Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 25. szám

235 miniszterelnökhöz, sürgetve annak az elodázhatatlan kérdésnek minél előbb való megoldását. Ez a kérdés most már tényleg egy nagy lépéssel haladt előre Az előadói tervezet elkészülte után ugyanis a nyilvánossá* mellőzésével illetékes tényezők bevonásával (ezek közt egyesületünk elnöke is voli) e nyár folyama alatt tartott -értekezleten meg lett beszélve. Azután a lörvényiavaslat is elkészült, melyet a pénzügyminiszter f. é. szeptember 18-án a képviselőházba benyújtott és egyesületünknek is megküldött. A törvényjavaslatra nézve csak azl kívánhatjuk, hogy az minél előbb váljék torvénynyé, mert a nyugdíjjogosultak igényét oly mérvben elégíti ki, hogy az egyesületünknek óhajtásai nagyrészben honorálva lettek. Megemlítést érdemel továbbá, hogy az igazságügyminiszter az egységes birói és ügyvédi vizsgára vonatkozó törvényjavaslatot észrevételezés végett egyesületünkkel közölte. Az igazgatóság az egyes osztályok meghallgatása után észrevételeit a miniszterhez lelterjesztette, kifejezvén, hogy a javaslattal nagyjában egyetért, mivel az egyesület által is többször szóvátett az az anomália, hogy a bírónak kisebb qualificatiója legyen, mint az ügyvédeknek, meg fog szűnni; állást foglalt továbbá a gyakornokságnak tervbe veit ingyenessége ellen stb. A részletes észrevételeket a hivatalos értesítőnk f. é. 23-ik száma tartalmazza. Megemlítjük továbbá, hogy az igazgatóság külön előterjesztésben a jegyzői kérdés rendezését' újból megsürgette és ezúttal egyebek közt arra is utalt, hogy előző előterjesztésünk óta az a lényeges változás állott be, hogy a kisegítő bírák intézménye s a kir. curiánál végleg megszűnvén, azáltal oly évi összeg szabadult fel, hogy a jegyzői kérdés rendezése pénzügyi akadályokba már nem j ütközhetik. Biztos értesülés szerint az 1913. évi költségvetésbe fel lett véve 100 jegyzőnek a IX. osztályba való előléptetése, miután ugyanannyi albiró fog a VIII. fizetési osztályba előlépni. Ez nagyon kevés ugyan, de kezdete mégis a javulásnak abban az irányban, hogy a jegyzők mind a IX. osztályba kerülnek. E kérdésnek ébréntartása mindenesetre egyik főfeladatát fogja képezni az igazgatóságnak, i Egyesületünknek belső életére nézve mindenekelőtt megemlítendő, hogy eddigi főtitkárunk dr. Márkus Dezső kir. curiai biró erről az jj állásáról lemondott és maradásra való többszöri (elkérés daezára el, határozását fájdalom fenntartotta, úgy hogy az igazgatóság az 191 f. évi deczember 10-iki ülésén ezt az állást ideiglenesen betöltötte. Őszinte sajnálatunknak idunk kifejezést itt a közgyűlés szine előtt is dr. Márkus távozása telett, mert főtitkári hivatalát és az i egyesület érdekeit erélyesen és nagy odaadással szakavatollan képt viselte; érdemei, melyeket az egyesület ügyei körül több éven át i szerzett, hervadhatatlanok. Ezért csak kellemes kötelességet teljesítünk, midőn dr. Márkus Dezsőnek az egyesület ügyeiben ki lejtett, időt és fáradságot nem kiniélő, sikeres működéseért a közgyűlés jegyzőkönyvileg is elismei résének és hálás köszönetének kifejezést ad. Egyesületünk belső életéből megemlítést érdemel még az a ' körülmény, hogy egyesületünk az 1911. évi magyar jogászgyűlés alkalmával az országos ügyvédszövetséggel együttes ülést tartott, melyen egyesületünk elnöke és az ügyvédi szövetség elnöke felváltva elnökölt. Ezen az együttes ülésen két kérdést tárgyaltak, t. i. ! az ügyvédi díj kérdését (dr. Márkus Dezső curiai biró és dr. Blauner Mór ügyvéd) és a biró és ügyvéd érintkezésének kérdését (Biber , Gyula táblabíró és Nagy Dezső ügyvéd). Ez a minden tekintetben sikerült igen látogatott ülés a birói és ügyvédi kar közti kapcsolat és együttműködés szorosabbá tételére igen alkalmas eszköz volt és | nem is fog eredmény nélkül maradni. A továbbképzés tárgyában az egyesület, különösen itt a fővárosban, tevékeny volt nemcsak előadások rendezése által, hanem főkép gyártelepek és intézetek megtekintése által, a mi a tagok gyakorlati tudására és tapasztalataira nagyon termékenyítőleg hatott. Ily továbbképzéssel több vidéki osztály is foglalkozott, a mi elismeréssel kiemelendő ugyan, de másfelől annak a határozott kívánságnak kell kifejezést adni, hogy a továbbképzéssel az egyes osztályok foglalkozzanak behatóbban ; mert az is egyesületünknek egyik czélja. Végül örömmel jelentjük, hogy immár megteremtettük a kapcsot a más államok bíráinak egyesületeivel is. Az osztrák birák országos egyesületének kezdeményezésére ugyanis ez évi szeptember 1—3. napjain Wienben a német, az olasz, a bolgár, az osztrák és a mi egyesületünk kiküldöttei egy nemzetközi birói nagygyűlést tartottak, a melyen határozatba ment egy nemzetközi központi irodának a létesítése, a melynek feladata lesz a birói közös érdekek és törekvések