Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1913 (4. évfolyam, 26-29. szám)

1913 / 26. szám - Egyesületünk előterjesztése a m. kir. miniszterelnökhöz a biráknak és ügyészeknek megadandó passiv választójog tárgyában

244 Épen ezért van az uj ügyvitel szabály tervezet ez évi január hó 1-ike óta a budapesti VI. kerületi járásbíróságnál gyakorlati kipróbálás alá véve, hogy ezen kipróbálás által még idejében, ki lehessen azt tapasztalni, azt a mi belőle, hiányzik pótolni; a mi nem vált be elhagyni, a mi a gyakorlati kivitelben tökéletlen, megfelelően átalakítani, átmódosílani. A várakozás álláspontjára kell tehát egyelőre helyezkedni és gyűjteni a tapasztalatokat. A budapesti kir. törvényszék kebelében két hetenként az uj polgári perrendtartást ismertető előadások lesznek megtartva, a törvényszék nagytokú érdeklődése mellett. 2. Vidéki osztályaink közül: a) « „i oSZ,á,y 1943 « t^'''e=t"^I Eflyesületünk előterjesztése « pókban kéthetenként magánjogi továbbá gyárakat tekint meg; b) a zilahi osztály hetenként jogi vitaösszejöveteleket tart; c) a nagyváradi osztály a gyáriparosok országos szövetségének helyi fiókjával a megtartandó megtekintések tárgyában lépett érintkezésbe; d) a balassagyarmati osztály kéthetenként a polgári perrendtartást ismertető vitaestélyt tart; e) a kecskeméti osztály 1913 februártól kezdve, hetenként ismertető előadásokat tart a polgári perrendtartásról. Felkérjük vidéki osztályainkat, hogy a továbbképzés fejlesztésére több figyelmet fordítsanak. 3. A továbbképzés külföldön. Az államtudományi továbbképző egyesület Berlinben az 1912 — 1913. évi téli munkaprogrammjába a gyakorlati jogászokat továbbképző előadások megtartását vette fel, melyen az úgynevezett assessori vizsgálatot letett jogászok vehetnek részt. A nevezett egyesületnek ez a terve mindenütt kellemes feltűnést kellett, különösen azért, mert ily tanfolyamok tartására eddig még egyetlen egy főiskola sem vállalkozott. Ezzel a fent közölt új tanfolyammal kapcsolatban meg kell említenünk azt, hogy a berlini Kammergericht kerületében már 1910. év óta egy hasonló intézmény van életben, a melyben a birák és ügyészek nagy számban résztvesznek. A Kammergericht kerületében megtartott továbbképző tanfolyamok a Berlinben vagy Berlinen kívül lévő állami, községi, mezőgazdasági, ipari üzemek megtekintésével voltak összekapcsolva és azokon ismert nevű jogtudósok, psychiaterek, törvényszéki orvosok, egyetemi tanárok, nemzetgazdasági, kereskedelmi, természettudományi, technikai szakférfiak, vezető szerepet vivő államférfiak, jóléti intézmények vezetői, bankigazgatók, biztosítási szakemberek, nagyipari üzemek vezetői tartottak saját tudományos területükre teljesen kiterjedő és egyszersmind szemléltető előadásokat. A Kammergericht kebelében 1913. év. közepén is lesz megtartva egy újabb továbbképző tanfolyam, a melyen birák és ügyészek, szóval magasabb igazságügyi tisztviselők, számra nézve több mint 1200-an vesznek majd részt. A tanfolyam a megfelelő számú megtekintéssel kapcsolatban a .magánjognak és közjognak, a psychiatriának, a nemzetgazdaságnak, a technikának, a természettudományoknak kérdésével fog foglalkozni. A tanfolyam előadásain és megtekintésein való részvétel ingyenes. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület t. Elnökségének Budapest, I., Ráth-György-utcza 20. A féláru menetjegy váltására jogosító arczképes igazolványokra igényjogosultak családtagjainak hasonló igazolványnyal való ellátása ügyében folyó évi szeptember hó 4-én érkezett b. iratára tisztelettel értesítjük, hogy ez a kérdés miniszteri jóváhagyást igénylő 23. sz. utasításunkban uj kiadása alkalmából nálunk jelenleg tárgyalás alatt van. * Budapest, 1912. évi deczember hó 18-án. A magyar királyi államvasutak igazgatósága. Bírósági ügyvitel és rendtartás. A kiható bírósági ügyvitel és szolgálati rendtartás egyes részleteir tanácskozásokat tartottak a budapesti, az újvidéki, a miskolczi és a balassagyarmati osztályok. Ugyanezen kérdések megvitatását napirendre tűzték a székelyudvarhelyi, a zilahi, nagyváradi és lugosi osztályok. Felhívjuk osztályaink figyelmét e kérdés nagy fontosságára és kérjük többi osztályaink állásfoglalását is. A családtagoknak arczképes igazolványnyal való ellátása. Tagjaink jogos érdekeit szem előtt tartva, több izben fordultunk a máv. igazgatóságához azzal a kérelemmel, hogy az állami tisztviselők családtagjai láttassanak el arczképes igazolványnyal. Örömmel közöljük, hogy legutóbbi előterjesztésünkre a következő választ kaptuk: terelnökhöz a bíráknak és ügyészeknek megadandó passiv választójog tárgyában.