Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 22. szám - Adalékok a korhatár kérdéséhez a birói és ügyészi karban

211 Hozzátette, hogy az a 0(1,000 korona, a mi erre íel van véve, nagyon egyenetlenül van megosztva, meri a kodilikáczióra csak 30 egynéhányezer korona jut, a töl»l»i 24,000 korona pedig nyomtatási költség. Hogy mindjárt az első kérdésre válaszoljak, az év végén, remélem meg fog jelenni a teljes kódex, úgy hogy azután ahhoz minden szakember hozzászólhat. (Élénk helye$lé$.) I.esz benne magyar tartalom, mert azt is kívánta erre nézve is megnyugtathatom, A mi azután a költségeket illeti, 00,000 koronát ennek csak a többlete tesz ki; hiszen eddig is kdleii honorálni az ott működőket, fel is volt véve 160,000 korona és az egész összegből csak "24,000 korona esik nyomtatásra, a többi pedig az illetők honorálására. Ez tehát bizonyára nem aránytalan eloszlás. Azután felhozta a biróképzést és a jogi szakoktatás relormját. Ez nagyon szükséges, (áradozunk is rajta ; különösen bejelenthetem azt, hogy a novellában ugyancsak az egyforma elméleti kvalifikáezió I van felvéve biró és ügyvéd közt, sőt már kész egy törvényjavaslatom is, a mely eltörli a birói vizsgát és az ügyvédit mint ősi ma- j gyar intézményt reformálva általánosítja. (Helyeslés.) A telekkönyvre vonatkozólag a reform munkában van. A mi a judikaturát illeti, beielenlhetem, hogy épen most a beterjesztett szervezeti novellában foglaltatik a judikalurának olyatén szabályozása, mely meggátolja, hogy ellenkező határozatok lehessenek ; az elvi jelentőségű határozatok ugyanis hivatalosan gyűjtetnek, és ha a Curia el akar térni valamely határozattól, akkor köteles azt a plénumban kimondani és a régi határozatot kiselejtezni. így legalább úgy a ezivilis, mint a büntető igazságszolgáltatás (erén bizonyos egyöntetűség fog előállni. Ezek a határozatok közzétételnek s f akkor egy pár kötetben megkapja a jogászközönség az egész judikafurát s ezáltal a létező bajokon ezen a téren is segítve lesz. Meg egyszer kérem a t. házat, hogy a halározati javaslatot elutasítani méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Az <'(|y<ks igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok inódosí(ásái*ól szóló f örvé ayj a v aslat. Az országgyűlés képviselőháza 1912 január 19. és 2U.-iki ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az erre vonatkozó tárgyalás anyagát az alábbiakban adjuk :• Következik az egyes igazságügyi szerkezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Az előadó úr kíván szólni. Várady Zsigmond előadó: T. ház! A szervezeti novella számos egyszerűsítési szabályt állít be, a melyek egy jelentékeny részét a polgári perrendtartásból veszi ál, és a melyeket arra az időre is érvényesíteni kíván, a mely időre a polgári perrendtartás, a mely különben már törvényerőre emelkedett, még életbe nem lép. Ezenkívül a végrehajtási eljárás, a íizetési meghagyások és a telekkönyvi eljárások terén létesít a javaslat oly egyszerűsítéseket, a melyek az ügymenet gyorsítására és az igazságszolgáltatás munkájának könnyebbé tételeié is fognak szolgálni. Ugyanebből a czélból, tudniillik az igazságszolgáltatás gyorsítása és tökéletesítése czéljából, módosítja a szervezetei is egész sor szabálvlyal, a melyekre egészen röviden, az idő lehető kímélése végett kívánok, még pedig csak a fontosabbakra rámutatni. [Halljuk! Halljuk!) Ilyen az, hogy a tanácstagok számét a javaslat leszállítani kívánja a felsőbíróságoknál oly módon, hogy a királyi Curiánál minden ügyben ezután csak öt biró ítélkezzék, a kir. táblán pedig felülvizsgálati, fellölyamodási és büntetőügyekben csak három biró járjon el Továbbá az irodáknak és egyes, az igazságügyminiszter úr által kijelölendő jegyzőknek önálló hatáskört ad bizonyos ügykörben, a mely ügykör külön log megállapíttatni. Végül, hogy az ebbe a csoportba eső szervezeti egyszerűsítésekel kimerítsem, a kisegítő bírákat a Curiánál megszüntetni kívánja. (Helyeslés.) A harmadik csoportját azoknak az intézkedéseknek, a melyekkel ;i javaslat az igazságszolgáltatást gyorsítani, tökéletesíteni és egyszerűsíteni óhajtja, azok adják, a melyek a szorosabb értelemben veti szervezeti javítások fogalma alá esnek. Ezek közül a Pontosabbak a következők : A törvényjavaslat lehetővé kívánja lenni azt, hogy a fegyelmi eljárás rendjén a fegyelmileg vádolt biró elítélhető legyen előmozdításra a nélkül is, hogy a/, ő vagy családjának nyugdíjigényei koczkáztatva lennének. (Helyeslés jobbfelől.) Szükségesnek tartja ezt a javaslat azért, meri számos esetben előfordult, hogy egy különben előmozdításra alkalmasnak talált bírót humanista szempontokból megtartották azért, mert a vétséget nem tartották eléggé súlyosnak arra, hogy kenyerétől — még azt a családot is megfoszszák, a mely családnak addig az a biró az ő működésével és szolgálatával a kenyerei