tárgyában a szükséges teendők iránt javaslatokat tenni és intézkedni. Ezen a nemzetközi birói nagygyűlésen egyesülelünket elnökünk és több igazgatósági és egyesületi tag képviselték, kik onnét azzal a megnyugtató érzéssel tértek haza, hogy a mikor több kulturállamnak bírái a közös czélok elérése érdekében összeállónak és egy nemzetközi központ megteremtését elhatározták, a birák ügyéi nagy mértékben előbbrevitték. Méltóztassék a jelentést tudomásul venni. Márkus Dezső 'mindenekelőtt megköszöni a működése elismerését czélzó indítványt, majd kéri, hogy a közgyűlés az építkezés körül kifejtett tevékenységért köszönetet szavazzon Grecsák Károly egyesületi elnöknek, Ráth-Végh István titkárnak és Árkay Aladár műépítésznek. Utal ezekután arra, hogy az évi jelentésből megállapítható, hogy az elmúlt esztendőben kizárólag csak az egyesület igazgatósága dolgozott, ellenben az osztályok nem. Véleménye szerint ÜZ egyesület által kitűzött czélok csakis akkor valósíthatok meg, ha az igazgatóság és az osztályok együttesen munkálkodnak. A tervbe vett igazságügyi reformokkal a napirenden fekvő kérdéseket nem lehet megoldani, hanem arra kell törekedni, hogy a birói külön státus megalkotásával a birói fizetésrendezés kérdését végleges megoldás elé vigyék. Végleges birói szervezet megalkotására van szükség, a melyet az egyes birói intézmény tökéletesítésével, jól fizetett kevesebb létszámú bíróval, a jogorvoslatok számának megszorításával, az ügyvitel egyszerűsítésével, a kezelő-személyzet reformjával lehet megoldani. Gajdry Béla rámutat arra. hogy az automatikus előlépés kivívása érdekében foly tatott küzdelmeink még eddig eredményre nem vezettek és sürgeti annak mielőbbi megvalósítását. Utal arra, hogy fontos igazságügyi érdek, hogy a birói és ügyészi kinevezéseknél az érdemek mindenkivel szemben egyformán legyenek jutalmazva és hogy lehetőleg el kell azt kerülni, hogy az igazságszolgáltatás egyes faktorai mostoha gyermekként kezeltessenek. Felkéri tehál az igazgatóságot, hasson oda, hogy az igazságügyi kinevezéseknél az igazságügyi kar minden egyes tagja egyenlő elbánásban részesüljön. Kócsán Géza az egyesület tevékenységétől csak abban az esetben vár pozitív eredményt, ha azt az egész birói és ügyészi kar egyhangú lelkesedéssel támogatja, miért is kívánatosnak tartja, hogy minden biró és ügyész az egyesület szolgálatába álljon czéljai kivívása érdekében. Az egyesület megalkotásával kettős czélt véltünk elérni: a birói függetlenséget anyagHag és erkölcsileg. Az 1908. évi VI. tez az anyagiak terén némi javulást hozott be, ez a javulás azonban más oldalról a jegyzői kar hátrányára szolgál. Utal arra, hogy a bíróság mostoha gyermekként kezeltetik, a mennyiben csak akkor gondolnak rá, ha valamely eddig élvezett jogtól akarják megfosztani. Az erkölcsi függetlenség egyrészét letörte a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény, másik részét le lógja törni az új bírósági rendtartásnak a minősítésre vonatkozó része. Az áthelyezhetetlenség és nyugdijazhatatlanság ellen intézett támadás mutatja azt az irányt, a melyet a bírósággal szemben követni akarnak. Különösen hangsúlyozza, hogy titkos minősítés mellett birói függetlenségről nem lehet beszélni. A titkos minősítés a függetlenséget kizárja, a törvény tiszteletét kiöli, az igazság iránti szeretetét megszünteti. Fel keli tehát a nyilvánosság előtt mindenkit világosítani arról, hogy a bíráknak a mozgalma nem bérharcz, hanem az igazságért való küzdelem; nem egy mozgalom a halalom ellen, hanem a birói függetlenség kivívására való törekvés. A magyar alkotmányt birói függetlenség nélkül nem tudja elképzelni. Köszönetét fejezi ki az egyesület igazgatóságának eddigi tevékenységéért és a maga részéről is különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egyesület összes osztályai a munkában vegyék ki részüket. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul veszi és egyúttal Márkus Dezső lelépő főtitkárnak eddigi fáradhatatlan tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Ezután Benyoviís Lajos előterjeszti pénztári jelentését, az 1911. évi zárszámadás kapcsán, mely a következőképen hangzik: Az 1911. évi zárszámadást a következőkben mutatom be: Zárszámadás az 1911. évről. Bevétel : 1. Pénztármaradvány 1910-ről 18,963 — K 2. Tagdíjak .... ______ ll,8371o 3. Internátus czéljaira 26-50 « 4. Kamatbevétel 370 36 « 5. Vegyes bevéteL 1,025-07 Összesen _ 32,222 08 Kiadás: 1. Irodaszerek, postaköltségek._ _ 56-62 K 2. Tiszteletdíjak _.. _ ._. 3,000-— « 3. Szolga díja ._ __ _ 240-— « 4. Nyomtatványok 191*75 « 5. Lapköltség _.. 731 53 6. Vegyes kiadások _ _ __ .... 1,743-71 « 7. Internátus czéljaira __ 20,215-_5 « 8 Pénztárkészlet kézi pénztárban 160-22 « 9. Egyenleg __..„_ .... __ _ 5,883 — Összesen_ 32,222-08 K