* A választójogra vonatkozó törvényjavaslatnak 1912-ik évi decz. 31-én az országgyűléshez történt beterjesztése folytán a választójogi reform kérdése most már megoldást követel. Ebből az alkalomból a tisztelettel alólirt Országos Birói és Ügyészi Egyesület az alábbiakban indokolt tiszteletteljes kívánságának akar az ezen reformmunkálatoknál leendő figyelembevétele czéijából kifejezést adm. A ccbirói hatalom gyakorlásáról» szóló 1869. évi IV. t.-cz. 8. §-a, pontja szerint «a biró nem lehet egyszersmind országgyűlési képviselő)) és az összeférhetlenségről szóló 1901. évi XXIV. t.-cz. 1. §. szerint országgyűlési képviselő nem viselhet o,y hivatalt, mely a Korona vagy Kormány kinevezésétől függ és fizetéssel jár. Ez idő szerint tehát a birót a képviselőházból tételes törvények zárják ki. Abban a véleményben vagyunk azonban, hogy ezek a törvényes intézkedések ma már többé fenn nem tarthatók és a bírónak is megadandó a passiv választójog, a mint az ma már, mondhatni minden kulturáltamban meg van adva. A főrendiházból a birót a törvény nemcsak ki nem zárja, hanem éppen a legmagasabb birói állásokban levő birák a kir. Curia elnöke és másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke birói állásuknál fogva törvény alapján tagjai a főrendiháznak. Miért legyenek tehát a birák a törvényhozás másik házából a képviselőházból kizárva ? A fent idézett törvények, melyek a birót a képviselőházból kizárják, már alkotásukkor sem állottak helyes alapon. Valószínű, hogy azoknak különösen az 1869-iki törvény megalkotásakor a birói függetlenség érdekében vélték szükségesnek azt, hogy a birót a képviselőházból kizárják. Pedig a biró függetlenségét félteni a törvényhozás terén sem kell, mert attól a bírótól, a ki a birói függetlenségét az ítélkezésben mindenkor és bármily viszonyok között ugy megtudta óvni, mint a magyar biró, elvárható és jogosan feltehető, hogy birói függetlenségét megóvja akkor is, mikor törvényhozói hatalmat gyakorol. Be nem látható tehát, hogy a magyar biró miért lenne a parlamentből kizárandó, midőn a többi államok parlamentjeiben a biró helyet foglal. Nincs számbavehető nyugateurópai állam, melyben a biró ne lehetne tagja a képviselőháznak. Utalunk egészen eltekintve Angliától, hol a biró nélkül parlamentet elképzelni sem tudnak, csak a velünk szomszédos Ausztriára és a Németbirodalomra. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület által a több külföldi társegyesüleltől megszerzett adatok' alapján megállapítható, hogy úgy Ausztriában, mint a német birodalomban és ennek egyes országaiban a lényleges szolgálatban levő biró — anélkül, hogy akár ideiglenesen is nyugdíjaztatnék — tagja az illető képviselőházaknak. ' Így pl. ez idő szerint az osztrák aReichsrathban)) 20 biró, a német «Reichstagban» ugyancsak 20 biró, a porosz képviselőházban pedig 50 biró bir képviselői mandátummal, habár mindezeknél a törvényhozó t eslületeknél több évre terjedő cziklusra szól a képviselői mandátum; igy a porosz képviselőháznál három évre, az osztrák és a német birodalomnál pedig 5—5 évre. A birónak a parlamentben való részvétele az említett egyes államokban szabályozva is van. Ez a szabályozás az egyes országokban némi eltérést mutat ugyan, a fővonásokban azonban megegyezők, így Ausztriában, Poroszországban, Bajorországban, Szászországban, Badenben, Hessenben ugy szabályozták, hogy a biró arra az időre, melyen át képviselő, szabadságon van, anélkül azonban, hogy megválasztatása a felettes hatóságnak előzetes engedélyéhez volna kötve; a * Ezt terjesztettük a kérvényt pártolás czéijából a na. kir. igazságügyminiszterliez is be