Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 22. szám - Adalékok a korhatár kérdéséhez a birói és ügyészi karban

218 közül a nagyobbik rész az imbecillisekre eseti. Az imbecillisek fő képen lopás, csalás, okirathamisílásra vetemednek. A szellemi degeneralio legenyhébb alakját a degeneratiós hajlamosság képezi, melyre a szellemi élet minden terén mcgnyitvámiló nagyfokú labilitás a legjellegzőbb tünet, Ep e nagyfokú labilitás magyarázza meg, hogy ez emberek é\ek hosszú során ál leküzdenek minden veszélyt, míg valamely csekély ok, a mely másoknál tekintetbe se jő, felbillenti a lelki egyensúlyukat. Kisebblokú trauma, csekély mennyiségű alkohol, családi perpatvar, hivatalos kellemetlenség, a melyet máskor vállvonogatva hárítanak el magukról, váltja ki a hirtelen megzavaroilást. Az ilyen alapon fejlődő degeneratiós elmezavarok nem mutatnak egységes kórképet, hanem különbö,ő elmebajokban nyilvánulhatnak. A degeneratiós hajlamosság az elmebaj lefolyását irányítja, színesebbé, tarkábbá leszi és nem fejlődik ki a kórkép liszla képe, hanem töredékes alakot mut;it. Az ily értelemben vett degeneratiós psychösisok prognosisa általában kedvező és többnyire relatív gyógyuláshoz vezet. Relatív gyógyulástól azért beszélek, mert a degeneratiós dispositio az elmebaj g\ógyulása után sem tűnik el véglegesen és a visszaesés veszélye gyakran lényeget. Az elmebajok közül, melyek a degeneratiós haj lamosság alapján fejlődnek, leggyakoriabbak a mániás depressiós elmezavar, tcbolyodollság, hallucmatorikus zavartság és hysteriás elmezavar. Minden ember érzi, hogy különösebb ek nélkül időnként szivesebben dolgozik, mint máskor. Egyszer ömlik a munka a keze alól. máskor meg csak folytonos tollszár rágcsálás, vagy újabb és újabb czigaretta serkenti egy-egy mondat megszerkesztésére. E normális munkaváitozás a degeneráltak egyik-másikánál túlzott alakban nyilvánul. Csekély ok elegendő, hogy «legboldogabb embernek* érezzék magukat, egész világ az övéké, de ugyanolyan csekély ok nagyobb fokú lehaugoltságot válthal ki, a mikor mindent sötétnek látnak, deprimáltak. E hangulatváltozást az elmeorvosok cyklolhimiának nevezik. Ha a hangulatváltozás még erősebben fokozódik, akkor a mániás-depressiós elmezavar képét kapjuk, a melyre jellemző, hogy mániás és nielancholiás megbetegedések váltakoznak. Az előbbi szakban a betegek fokozott önérzetűek. gondolalszökellésük, nyugtalanságuk, folytonos te.és-vevés vágyuk által tűnnek ki. A me'ancholiásokra a lehangoltság, gyakori önvádlás, bűnösségi érzés, mozgások és gondolatok lassúsága jellemző. A degeneratiós alapon fejlődő tébolyodollság és hallucinalorikus zavartság annyiban különbözik a nem degeneráltak hasonló megbetegedésétől, hogy nem alkotnak egységes képet, az érzékcsalódások, téves eszmék inkább csak ötletszerűen jelentkeznek és gyorsabban tűnnek el, nem oly mélyek, meggyőzőek és egy idő múlva a beteg önmaga is észreveszi beteges voltakat. A relatív gyógyulás e betegségekben is elég sűrű. A degeneratiós alapon fejlődő hysteriás elmezavarokat talán akkor jellemzem legjobban, ha csak annyit mondok, hogy e betegek szolgálnak a színházi elmebajosok legszebb példáiul. A degeneráltan disponáltak, ha psychosisba esnek, épúgy Ítéletidők meg, mint a többi elmebajosok, de midőn relatíve gyógyultak is. akkor is némi kíméletei érdemelnek, mely nek fokát azonban a bíróság hivatott megítélni, megállapítani. Ezzel be is fejezem mondani valómat azzal a kéréssel, hogy bocsássák meg, hogy csak töredékesen tudtam e nagy anyagot, érdekes thémát kifejteni. II Az Egyesület budapesti osztályának január 20-iki ülésén Révay Bódog dr. budapesti járásbiró tartott előadási a berlini központi járásbiróságról. Eme tanulságos előadásból a következő kivonatot közöljük: Tisztelt Oszlályülés! A fővárosi jogászkörökben és p<dig úgy a bírói, mini az ügyvédi részen, fölállítása küszöbén, a központi járásbíróság jeleideg talán a legaktuálisabb théma. Ezzel az igazságügyi szervvel ugyanis a közel jövőben már mint egy létező és működő intézménynyel kell számolnunk. Mint a ki az igazságügy szervezeti s különösen járásbirósági kérdésekkel évek óla kiváló "szeretettel íoglalkozom, ebből az ötletből nagyon érdekesnek véltem, ilyen központi járásbiróságokal máshol üzemszerű működésben látni. E végből mull év őszén, az igazságügyi kormány ajánlatával, fölkerestem a berlini központi járásbíróságot, mely az ilynemű bíróságoknak jelenleg legnagyobbika. Megtekintettem továbbá a leipzigi járásbíróságot, mely ugyan lorma szerint nem központi járásbíróság, de minthogy Leipzig az 1910 január 1-i népszámlálás adatai szerint a szász királyságnak a lakossá? számát illetőn, legnagvobb