Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 25. szám - A nemzetközi birói kongresszus

238 A nemzetközi bírói kongresszus. Egyesölelünk nngy reményekre jogosító éleiében kétségtelenül igen számot tévő szereplés volt: az első nemzetközi birói kongreszszuson való csoportos megjelenésünk. Ez alkalommal első izben léptünk hivatalosan és személyesen érintkezésbe a külföldi hasonló jellegű intézmények kiküldött képviselőivel és került először sor arra, hogy virágzó egyesületünk a külföld előtt is életképes formájáról s erkölcsi súlyáról megfelelő tannbizonyságot tegyen. A kongresszus, — mint a napilapok révén eléggé ösmeretes — Wienben, szeptember 1—3. napjai közt ülésezett s azon az azt rendező osztrák birói egyesület meghívására vettünk részt. Oltani szereplésünk — ezt álszerénység nélkül bízvást mondhatjuk — a külföldi egyesülések élénk rokonszenvét vivta ki, de mi magunk is meglehetünk elégedve az elért erkölcsi eredménynyel. Maga a birói egyesülés tágabb értelemben vett eszméje pedig — és ebben van kétségtelenül a dolog súlypontja — a nemzetközi vonatkozásban fölvette azokat az első erős kapcsokat, melyek a társulásban rejlő eszmei erő alapján, ideális czéljai eléréséhez — úgy véljük — hathatósan fogják közelebb hozni. Magát a birói kongresszus lefolyását, hogy annak hű képe lapunkban meg legyen rögzítve, a következőkben ismertetjük. Egyesülelünknek, az elnökség ez iránybani ismert felhívása folytán, önként jelentkezelt kiküldöttei Grecsák Károly elnök vezetése alatt, aug. 31-én fél 3 órakor indultak el Budapestről az államvasutak állal ezúttal is előzékenyen rendelkezésre bocsátott fenntartott, kocsiszakaszokban. A küldöttségben az elnökön kívül, Wettstein Gyula curiai biró, dr. Biró Kálmán, dr. Révay Bódog, dr. Székely Miksa törvényszéki birák, dr. Kármán Elemér, Kuttrér Ottó, Gyika Ernő, Samuelli járásbirák, dr. Aranyiczky Sztankó és dr. Szakmáry Pál kir. ügyészek, dr. Glatz Ede jegyző, dr. Aiter György joggyakornok és mások vettek részt, kik közül egyesek az úton, illetve a helyszínén csatlakozlak. Kármán járásbiró és Aranyiczky ügyész nejeiket is elhozták. Aznap (szombaton) este a magyar küldöttek az Alt-Pilsenetzi sörcsarnokban találkoztak a központi inlézőséggel s a már egybegyűli egyéb résztvevőkkel. Vasárnap (szept. 1-én) délelőtt Grecsák elnök, Wettstein curiai cs Révay törvényszéki birák kíséretében, tisztelgő látogatást lelt az osztrák birói szövetség elnökénél: Elsner Leo főtörvényszéki tanácsvezelő bírónál s ez alkalommal egyben megtekintették az osztrák birói egylet wieni helyiségeit, melyek, bár egyelőre szerény keretek között, az egyesületi élet czéljait egy már számot tevő könyvtár és nagyszámú szakfolyóirat útján is, sikeresen közvetítik. Elmer elnök még aznap viszonozta a látogatásokat. Vasárnap esle a Stadtparkban lévő Cnrsalon dísztermében, a különböző nemzetek küldötteinek ismerkedési estélye volt, melyen mintegy 400 különböző nemzetbeli biró jelent meg és pedig a zRichter-tagu számos résztvevője: hölgyei kíséretében. Itt — nagyon belyesen — erősen vegyültek a különböző nemzetbeli kartársak és élénk eszmecserék fejlődtek a biró helyzetéről, előmeneteli és fizetési viszonyairól a különböző országokban. Az est hivatalos része folyamán Elmer elnök hosszabb felköszöntőben üdvözölte a megjelent magyar, birodalmi német, olasz, scbweizi és bolgár egyletek képviselőit, nagy örömének adván kifejezést a felett, hogy az első nemzetközi biró kongresszus alkalmával ilyen várakozáson felüli szép eredménye lett a felhívásnak és hogy iiyen nagyfokú érdeklődés mutatkozik a közös érdekű kérdések megvitatása iránt. Magyar részről: Grecsák Károly curiai biró, a Magyar Birói és Ügyészi Egyesület nevében köszönte meg a szíves fogadtatást és általános, zajos tetszést aratott beszédében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy szükség volt-e a birák tömörülésére, vagy hogy azoknak volt-e igazuk, a kik ezt a szervezkedést legalább is szükségtelennek, vagv éppen az államhatalommal szemben való egvenes állásfoglalásnak tekintették. Ennek a szervezkedésnek szükségességét eléggé indokolja az, hogy még oly országokban sem találkozunk a birói