Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 27. szám - Előterjesztésünk a kisegítő curiai birák intézményének visszaállítása tervének elejtése iránt

257 Közművek .„ „ _ Bankbeeslések díjai í. helyű kölcsön Időközi kamat II. helyű kölcsön « 2000-— « 346-96 329917-02 Fedezel „ « 207464-34 « 2668*89 .... (( 35O00-­~ 215133-23 Fedezetlen K -S4783-79 Telek Épílő vállalkozó ín ternátus-kiadások. .... „ K 27767-02 „ „ « 261000- — ... „ « I 1826-45 Bankbec-lésok díjai .„. „ .... « 165-— Vegyes építkezési és berendezési kiadások „ „ ... « 37769-73 Közművek I. helyű kölcsön Kamat ca Fővárosi segély 4000­342528-25 Fedezel K 216481-70 « 2500-— « 29695-­248676-70 fedezetlen K 93851 55 Minthogy a fedezetlen tartozásokra az egyesü el részben már törlesztéseket tett, az építkezésekből és az internátus bebútorozásá­ból folyólag összes tartozása jelenleg K 153523*73, erre azonban a még lel nem használt 35000 kor. rendelkezésre áll. Az építő\állalkozó állal felszámító'!, de mind ez ideig még jfivá nem hagyott hátralékos követe és a következő: A bérház ulán._ ... Az internátus után K 74595­« 56500. 131095­Ennek lör'csziése aként történik, hogy az eg\e>ület íehesz 30,000 kor. folyószámla-kölcsönl, mely öt év alatt törlesztetik, a maradványul jelentkező ca 100,000 koronát pedig 10 év alatt \an jogunk a vállalkozónak lefizetni. Minthogy a bérház-építkezés a leg­teljesebb sikerrel járt, amennyiben egy bolt kivételével az összes lakások az előirányzati árban kiadattak, s minthogy az interná­tus üzeme is cselekvőnek mutatkozik: valamennyi jelzálogos és egyéb kölcsön kamatát és törlesztési hányadát e két üzem minden valószínűség szerint fedezni fogja. Az építkezés végeredménye gyanánt tehát az egyesület 'vonat­kozó vagyonállaga következőkép alakul. Csupán az építkezésre for­dított készkiadásokat tekintve és nem véve figyelembe azt az érték­emelkedést, mely az épületek elkészültével természetszerűleg jár s mely a jövedelmezőségben jut kifejezésre, az internátus nyers értéke 342528 korona, a bérházé 329,917 korona, összesen 672,445 kor. Tíz év muha e két épületet már csak a két hosszú lejárású, összesen 470,000 kor. jelzálogos kölcsön lógja teiheln s így az egyesület vagyona e legmérsékellebb számítási alapon is 202,445 koronával fog gyarapodni. Ebbe nincs beleértve a telek­érték-emelkedés és a hosszú lejáratú kölcsönöknek e 10 év alatt törleszteti része. Természetesen a vagyonérték a jövedelmezőségi kulcs alapján még magasabbra lehelő. Miután tilkár még bemutatta az építkezési kölcsönökre vonat­kozólag a Magyar Jelzálog Hitelbankkal foganatosított elszámolást, az igazgatóság úgy az építkezésre, mint az internátus lelszcrelésére s az építkezési hitelek (elhasználására nézve az elnökség jelentéséi jóváhagyólag tudomásul vette. Elnök bejelenti, hogy igaz ugyan, mikép az internátus és bérház üzembevélelénél az egyesületnek az építkezési késedelmes munká­latokból kára nem származott, de ily késedelmek tényleg felmerül­tek s a szerződés ez esetben, a vállalkozót kötbér fizetésére kö­telezi. . Az igazgatóság megbízza az elnökséget, hogy erre nézve hall­gassa meg a vállalkozót, s a tisztikar bevonásával legjobb belátása szerint saját hatáskörében határozzon, határozatáról pedig tegyen annak idején jelentést. Lányi Márton tilkár jelentést tesz a birói lelép építkezésére vonatkozó pénzkezelés állapotáról, azzal, hogy a végleges elszámo­lás még nem ejthető meg, mert a nagyszabású vállalkozás minden részletében még nincs