Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 21. szám - Az új osztrák birói törvényjavaslat

189 64. §. Az előlépés szempontjából nem számít az az év, a melyben a bírónak nem volt (cmegfelelős minősítése, vagy a mely időben az előlépéslől törvény alapján el volt zárva vagy a mely évek az előlépéshez jelen törvény értelmében hozzá nem számíthatók. 62. §. Ha valamely bírónál, a ki az clőlépésre jogot nyert, oly körülmények merülnek fel, melyek kétségessé teszik, hogy a minősítése «. megfelelőnek)) vehető-e, az előlépéssel a legközelebbi minősítésig várni kell, és ha ekkor minősítése legalább is «megfelelő)) az előlépés az igényjogosultság első napjától visszaható erővel eszközlendő. 63. §, A biró elölépésre jogát jelenteni és a feltételek fennforgását igazolni tartozik. Az előlépés attól a naplói számít visszahatólag, a mely napon arra a biró jogot nyert. Bíróság kandidálási joga. 70. §. A törvényszékeknek fenntartott kinevezések, valamint a birói kandiclálások teljesítésére és egyéb személyi jellegű határozatok eflecluálására a törvényszékeknél i.anácsok állítatnak fel, — a mely nem állhat 3 tagnál kevesebb és 9 tagnál többől. Elnök a törvényszéki elnök vagy helyettese. Kijelölendő azonkívül 2—2 póttag is, a kik az egész év tartamára állandóan megmaradnak megállapítlalván az a sorrend is, melyben belépnek, ha egy rendes tag akadályozva van. 73. §. Az oly VII. fizetési osztályban levő állásra, a mely a törvényszéknél vagy járásbíróságnál kerül betöltésre, az első jelölési jog a törvényszéket illeti. A főtörvényszék első sorban jelöl, ha a kerületébe tartozó bíróságoknál oly állás kerül betöltésre mely az V. vagy a VI, fizetési osztályba lartoz'k, vagy ba a főtörvényszéknél a VI. fizetési osztályon aluli állás lesz betöltve. Az első esetben az illetékes bíróság vezetője is meghallgatandó. 74 A törvényszék elnöke felterjeszti a tanács előterjesztését a főtörvényszék elnökéhez és ez azt a jelölő tanács elé tartozik terjeszteni. 75. §. Oly birói állások betöltésénél, hol a kinevezési jog a császárt illeti, a főtörvényszék elnöke a jelölő bizottság ajánlatát a legfőbb törvényszék elnökéhez felterjeszti, a ki azt a legfőbb törvén) szék jelölésével együtt az igazságügy miniszterhez felterjeszti. Ha a főlörvényszéknél egy V. ran^osztályú állás jön betöltés alá, ennek elnökét a legfőbb törvényszék eínöke véleményadásra tartozik felhívni. Ha a kinevezési jog a minisztert illeti, úgy a főtörvényszék elnöke javaslatát közvetlen eléje terjeszti. Nyugdíj és ellátási igények. 79. §. Ha a birót megvakulás, elmezavar, egyéb gyógyíthatatlan betegség, vagy nem a szolgálat teljesítéséből kifolyó szerencsétlenség, a melynél őt gondatlanság nem terheli, éri, ugy hogy a birói vagy egyéb keresetre képtelen lesz, nemkülönben, ha a birót hivatali kötelességének teljesítése folytán önhibáján kívül éri olyan testi sérülés, mely szolgálatra képtelenné teszi, — nyugigényének megállapításánál beszámítható szolgálati idejéhez 10 esztendő hozzászámítandó. Ezenfelül ez utóbbi esetben különös méltánylást érdemlő okok fennforgásánál az igazságügyminiszter a hozzászámítandó időt a teljes nyugdíjidőre kiterjesztheti. 80. A biró hátramaradottjai, ha a biró önhibáján kívül a szolgálatban szenvedett sérülés következtében halt el, — minden körülmények közölt nyugdíjra tarthatnak igényt. 82. §. A halálozási negyed az özvegyet illeti. Ha a házas társak, akár a gyermekek nevelése, akár egészségi akár gazdasági vagy személyes okokból külön éltek, az özvegynek nincs igénye a halálozási negyedre. Ha a bírónak nincs jogosult özvegye, ugy a halálozási negyed az elhalt gondozásában állott törvényes leszármazókat illeti. Ha ilyenek sincsenek, úgy a halálozási negyed azokat az önálló keresettel biró törvényes leszármazókat illeti, a kik a temetés költségeit sajátjukból fedezték, vagy — ha a temetésről más gondoskodás történt — a kik az elhaltat utolsó betegségében haláláig ápolták. Ez utóbbi rendelkezések a nőtlen vagy özvegy gyermektelen biró esetében megfelelően alkalmazandók. Egyéb esetekben a halálozási negyed egészben vagy részben azt illeti, a ki bebizonyítja, hogy a temetés költségeit sajátjából előlegezte vagy az elhaltat utolsó betegségében haláláig ápolta. Áthelyezés. 