Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 22. szám - Adalékok a korhatár kérdéséhez a birói és ügyészi karban

220 Ebben az egész betüanyagot és illetve összes kivételeket illetően szemléltető s azonnal felösmerhető módon, német alapossággal és rendszerérzékkel meg van jelölve, hogy mi melyik osztályba tartozik. Azaz: melyik osztályokba van beosztva maga a kérdéses betű és melyekbe az egyes különleges, külön elosztás tárgyát képező vezérszók. Ha azt a költséget és fáradtságot tekintjük, amivel nálunk Budapesten az egyes járásbíróságok üaybeoszlásáiiak összeállítása, sokszorosítása és kinyomatása jár, melyek még sem forognak közkézen és legfeljebb az egyes jogi szaklapok közlése révén nyernek — bár igy sem önálló nyilvánosságot, önként lölkinálkozik a kérdés, miért nem lesz az ügybeosztás az összes járásbíróságok részére — nálunk is — központilag elkészítve, kinyomatve és a járulékos többi tudnivalókkal forgalomba hozva. Az előáhitás és a hivatalból kijáró összes példányok költségéi mindenesetre bőségesen fedezné az az ellenérték, melyet az egész ügyvédi kar kész örömmel szolgáltaina be az egyes példányok megvételi áraképpen. * A berlini központi járásbíróságon a bírák hetenként, szabály szerint heti három napon tárgyalnak. Több napon semmiesetre. Ez rendszer. Két, illetve: egy napon tárgyalnak a felügyelő és egyéb igazgalásügyi (titkári, előadói) teendőkkel is megbízott birák. Az egyes tárgyalási napok akképen esnek, hogy a birák egyik része: héttőn, szerdán, pénteken, a másik része pedig: kedd, csütörtök és szombaton tartja tárgyalásait, (terminirem, mint ott mondják). Minden két bírónak van egy közös tárgyaló terme, melyben tárgyalás napjain kívül s a tárgyalási időpontján tul, egyáltalában nem tartózkodik. A bíróság tárgyaló termei a legujabbszerübb berendezésüek és a közegészségügy legmesszebb menőbb követelményeinek is, a legaprólékosabb részletig is megfelelők. A bíró három-négy méter hosszú s egy méter széles, befelé iveit nagy C-betü formájú tárgyaló asztala jókora emelvényen van elhelyezve. A nagy asztal belső ivének közepén ül a biró, nagy bársonygalléros talárjában, széles, lelógó lutheránus papi fehér nyakkendőjével. Előtte a bírói asztalon lövege (Barett), melyet az eskü kivételénél a fejére tesz. Sok mindenféle ellenérvet hozhatnak föl ennek ellenségei: a bírói talár ellen. De hogy ez a birói méltóság kifelé való megtestesítésének, a néplélek szempontjából, micsoda olcsó és kiváló eszköze, arról igazán kár vitatkozni. Ezt helyben látni kell. És ha valaki hosszabb idő alatt megszokta a taláros jogszolgáltatási, egyenesen érthetellennek találja — mint ezt itt időző külföldieknél már ismételten megértem — hogy a hely és foglalkozás méltóságához miképp találhat, a hétköznapi ruházat nálunk szokásos tarka összevisszasága. A birói emelvény bal sarkában, néha mind a két oldalon is ühiek a tárgyaló biró jegyzőkönyvezetői, kik hol felváltva, hol képességükhöz merten kijelölve, önálló módon szerkesztik a tárgyalások jegyzőkönyveit. A birói tárgyaló asztalon a főbb birodalmi törvények és az ügyviteli szabályok bekötött példányai igen gyakorlatias vas könyvtartályokban hivatalból vannak elhelyezve. A bírói asztalok elé két kisebb méretű álló íróasztal van fölállítva — a szükséges s valóban használható irófelszerelésekkel ellátva, a tárgyaló ügyvédek részére. Ezek ugyancsak fekete földig érő tógában (a birák bársonygallérját selyemgallér helyettesíti — ez az egész ruházati különb ség) teljesítik igazságügyszolgálati kötelmeiket. Előadásaik közben a felek képviselői állanak, a mint egyáltalában a német bíróságok előtt, míg kihallgatása, vagy előadása tart, mindenki áll. Ülni a tárgyalás rendes menetében, csak a bíróság tagjainak s a közönségnek szabad. A felek és tanuk, a zárt, telén jól fűtött és kényelmes padokkal rendelkező folyosókon tanyáznak. Az ügyvédek pedig, minden szükséges könyv és írószerekkel, mosdókkal, ruhatárral és telefonfülkékkel fölszerelt ügyvédi szobákban tartózkodnak addig, míg a sor reájuk kerül. A tárgyalóterem végében, egy-két