lebonjolílva. Elnök bejelenti, hogy az internátus javára kezdeményezett gyűjtés szép eredménnyel indult meg, a további siker tagtársaink buzgalmától függ. Az egyes adományok az egyesületi közlönyben állandóan közzétételnek. Egyszersmind felhatalmazást kér arra, hogy a mennyiben a bank a kölcsön adott perselyeket eladni lenne haj­landó, azo"kat az egyesület részére megfelelő áron megvehesse. Az igazgatóság a felhatalmazást megadja. Szmelán László helyettes pénztáros jelentést tesz a pénztár álla­potáról, mit az igazgatóság tudomásul vesz. Schuszter Rudolf főtitkár ismerteti az alsóbiróságoknál beho­zandó törvénykezési szünet tárgyában beérkezett indítványokai. A maga részéről a felvelett eszmét nem pártolja. Úgy a törvényszékeink, mint járásbíróságaink nagy része oly csekély birói létszámmal rendelkeznek, hogy a törvény-zékeknél a szüneti tanács alakítása a bíráknak mintegy felét foglalni magában, a járásbíróságoknál pedig, melyek 1 —3 bíróból állanak, a törvény­kezési szünet egyenlő volna a szabadságolással. Az 1'83-ik évi XXXIII. t-cz, mely a törvénykezési szünetel általában — tehát az első'olyamodású bíróságoknál is — életbeléptettc, rövid 3—4 évi fennállása után az 1887-ik évi XXX. l.-Cz. által hatályon kívül lelt helyezve és a törvénykezési szünet a lelsőbiróságokra korlátoltat olt. Ennek a törvénynek indokolásában az van mondva, hogy a felső­bíróságoknál azért tailandó fel, mivel itt előzetes intézkedés, perelő­készítés stb. nem szerepel, hanem csak érdemleges intézkedések teen­dők; és hozzáteszi, hogy a törvénykezési szünet «az elsőlolyamo­dású bíróságoknál nem váll be.» Ez a helyzet most is fennáll és nincs semmi kilátás arra, hogy a törvényhozás egy törvényt, melyei hatályon kívül helyezeti azért, meri nem vált, ht, visszaállítana. Lehetne ugyan külön megfontolás tárgyává tenni a nagyobb vidéki és a budapesti elsőfolyamodásű bíróságokat, a Hol a birák létszáma a törvénykezési szünet behozatalát lehetővé teszi. Ezekre nézve azon­ban 3 szünet életbeléptelése iránt indítványt lenni azért nem czél­szerű, mivel először nehéz megállapítani, hogy mely bíróságok tar­toznának ebbe a kategóriába, és másodszor nem ajánlatos az első­folyamodásű bíróságok közi ily megkülönböztetést lenni, a mi gya­korlatilag sokszor kereszlülviheiellen is. Az ügyvédek szempontjából mindenesetre kívánatos volna a szünet meghonosítása. Ez azonban nem lenne eleg indok a mi egyesületünkre nézve; ha az ügyvédek kijárják, mi nem fogjuk ellenezni. Az igazgatóság többek hozzászólása után akénl határozót!, hogy tekintenél a polgári perrendtartás küszöbön álló életbelépte­tésére, az általános törvénykezési szünet behozatalára irányuló javaslatot ezútlal nem tartja időszerűnek. Lányi Márton tilkár ismerteli a nyíregyházi osztály oly irányú javaslalát, hogy szorgalmavlassék a VII. és VI. fizetési osztályok betöltése és pedig aként.. hogy a kinevezés ne seleclio útján tör­ténjék. Az igazgatóság a javaslattal egyeiéri s utal a már ténntebb elhatározóit vegyes tárgyú memorandumra. Az ipqlysági és a székelyudvarhelyi osztály javasolja, hogy az internálusban vidéki tagtársaink részére pensio rendszer létesít­tessék. Az igazgatóság c kérelmet nem találja leljesílíiclőnek, mert az internátus adómentességét érintené. A Magyar Klet és Járadékbiztosító Intézet azt az ajánlatot teszi, hogy az egyesület ajánlásával legye lehetővé birák és ügyé­szek körében biztosítási ügylelek kötéséi s ennek lejében a díjak-

Next

/
Thumbnails
Contents