függetlenségnek kellő értékelésével, a hol egyébként féltékenyen őrködnek a felett, hogy a szabadságjogok még csak el se homályosodjanak; és a mikor Magvarországon is a legutóbbi időben tanúi voltunk annak, hogy a polgári perrendtartás életbeléptetése érdekében fel akarták tüggeszteni a birói függetlenségnek kél nagy fundamentumát, az elmozdíthatatlanságot és az áthelyezhetellenséget. akkor minden komolyan gondolkodó, mélyebben a jövőbe tekintő ember előtt kétségtelen, hogy igen is szükséges volt, hogy a bírák, a szabadságjogok leghivatottabb védelmezői, szervezkedjenek abból a czélból, hogy a birói függetlenséget minden hatalmi túlkapással szemben megvédelmezzék. Azzal a gyermekes váddal szemben pedig, mintha a birák szervezkedése az államhatalommal szemben való állásfoglalást jelentene, egyszerűen csak arra kell rámutatni, hogy hiszen a birói hatalom, az államhatalomnak egyik alkotó része és így a birói hatalom megerősítése egyúttal az államhatalmat is megerősíti. Őszinte örömmel kell ezért a birák nemzetközi szervezkedését is üdvözölni, a melyet a maga részéről és különösen azt, hogy először • Wienben gyűltek a birák össze, annál nagyobb örömmel fogad, mert etlől mnt magyar ember a bírói érdekek hathatós előmozdítása mellett még azt is várja, hogy a magyar birák osztrák kollégáikkal meg fogják keresni és találni az utat arra is, hogy a politikai összetartozandóság érzetét is kellőleg ápolják, a nélkül, hogy ezzel az állami önállóság eszméjét bármiképen is érintsék; és hogy a jogszolgáltatásban álló magyar és osztrák birák kezet fognak majd arra, hogy abban a nagyobb közösségben, a melyben élünk és a melyben kell élnünk, a kölcsönös bizalmat és rokonszenvet előmozdítsák és megerősítsék. Ezután dr. Leeb törvényszéki biró a Németbirodalom birói szövetségének elnöke, dr. Piola-Caselli olasz főtörvényszéki biró az olasz birói egylet, dr. Subow sophiai bolgár táblai alelnök a bolgár kartársak nevében köszönte meg az üdvözlést. Felszólalt még báió Vitorelli v. b. t. t. a bécsi felebbezési törvényszék (tábla) elnöke is, a ki arra mutatott rá, hogy mennyire szükséges az egyesülés és a közös érdekű ügyeknek együttes megvitatása, a mitől szép eredmények várhatók. Ő maga — mint mondotta — 20 év óta, mióta vezető állást tö t be, mindig legszebb hivatalos kötelességének ismerte, úgy az egész birói kar, mint a körzele alá tartozó minden egyes biró helyesen felfogott érdekét erejéhez mérten támogatni. Az ismerkedő estély lelkes hangulatban az éjféli órákig tartott. Maga a sajátképeni birói kongresszus aztán hétfőn (szeptember hó 2-án) tartotta alakutó ülését az egyetem dísztermében. Elsner Leo főtörvényszéki tanácsvezető biró nagyobb beszéd keretében üdvözölte és nyitotta meg a tanácskozást. Ez után dr. Hohenburyer osztrák igazságügyminiszter hatalmas lendületű, szónoki készségekben gazdag beszédben üdvözölte a kongresszust és főleg azt hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak nemzetközi jelentősége van és hogy mint az igazságügyi igazgatás vezetőjének — úgy érzi — ebből az alkalomból legalább is egészen őszintén meg kell állapítani álláspontját azokkal a törekvésekkel szemben, a melyek Auslriában a birói függetlenség kiszélesítése tekintetében folynak s itt nagy vonásokban vázolta azokat a szempontokat is, melyek az igazságügyi kormányzatot a bírákat érintő szervezeti kérdésekben vezetik. Ezután az egyelem jogi karának dékánja, Schwind báró, majd Neumayer, Bécs város polgármestere, dr. Ofner, az ismert lartománygyűlési képviselő, az igazságügyi bizottság előadója és végül dr. Eeistmanlel, az alsóaustriai ügyvédi és dr. Mayerhofer, az alsóausztriai közjegyzői kamara elnökei üdvözölték talpraesett rövidebb-hosszabb beszédek kapcsán a kongresszust. A tárgysorozat első pontja az esküdtszék kérdése volt (Geschworenen Gerichle, oder Sehöffengerichte), a melyet dr. Allmann Lajos bécsi törvényszéki biró fejlegetett. A kérdés körül hosszabb vita fejlődött ki, a melynek során a magyarok közül felszólalt dr. Kármán Elemér erzsébelfalvai járásbiró, a ki magvas és irodalmi szempontokra is kiterjedő előadásában azt fejtegette, hogy az esküdtszék lélektani tanulmányozásának nagyobb