városa (az '1905-ös népszámlálás adatai szerint: 503,672 lakossal Drezda után az országnak csak másod.k városa volt) és csupán egy járásbírósága van, tényleg ez ís központi járásbíróság, végül az összevonási administrationális intézkedések megtekintése okából, különösen lényegesnek ítéltem egy olyan bíróság megszemlélését, a hol egy ilyen, az ügykezelés szempontjából szinte hasonlíthatatlanul érdekes "folyamat, a közelmúltban lejátszódott. E végből kitűnő alkalomként kínálkozott Bécs, hol az Innere Stadt I. és II, járásbíróságok egyesülése által, a bécsi Belváros számára ugyancsak egy központosított járásbíróság szerveztetett s a mely így épen a szint" legnehezebb kérdésképen tekinthető átmenet szempontjából nyújthatott megszívlelésre érdemes tanulmányi anyagot. Az ezen bíróságoknál a vezető halóságok végtelenül szerelelreí méltó előzékenysége alapján, gyüjlhetni módomban volt adatok és maga a beszerzett tanulmányi nyersanyag is oly nagy terjedelmű, hoi:y ezen előadás keretében, bármily szűk dióhéjbi szorítva is, egészében föl nem ölelhető. Igy ez alka'ommal csupán a berlini központi járásbíróság ösnterletésére szorítkozom s e részben is csupán egyes szervezeti adatokat kivánok ösmerletni: Poroszország legújszerűbb és legnagyobb járásbirósági szervezetét a berlini központi járásbíróság képezi: a «Königliches Amlsgeriebt Berlin-Mitte». A bíróság Berlin egész terülttén 1.063,170 lakost illető n (Gerirhlseing'esessene, mint hivatalosan mondják) az egész járásbirósági jogszolgáltatást teljesíti A területi beosztás határvonalai tekintetében megjegyzendő, j hogy az egész <íbelső Berlin,» területéből lett megalakítva, a biróI ság jurisdikezionális kerüleie. A bíróság illetékességi körzetének ez az elhatárolása azonban a közvetlen szomszédos elővárosi járásbíróságokkal kapcsolatban, eléggé bonyolult. Így az eligazodás megkönnyítése érdekében, a porosz kir. igazságügyminiszlerium két tájékoztató fali térképet készíttetett. Egyiket Berlinről és közvetlen környékéről, a másikat Berlin és távolabbi környékéről Ezek a térképek, melyek a bírósági épületek folyosóin, váróhelyiségeiben és ügyvédi termeiben, feltűnő helyen vannak elhelyezve, nagy gyakorlati érzékkel vannak megszerkesztve, úgy hogy akár a járásbirósági, mint a törvényszéki hovatartozandóság kérdésében az érdeklődőnek első pillanatra felismerhető, pontos tájékoztatást nyújtanak. E térképek, mint ügyvédektől hallottam és részben láttam is, az ügyvédi irodák alapfelszereléséhez is tartoznak A berlini központi járásbíróság, a szoros értelemben vett polgári peres szakon kívül, felöleli a büntető' jogszolgáltatást, a végrehajtási eljárást, a csődeljárást, a gondnokság alá helyezési eljárást, a holttá nyilvánítási eljárást, az ingatlanok végrehajtását, a czég-úgyeket, az egyházbóli kiválás ügyeit, az önkéntes és választott bíráskodást, a polgári és büntető jogsegélyt, a házassági ügyek egy részét, a gyámsági és telekkönyvi, munkásbizlosítási és beihajózási ügyeket és a fiatalkorúak bíróságát is. Ezen bírósághoz egy elnöki és 178 bírói (tehát összesen 179 birói) állás van szervezve. A birák közül 16 bíró azzal van megbízva, hogy a bíróság nem birói személyzete felelt felügyeleti tevékenységei gyakoroljon s ehhez képest voltaképeni itélőbirói teendőjük szűkebb körre szorítkozik. Ezenkívül még egy kisegítő albiró (Gerichisassessor) áll e bíróságnál jelenleg állandó alkalmazásban. Ezen szervezett birói létszámon felül 37 díjtalan albiró (unbesoldeter Assessor) van a tárgyaló birák munkaterhének csökkentésére a központi járásbírósághoz időlegesen beosztva. Ennek az óriási szervnek belső ügykezelése felettébb sok igazgatási munkát ád. Ennek megfelelően a birói kar két tagja azzal van kizárólag elfoglalva, hogy a bíróság elnöki ügyeiben s igazságügyszervezeti kérdésekben az elnöknek segédkezik! Az egész bíróság 170 osztályra (Abteilung) oszlik (1— 176 számozással), melyeknek mindegyike külön jegyzői irodával (Gerichtsschr.iberei) van fölszerelve. Az ügyek beosztása az egyes ügycsoportokba üsyszakaszonként történik. Csupán a telekkönyvi ügyek vannak kerületek szerint eloszlv t. Ezt n ügycsoportok eloszlása a következő : 1. 90 polgári peres osztály van. 2. :i végrehajtási osztály (Volkstreckungssachen). 3. 6 osztály végzi a csőd, önkéntes árverési, gondnokság alá helyezési, árverési és zárgondnoki ügyeket (Zwangsverwaltungen). 4. I gvanesak ti osztályban kezelik az összes kereskedelmi ugyekel, valamint a tőzsdei, hajó. mustra, szövetkezeti és egyleti lajstromok ügyeit (Regislersachen). 5. 6 osztály végzi a polgári jogsegélyt. {Rechtshilfesachen). 6. 2 osztály végzi a végrendeletlel kapcsolatos ügyekel, a vá-