biztosította. Ezekből a szempontokból a javaslat kimondani kívánja azt is, hogy a biró elítélhető legven áthelyezésre abban az esetben is. ha különben fegyelmi vétség nem terheli, de áthelyezése az adott eset körülményeinél fogva az igazságszolgáltatásnak és talán magának annak a bírónak is érdekében áll. Ugyanebből a szempontból a törvényjavaslat a Curia bíráinak 70, más bíráknak pedig 05 esztendős korukban nyugdíjazhatását állapítja meg és mondja ki arra az esetre, ha tartósan képtelenné válnak hivatali kötelességeik teljesítésére. Végül a törvényszéki elnökök közül öttel többel rendel a javaslat euriai birói czímmel és jelleggel felruházni és kimondani kívánja azt, hogy albiró járásbírósághoz kél esztendő lefolyása után csak kivételesen legyen kinevezhető. Ezek után nem marad más hátra, mini hogy ;i javaslat első kél szakaszában foglalt és a reformok szempontjából tulajdonképen leglényegesebbnek tekinthető rendelkezések a i. ház előtt röviden ismertessem. (Halljuk! Hulljuk!) Ez a két szakasz szintén szervezeti, és pedig az első a bíróság, a második az ügyvédség szervezésének módosítására vonatkozó szabályokat tartalmaz. A javaslat és a javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság egyetért az igazságügyi kormánynyal abban a tekintetben, hogy szükséges úgy a birói, mint az ügvvédi kar szellemi színvonalának emelése, s a második kategóriában, t. i. az ügyvédiben szükséges ezenkívül megnehezíteni azokat az előfeltételeket, a melyek mellett e karba bejül ni ma lehetséges. A mi az elsőt, a szellemi színvonal lehelő emeléséi illeti . . . Gr. Batthyány Tivadar: De nem szerzeit jogok serei 11 M • \ el! Sümegi Vilmos: A ki már ügyvédjelölt, az azon a pályán van. Nem lehet inhumánusan eljárni! Ez embertelenség ! Nem járja ! (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltásoka jobboldalon : Nincs szerzeit jog .') Várady Zsigmond előadó: ... a bírák szellemi színvonalának emelése már abból a szempontból is okvetlenül szükséges (Zaj. Eliuik csenget.), mert a mai kvalifikáezió mellett a birák egyfelől aránylag igen csekély előképzettséggel és kevés vizsgával, másfelől az ügyvédi karnál sokkal könnyebben és sokkal kisebb kvalifikáezióval jutnak a birói székbe. Ez bizonyos visszás társadalmi helyzetet is teremt, mert a jogszolgáltatás és közérdek szempontjából nem óhajtandó, hogy az ítélkező birói karnak kisebb szellemi minősítése legyen, mint a pert csak előkészítő ügyvédi karnak. A birói kar színvonalának emelése végett, továbbá a czélból, hogy a két kar tudományos kiképzése és kvalífikácziőja lehetőleg egyenlő legyen, a törvényjavaslat azt rendeli, hogy a bírósági gyakorlat megkezdéséhez, a birói vizsga előtti gyakorlati esztendők megkezdéséhez és folytatásához szintén a jogtudori fok elnyerése legyen szükséges. Azt rendeli továbbá, hogy a birói vizsgának ily módon a jogtudori fok elnyerésétől számított háromévi gyakoriali működés után letételét követőleg a birói vizsgát sikeresen letett egyén még kél esztendeig szolgáljon és csak ezután legyen bírói állásra kinevezhető. Ezek a tulajdonképeni szigorítások, melyeknek enyhítésére a törvényjavaslat két átmeneti időt állapít meg. Az egyik átmeneti idő egy hathónapos mindkét karra nézve, és azt rendeli, hogy azok. kik a törvény életbeléptetésétől kezdve hat hónapon belül a birói ágban leteszik a régi szabályok szerint a birói vizsgálat alapját tevő elővizsgál, t. i. egy szigorlatot vagy egy államvizsgát, azok még a régi törvények és régi gyakorlat szerint lehessenek bírákká. A másik átmeneti idő, melyet a törvény méltányossági szempontból beállít: egyesztendős, mely azt jelenti és úgy rendelkezik, hogy a kik egy esztendő alatt a jelen törvény életbelépésétől kezdve leteszik a birói, illetve az ügvvédi vizsgál, azokra nézve a jelen törvény szabályai nem érvényesek. Tekinteltel arra, hogy sok oldalról — a t. ház egyik oldaláról az előbb közbeszólások alakjában is — megnyilatkozott az az álláspont, hogy a törvényjavaslatnak ezek a rendelkezései szerzett jogot sértenének (hja:! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.), engedje meg a t. ház, hogy egyetlen kis lépéssel túlterjeszkedve az előadáson, bátor legyek megjegyezni, hogy szerzett jogok még akkor sem volnának sértve, ha ilyen elég széles méltányossági és átmeneti batáridők be nem állíttatnának. Sümegi Vilmos: Ez a liberalizmus? Várady Zsigmond előadó: A liberalizmus nem állhal abból, hogy a közérdek rovására . . (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Holló Lajos: Embertelenség. Gr. Batthyány Tivadar: Négyezer szegény ördögöl tönkretesznek! (Zaj.) Várady Zsigmond előadó:. .. a közérdek rovására a legnagyobb társadalmi osztályok által szükségesnek elismeri reformjavaslat súlya és hatása gszüntettessék. A liberalizmusnak ez nem érdeke, a szerzett jog szempontja pedig itt egyáltalán szóba nem