kényelmes ülésű padsor a közönség számára van beállítva. A tárgyalótermeknek, valamint bírói szobáknak, részben ív-, részben izzo lámpákra berendezett villamos világítása van. A tárgyalótermekből a biró asztaláról, villamos csengő szól ki a folyosóra. Minthogy pedig a tárgyalások személyi anyagát elrendező hivatalszolga (Aufwarlender Gerichtsdiener), néha két, sőt néha előfordul, hogy három biró tárgyalási személyeit is csoportosítja és eszközli az ügyek felhívását, egy csengő-jelzőtábla mutatja a szolga asztalánál, hogy a hivő jel melyik számú tárgyalószobából adatott. Az épület széles helyiségei — a folyosókat is beleértve — a hűvösebb idő beálltával, szabályozható légfűtéssel melegíttetnek. A bírósági épület minden fordulójánál, az összes emeleteken nagyarányú tájékoztató táblák vannak alkalmazva, annak kilünteiésével, hogy mely osztályok s mely számú termek mily irányban feküsznek. Az épület minden kapubejáratánál ezenfelül részletes tájékoztató beosztási táblák vannak alkalmazva. Az előadó birák u. n. magán-dolgozószobái, melyekbe a belépés a biró benn időzése idejében, az ajtókra akasztott figyelmeztetés szerint, csak előzetesen a szolga utján megtörtént bejelentés ulán van megengedve, közepes méretű egyablakos szobák nagy terjedelmű kényelmes Íróasztallal. Ezekben a szobákban készülnek elő a birák (amennnyiben ezt nem otthon, magánlakásaikon végzik) tárgyalásaikra, szerkesztik meg részben ítéleteiket. Nem. tárgyalási napjaikon azonban a bíróságnál bennlételük, ha csak egyéb hivatalos teendőik (p. o. a felügyelet) nem követelik, nem kötelező s tárgyaláson kívüli munkálataikat otthon is elvégezhetik. A birák működését illetően a berlini központi járásbíróság ügyforgalmáról néhány összadatot ideigtatunk. Az ügycsoport megjelölése. 1909. évben 1910. évben 1. Fizetési meghagyás érkezett 53,154 88,013 2. Közönséges polgári per érkezett . 206,660 210,766 3. Okirati és váltóper érkezett . 20,990 23,984 4. Ideiglenes intézkedések tétettek 4,598 5,057 5. Perenkívüli ügy érkezett 8,476 10,452 6. Érdemleges tárgyalás tartatott 73,679 83,675 7. Nem érdemleges tárgyalás tartatott 171,161 179,923 8. Érdemleges ítélet hozatott 19,249 21,748 Átlagban tehát ezen kimutatás szerint az 1910. évben egy tárgyaló bíróra: 2406 Dolgári per («C—Sachen») és 248 érdemleges ítélet jutott, a mi nagy átlagban csaknem egészen megfelelő a mi hazai, nagyobb munkaanyagu polgári járásbíróságaink birói peranyag elosztásának és érdemleges ítélet hozatali tevékenységének. III. Egyesületünk budapesti osztálya Follért Károly vezérigazgató és Demény Károly főigazgató megtisztelő előzékeny meghívására 1912 február hó 3-án és 10-én délután a m. kir. posta, távirdaés távbeszélő intéményeket és pedig a főposlát-, a központi távíróhivatalt, a távbeszélő központot-, a keleti és nyugati pályaudvarok mellett felállított posta továbbító hivatalokat tekintette meg, a hol mindenütt a megtekintést érdekes és kimerítő ismertető előadás követte. IV. A továbbképzés vidéki osztályainkban. Győri osztályunk 1911 október 26-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az osztály tagjai továbbképzésének előmozdítása czéljából a helyi nagyobb gyári és ipartelepeket waggongyár, szeszgyár, villanytelep stb. megszemléli és ebből folyóan a technika körébe vágó. valamint jogi szakfelolvasásokat és előadásokat rendez. Az ekkép megállapított programúinak megfelelően a győri osztály 1911 november havában a győri magyar waggon és gépgyár részvénytársaság telepét szemlélte meg s az igazgató, valamint a vezető mérnökök szakszerű magyarázatai mellett gazdag tapasztalatokat szerzett. 1912 február havában Hacker Miksa mérnök máv. fülőházi főnök tart előadást. 2. Mszigeti osztályunk 1911 deczember hó 31-én elhatározta, hogy vitáüléseket fog tartani, a melyeken megvitatás alá kerülnek a jogi élet fontosabb kérdései és előkészületi tanulmány tárgya lesz az új perrendtartás. Felhívja az igazgatóság az összes vidéki osztályokat, hogy saját kebelükben is tartsanak továbbképző előadásokat és megtekintéseket. FRANKI''KARSUIAT NYOMDÁJA.