84. §. A kisegítő biró az igazságügyi szolgálat keretében más helyre áthelyezhető. Minden áthelyezésnél figyelni kell arra, hogy a hivatalnok tehetségéhez képest a szolgálat követelményeinek új alkalmazásába/' is megfeleljen. Hogy a biró akarata ellenére mikor helyezhető át, arról a VI. fejezet (189. §) intézkedik. Szolgálaton kívüli viszony. 89. §. Ha a biró képviselővé niegválasztatik és a megválasztási elfogadja, akkor a képviselői mandátum lejáriáig szolgálaton kívüli viszonyba helyezendő. 90. §. A szolgálaton kívüli viszonyba helyezeti biró élvezetében marad utoljára húzott fizetésének és pótlékának. Az ebben a viszonyban ellökött idő a nyugdíjba beszámítandó és nem zárja el az illetőt az előmeneteltől. Nyugdíjazás. 100. §; Tekintet nélkül a bebizonyítható szolgálatképtelenségre, joga van végleges nyugdíjazását kérni annak, a ki a 60. életévét betöltölte. 102. §, A biró csak 70. életévének betöltésével nyugdíjazható. Fegyelmi eljárás. 114. §. A figyelmeztetés rendbünletés. 117. §. Fegyelmi büntetések: a) megintés b) az előlépéstől való eltiltás, e) a javadalmazás csökkentése, d) végleges nyugdíjazás e) elbocsátás. 118. §. Az előlépéstől való eltiltás három ével meg nem haladhat, 119. §. A javadalmazás három éven tul nem csökkenthető, a levonás a törzsfizetés 10, 15, 20 vagy 25<y0. Ezzel a büntetéssel a magasabb javadalmazásba előlépéslől való eltiltás kapcsolatos. 122. §. Az állástól való elbocsátás esetén életfogytiglan vagy határozott időre kivételesen a fizetés felét meg nem haladó eltartás állapítható meg, mely a n)ugalomba vonulás esetén egyszersmind nyugdíj is. Ha ez a kivétel nem alkalmaztatik, de a bírónak ártatlan hozzátartozói vannak, abban az esetben ha ezeknek a biró elhalálozása esetén igényük volna ellátásra, ennek összege mint ellátás megállapítható. A fegyelmi büntetés elévülése. 124. A fegyelmi büntetés, ha nem nyugdíjazásra, vagy hivatalvesztésre szólt, öt év alatt elévül. Az áthelyezés. A 189. §. értelmében a bíró akarata ellenére csak abban az esetben helyezhető át, ha áthelyezését a bírósági szervezetben történt változtatások indokolják; vagy ha a fegyelmi bíróság határozatával mondatott ki az áthelyezése azon az alapon, hogy szolgálati helyén való megmaradása az igazságszolgáltatás hátrányára szolgálna, vagy azon az alapon, hogy megnősülése vagy adoptálás folytán szolgálati helyének valamelyik birájával összeférhctlenségi viszonyba |UtOtt. A 192. §. szerint azonban az áthelyezés csakis egy azonos vagy esetleg magasabb rangfokozatú állásba történhetik. Az összeférhellenségi alapon történt áthelyezés esetében pedig az illető biró költözködési költségeinek a megtérítését is igényelheti. A nyugdíjazás. A 194. §. szerint a biró akarata ellenére csakis akkor nyugdíjazható, ha a bírósági szervezetben beállolt változások ezt indokolják. Egy újabb bíróságnak vagy egyes birói állások szervezése, valamint a bírósági területi beosztásban beállott változások okából a biró akarata ellenére nem nyugdíjazható. Nyugdíjazható továbbá a biró, ha nem betegség okából vesztette el önrendelkezési képességét vagy ha egy évnél tovább nem teljesített szolgálatol betegség okából. Az osztrák bírák gyűlése. Wienben 1911 deczember hó 10-én tartották az osztrák birói egyesület kiküldöttei gyűlésüket, melyen számos szocziálpolitikai és kari kérdés került megbeszélés alá,