában lesz azzal, hogy új perjogi kódexünknek ezen a legexponáltabb ponton való életrekeltése igen súlyos feladat. Ebből a szempontból óhajtanék az életbeléptetés kérdésével foglalkozni. A kibontakozás útjának gyakorlati tapasztalataim alapján megkísértendő megjelölésénél, törvénykezési viszonyaink őszinte ecsetelését nem mellőzhetem és nem haladhatok el udvarias hallgatással az új törvénynek egy-két rendelkezése mellett, amelyeknek szigorú merevséggel való alkalmazásával szemben aggodalmaim vannak. Ez a kiindulási pont némileg feszélyez, mert nemcsak hivatali állásomnál, de az igazságszolgáltatás renaissance-a iránt érzett forró vágyakozásomnál fogva is lelkesíteni és nem lehangolni törekszem. Mégis úgy vélem, hogy a megoldás föltételeit a helyzet őszinte megvitatása nélkül megállapítani és megvalósítani nem lehet. Minden új perjogi kódex annak a ténynek hallgatólagos — és illetve, ha a javaslat ir.dokolását a törvény kiegészítő részének tekintjük — annak kifejezett beösmerése, hogy a törvénykezés állapota nem kielégítő, hogy az javításra szorul. Szűkebb körben ösmeretes, hogy milyen szigorú mértéket kívánnék én a magam részéről az igazságszolgáltatás jóságának és különösen korszerűségének a megítélésénél alkalmazni. Igen magasan fekvő célokat kell magunk elé tűznünk, ha csak némileg is föllebb akarunk jutni azon a lejtőn, amelyen kedvezőtlen körülmények erősen lesodortak. Még nem is olyan régen azzal a kijelentéssel kellett elég sűrűn elbocsátanunk a rendes pereik elintézését kérő feleket a budapesti kir. törvényszéken, hogy a per még nem kerülhet sorra, mert csak félév óta van ítélet alá terjesztve. Csak félév óta. A megzavart magánjogi jogrendnek polgári per útján való orvoslása a legragyogóbb perrendtartás és a legkitűnőbb bíróság föltételezése mellett sem lehet tökéletes. És vájjon miért? Azért, mert nem lehet eléggé gyors. Általánosan azt tartják, hogy nagyobb súlyt kell helyezni az ítélkezés alaposságára, mint annak gyorsaságára és ha ezek a kívánalmak párhuzamosan meg nem valósíthatók, úgy az utóbbinak kell háttérbe szorulnia. Én úgy vélem, hogy ez a két követelmény annyira egyenrangú és egymásba fonódó, hogy lehet igen alapos, tehát helyes ténymegállapítást és jogi következtetést tartalmazó bírói döntésünk, rendszerint mégsem fogja célját érhetni, ha nem követte nyomon a jogsértést. Gazdasági életünknek rohamos ár- és értékhullámzásai közepette az évek multán meghozott ítélet hol a komikum, hol a tragikum erejével hat. Vájjon mi hasznát veszi a kereskedő a megnyert perek egész sorozatának, ha azok elhúzódása miatt anyagi zavarok közé került, csődbe jutott s fényes perbeli győzelmeinek a substratuma már csak a csődtömegét gazdagítja. Hát amikor a 16 K-ra lecsúszott búzaárak idejében teljes komolysággal arra kötelezzük az eladót, hogy a vevőnek az évek előtt kikötött 24 K-ás egységáron néhány vaggon búzát szállítson ? Gyorsnak kell lennie a polgári jogszolgáltatásnak nemzetgazdasági, szociális és általános politikai okokból. A polgári per betegségi folyamata a magánjogi jogrendnek, amelynek nem szabad krónikussá válnia.